Német helységnevekről vitáznak Olaszországban

Dél-Tirol megállapodást kötött az olasz kormánnyal a dél-tiroli helységnevek használatával kapcsolatban. Az egyezmény szerint bizonyos földrajzi neveket ezentúl csak németül fognak kiírni. A fejleményekkel sem az olaszok, sem pedig a dél-tiroli németek egy része nem elégedett.

Bolzano autonóm tartománya és az olasz kormány között megállapodás született arról, hogy a jelentős német kisebbséggel rendelkező tartományon belül (amely más néven Dél-Tirol vagy Alto Adige) található Dolomitokban lévő turistaútvonalakon, ösvényeken 135 földrajzi nevet csak németül írjanak ki. A helységnevek eddig, a dél-tiroli szabályozásnak megfelelően két nyelven, olaszul és németül jelentek meg. A helységnevekkel kapcsolatos vita évek óta húzódott, és ennek során összetűzésbe került Bolzano Rómával, Róma Béccsel, illetve nem volt egyetértés a dél-tiroli politikusok között sem.

A helységnevekkel kapcsolatos vita már régóta érzékeny pont Dél-Tirolban. A huszadik század elején ugyanis – amikor Dél-Tirol még az Osztrák-Magyar Monarchia része volt – Ettore Tolomei, olasz történész fordította le a dél-tiroli német neveket olaszra. Ekkor Dél-Tirol még csak területi követelés volt Olaszország részéről, amely az első világháborút követően meg is valósult. Tolomei tevékenységének eredményeképpen 116 helységnév kétnyelvű lett, míg a ladin kisebbség által lakott területeken három nyelven is kiírták a neveket. A településnevekkel kapcsolatban ilyen módon rendezték a helyzetet, de a hegyekben található táblákról nem született megállapodás, egészen mostanáig. Korábban sok helyen csak németül voltak kiírva a településnevek, míg most valamivel több helyen lehet látni kétnyelvű feliratokat. A változás a regionális ügyek minisztere, Graziano Delrio és Dél-Tirol (Bolzano) tartomány elnöke, Luis Durnwalder között létrejött megállapodásnak köszönhető.

Durnwalder úgy nyilatkozott, hogy a megállapodással „nem oldódott meg az egész, földrajzi nevekkel kapcsolatos ügy. Vannak még nyitott kérdések, és szükségesek még törvénymódosítások. Ehhez pedig idő kell.” Delrio szerint pedig „ez az egyezmény az együttélés és kétnyelvűség irányába hat. Nem lehet úgy megállapodást elérni, ha a felek sáncokat építenek maguk köré, csak úgy, ha hajlandóak hidakat építeni és átkelni a határokon.” Nyilatkozata szerint 1526 helységnevet hagytak jóvá a megállapodás keretében, amelyek legnagyobb része kétnyelvű. Kevesebb mint egytizedük, vagyis 132 esetében, a kormány és az illetékes minisztérium bizottsága által folytatott vizsgálat alapján csak egy nyelven, vagyis németül lesz kiírva a földrajzi név, mivel úgy találták, hogy a név nem fordítható le megfelelően olaszra. Az ilyen táblákon azonban olaszul kiírják majd, hogy milyen jellegű földrajzi névről van szó, tehát például „csúcsról” vagy „hegyről”.

Többnyelvű feliratok: neuralgikus pont

A Dél-Tirol, vagyis a tartomány vezetésének többségét alkotó Dél-Tiroli Néppárt (Südtiroler Volkspartei – SVP) között létrejött egyezménnyel nem mindenki elégedett. Sokan szélsőségesebb álláspontot képviselnek, és nem fogadják el az olasz nyelvű feliratok létjogosultságát. Ezt jelzi, hogy még 2009-ben a Dél-Tiroli Hegymászó Klub (Alpenverein) az erdőkben több ezer, többségében csak német földrajzi neveket jelző táblát helyezett el annak ellenére, hogy ezen táblákhoz a pénzügyi forrást egyrészt Brüsszel, másrészt Róma biztosította.

A megállapodást többen támadták az ellenzék soraiból. Alessandro Urzì jobboldali politikus az egyezménnyel kapcsolatban például azt kifogásolta, hogy „tilos az olasz nyelvet használni Olaszországban”. A másik oldalon ugyanakkor Eva Klotz, dél-tiroli német politikus, aki a tartomány önrendelkezését zászlajára tűző mozgalom tagja, azzal vádolja Durnwaldert és a tartomány vezetésében többségi erőt képviselő Dél-Tiroli Néppártot, hogy ezzel „szentesítették a dél-tiroli történelem meghamisítását”. Szerinte „nem csak Tolomei földrajzi nevei maradtak meg, hanem azok is, amelyeket utána találtak ki”.

A megállapodást követően megszaporodtak a dél-tiroli erdőkben a kizárólag német nevet mutató táblákon a fekete filctollal odatoldott olasz feliratok.

Dél-Tirol előtörténete

A tartományt az első világháborút követő béketárgyalásokat követően csatolták Olaszországhoz elsősorban stratégiai okokból, hogy az olasz határ a Brenner-hágónál legyen. A döntést olasz részről az irredenta mozgalom előzte meg, amelynek a huszadik század elején érvényes olasz határ északabbra mozdítása volt a célja. Az irredenta mozgalom egyik tagja volt Ettore Tolomei is, aki még az első világháború előtt elkezdte az eredetileg német földrajzi neveket olaszra fordítani. Később a fasizmus alatt magas kitüntetést is kapott tevékenységéért.

A második világháborút követően Dél-Tirol fokozatosan kapott egyre erősebb jogosítványokat, és ma már példaértékű az ottani német kisebbség helyzete. Ennek ellenére az ottani németség részéről az Olaszország iránti hűség nem feltétlen: 2011-ben az olasz egység 150. évfordulójára rendezett ünnepségek előtt Durnwalder kijelentette, hogy nem fog rajtuk részt venni. Az ügy feszültséget okozott közte és Giorgio Napolitano, olasz köztársasági elnök között, aki felszólította Durnwaldert az olasz alkotmány tiszteletére. Dél-Tirol különleges privilégiumait az olaszok közül sokan rossz szemmel nézik, és úgy gondolják, túl sokat enged az olasz kormány, a jelen megállapodással is.