Kisebb lehet a magyar „menekültkvóta”

Az EU-tagállamok vezetői péntek hajnalban hosszas vita után megállapodtak 40 ezer Olaszországban és Görögországban tartózkodó menekült önkéntes áthelyezéséről és 20 ezer EU-n kívüli országokban lévő menekült áttelepítéséről. A menekültek elosztása során figyelembe veszik majd Magyarország és Bulgária különleges helyzetét.

Maratoni, szenvedélyes és időnként személyeskedésbe is átcsapó vitát követően az EU-tagállamok vezetői áldásukat adták arra a tervre, amelynek értelmében a következő két évben 40 ezer Olaszországban és Görögországban tartózkodó, továbbá 20 ezer EU-n kívüli táborokban lévő menekültet osztanak majd szét egymás között, önkéntes alapon.

Az állam- és kormányfők végül úgy döntöttek, hogy a menekültek áthelyezése és áttelepítése jogilag nem lesz kötelező, ahogy a Bizottság javasolta, hanem önkéntes alapon történik majd. Valójában ennek a kérdésnek a tisztázása vette el a leghosszabb időt a többórás vitából. Matteo Renzi olasz miniszterelnök azt vágta kollégái fejéhez, hogy ha önkéntes megállapodást akarnak, akkor jobb ha lefújják az egész tervet, és az olaszok majd megoldják maguk a problémát. Renzi szemtanúk szerint éles vitába keveredett Dalia Grybauskaite litván elnökkel, aki egy ponton kifakadva azt vetette oda olasz kollégájának, hogy nem érdeklik őt a kormányfő problémái.

Az áthelyezés kötelező vagy önkéntes jellege – utóbbinak a visegrádi négyek voltak a fő szószólói – Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét és Jean-Claude Juncker, bizottsági elnököt is megosztotta. Juncker az Európai Bizottságnak a menekültek kötelező elosztásáról szóló javaslatát védelmezte, miközben a volt lengyel miniszterelnök az önkéntes megoldás mellett emelt szót.

A vezetők végül abban maradtak, hogy belügyminisztereik július végéig minősített többségi szavazással tanácsi döntést fogadnak el az összesen 60 ezer menekült tagállamok közötti áthelyezéséről és áttelepítéséről. Konszenzussal döntenek ugyanakkor arról a mellékletről, amely az egyes országokra eső menekültek számát tartalmazza majd. A tagállamoknak július végéig kell dűlőre jutniuk arról, hogy milyen kulcs alapján, hogyan dobják szét egymás között a nemzetközi védelemre jogosult menekülteket (alapvetően szíriaiakról és eritreaiakról van szó).

Donald Tusk az ülést követő sajtótájékoztatón azt is jelezte, hogy az „országkvóták” meghatározásakor figyelembe veszik majd Magyarország és Bulgária különleges helyzetét, azét a két országét, amelyek Olaszország és Görögország mellett a legnagyobb migrációs nyomásnak vannak kitéve. Források tájékoztatása szerint ez a gyakorlatban annyit jelenthet, hogy a két országnak valószínűleg jóval kevesebb menekültet kell majd a 40 és a 20 ezres keretből befogadnia, mint ami a Bizottság által alkalmazott elosztási kulcsokból következett volna. Magyarországra ez alapján összesen 1134 menekült jutott volna.

Jean-Claude Juncker összességében másodlagosnak nevezte azt, hogy a menekültek áthelyezésére végül nem kötelezően, hanem önkéntes formában kerül sor. Hozzátette, hogy a Bizottság számára az volt a lényeg, hogy a 60 ezer menekült befogadásáról megállapodjanak a tagállamok, és ez meg is történt. Juncker védelmébe vette a Bizottság kötelező áthelyezésre vonatkozó javaslatát, amit számos kritika ért amiatt, hogy úgymond nem vette figyelembe az Európai Tanács áprilisi következtetéseit. A testület elnöke emlékeztetett rá, hogy a Bizottság kizárólagos joga, hogy jogszabályokra javaslatot tegyen.