Indulhatnak a tárgyalások a japán szabadkereskedelemről

Április 15-19. között tartja az Európai Bizottság és Japán a két fél közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások első fordulóját. A két fél formálisan hétfőn indította el az egyeztetéseket, amelyeket egy éven belül felül kell vizsgálnia az uniós félnek, adott esetben pedig fel is függeszthetik azt. A szabadkereskedelmi térség létrejötte 0,8%-os gazdasági bővülést hozhat Európának.

Jóllehet, a ciprusi pénzügyi helyzet miatt az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke lemondta a hétfőre tervezett tokyói EU-Japán csúcstalálkozót, annak eredeti célja megvalósult. Az Európai Bizottság kereskedelempolitikai biztosának részvételével ugyanis hétfőn hivatalosan is megkezdődtek a tárgyalások az Európai Unió és Japán között egy olyan átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről, amelynek értelmében a jelenleginél jelentősen egyszerűbben és olcsóbban működhetnek együtt az európai és a japán kereskedelmi partnerek és befektetők.

A tárgyalások kiterjednek majd a kereskedelmi tarifák és az úgynevezett nem vámjellegű kereskedelmi akadályok lebontására, de a közbeszerzések, a szabályozói rendszerek, a versenypolitika és a fenntartható fejlődés terén is komoly együttműködésre lehet számítani a majdani egyezmény szerint.

A hétfői tokiói üzleti csúcstalálkozón csak formálisan kezdődtek meg az egyeztetések, az első tárgyalási fordulót április 15-19. között tartják a felek Brüsszelben.

Uniós tisztviselők visszatérően amellett érvelnek, hogy egy szabadkereskedelmi egyezményből mindkét fél profitálni fog. Japán a hetedik legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Uniónak, az ázsiai országok közül pedig Kína után a második legnagyobb. Ezzel szemben az Európai Unió a harmadik helyen áll Japán kereskedelmi partnereinek rangsorában a volument tekintve. A két fél a világgazdaság egyharmadáért felelős.

Ennek megfelelően Brüsszelben úgy számolnak, hogy a kereskedelmi akadályok lebontásából az uniós GDP 0,6-0,8%-nak megfelelő összeget takaríthatnak meg az európai vállalkozások, emellett pedig 400 ezer új munkahelíet is teremthet a könnyebb kereskedelem. A Japánba irányuló uniós export 32 százalékkal növekedhet, a Japánból származó import pedig 23,5 százalékkal lehet magasabb.

A tárgyalások lényegében a korábban közösen meghatározott szektorspecifikus ütemtervek alapján zajlanak majd. Ütemtervet készített a két fél a nem vámjellegű tarifák eltörléséről, valamint a japán vasúti és tömegközlekedési közbeszerzési piac megnyitásáról is.

Az uniós tagállamok – noha megadták a Bizottságnak a felhatalmazást a tárgyalások megkezdésére, de nem kevés aggodalommal figyelik majd a tárgyalások alakulását. Karel de Gucht EU-biztos erre utalt is a hétfői tokiói üzleti csúcson mondott beszédében, amelyben kifejtette, „még mindig vannak Európában, akik attól tartanak, hogy Japán nem tartja majd magát az ütemtervekhez, de én ezzel nem értek egyet”. A belga nemzetiségű politikus szerint Japán igenis elkötelezett.

A tagállami aggodalmak miatt viszont a Tanács csak úgy volt hajlandó zöld jelzét adni a Bizottságnak a tárgyalások megkezdésére, ha egy éven belül (2014 áprilisában) az uniós fél felülvizsgálja az egyeztetések állását, és ha nem találja azt elégségesnek, az Európai Bizottságnak fel kell függesztenie a tárgyalásokat. De Gucht kérte a japán üzletembereket, hogy ezt vegyék komolyan, és éppen ezért a tárgyalások felpörgetését javasolta a folyamat első évében.

A kereskedelempolitikáért is felelős magyar külügyminiszter korábban Brüsszelben beszélt a japán félelmekről. Szerinte már a kezdet kezdetén látszott, hogy ami problémás lehet az európai fél számára, az a kereskedelmi akadályok lebontásának hatása az európai autóiparra, valamint az úgynevezett nem vámjellegű tarifák, amelyek közül Martonyi János szerint sok olyan van, amely „homályos, szürke, és jelentősen nehezíti a Japánba irányuló kivitelt. Ráadásul a japánok egyelőre nem mutatnak átütő lelkesedést ezek felszámolásában”.

Az autóipari aggodalmak már a felkészülési szakasz legelején megjelentek. Értesüléseink szerint korábban több uniós biztos is „elfeledte” a biztosi pozícióval járó totális tagállami függetlenséget: főként a nagy autógyártói hagyományokkal rendelkező Franciaország és Olaszország uniós biztosai is korábban ellenezték a tárgyaláskezdést. Az autógyártók főként a tavalyi dél-koreai piacnyitás negatívnak vélt tapasztalatait emlegetik, amelyek szerint úgy vélik: jelentős európai piacokat fognak elveszíteni a közösségben működő autógyárak, ha a japán autóvállalatok szabadabban hozhatják be a gépkocsikat Európába.

A kereskedelmi biztos korábban a BruxInfó kérdésére válaszolva emlékezetett rá, hogy a dél-koreai egyezmény hatályba lépése óta jelentősen csökkent az Unió külkereskedelmi deficitje az ázsiai országgal szemben. Hozzátette, hogy a dél-koreai piacnyitás tapasztalatait ő máshogy látja: szerinte az európai autógyártók a piacnyitás óta több gépjárművet exportálnak Dél-Koreába, mint korábban. Karel de Gucht arra is felhívta a figyelmet, hogy a dél-koreai és a japán autógyártók jó néhány tagállamban, így Szlovákiában és Magyarországon is már jelen vannak, egy szabadkereskedelmi megállapodás tehát nem lesz drámai hatással az európai piacra.

Martonyi János külügyminiszter viszont májusban még ezen is továbbment: szerinte „a japánok Európában több autót állítanak elő, mint amennyit ide behoznak, ennek iskolapéldája Magyarország”. Az esztergomi Suzuki-gyárral összefüggésben elmondta, Magyarország több autót gyárt, mint amennyit összesen behoz. A termelés 90 százaléka viszont exportra megy, mivel az autópiac jelen pillanatban áll. Ezek alapján Magyarországnak érdekében áll a mielőbbi tárgyaláskezdés – tette hozzá.