Félő, hogy nem lesznek kész a romastratégiák

Szerdán fogadja el a kormány a magyar romastratégiát, amely a cigányság társadalmi befogadásainak a középtávú intézkedéseit és céljait tartalmazza. A társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár egy a romákkal foglalkozó brüsszeli konferencián beszélt erről, amelyen kiderült, több tagország vonakodik teljesíteni az integrációs kötelezettségeit.

Júniusban a tagállamok közül elsőként jelentette be a magyar kormány, ráadásul Brüsszelben, hogy elkészült az a nemzeti romastratégia, amely a kabinet középtávú céljait és intézkedéseit tartalmazza a cigányság befogadására. Az akkori terv még valóban csak egy terv volt, az elmúlt hónapokban végzett társadalmi konzultáció után azonban – némiképp átformálva, de – valóban megszületett a program, amelyet szerdai ülésén fogadhat el hivatalosan is a kormány.

Az Európai Parlamentben tartott konferencia szünetében a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár elmondta, a már júniusban megismert részleteken túl két érdemi ponton módosult a stratégia. Egyrészt az eredetinél nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a cigányság problémáinak kommunikációs aspektusaira. Balog Zoltán kifejtette, a program számos módszert kínál arra, hogy megpróbálják elmagyarázni a többségi lakosságnak: a romák integrációja a többségi társadalom érdeke is, ráadásul komoly nemzetgazdasági haszna is lenne a több százezer munkanélküli cigány társadalmi beillesztésének.

Másrészt a közbiztonsági dimenziót erősítené a kabinet. Példaként említette az uzsorakamatok letörésével kapcsolatos törvényt, amellyel szerinte Magyarország élen jár a tagállamok között.

Az Európai Tanács a június végi ülésén fogadta el a tagállami romastratégiák európai keretprogramjáról szóló bizottsági kezdeményezést. Eszerint az uniós tagállamok mindegyikének nemzeti integrációs programot kell kidolgoznia az év végéig (értsd: a december 9-i állam- és kormányfői csúcstalálkozóig), amelyben a Bizottság által kijelölt sorvezető mentén konkrét javaslatokat kell tenniük arra, hogy az adott országban hogyan birkóznának meg a romák okozta problémákkal. A testület azt kérte, a stratégiákban az egészségügyi, a foglalkoztatási, az oktatási és a lakhatási problémákra koncentráljanak.

Úgy tudjuk, több tagállam vonakodik kidolgozni ilyen stratégiákat. A szociális miniszterek június eleji ülésén Dánia jelezte, hogy szükségtelennek érzi romaintegrációs stratégiát készíteni Koppenhágában. Egyelőre nem tudni, hogy mely további országok a kétkedők, de a BruxInfo értesülései szerint hét olyan tagállam is van, ahol veszélyben lehet a vállalás. Pedig a stratégiák kidolgozását vállalta minden ország állam- és kormányfője, de az is világos, hogy egyelőre nincs szankciós eszköz ennek betartására.

Balog Zoltán sem kívánta megjósolni, hogy mi lesz az év végéig, „december 10. után lehull a lepel mindenkiről” – fogalmazott a konferencia szünetében. A vonakodó nyugat-európai országoknak ugyanakkor feltette a kérdést: „az orvosaink kellenek, de a romáink nem?”.

A konferencián felszólaló európai bizottsági tisztviselő szerint a tagállamoknak azt kell megérteniük, hogy a 12 milliós európai roma társadalom integrálása tevékenyen hozzájárulna az európai gazdasághoz is. Francoise Le Bai szerint az európai keretstratégia, és a hozzá kapcsolódó nemzeti programok már nemcsek elvekről szólnak, hanem konkrét cselekvésekről, intézkedésekről és célszámokról. A Bizottság a maga részéről folyamatosan monitorozni fogja az eredményeket, a decemberig beérkező nemzeti programokról pedig tavasszal értékelő jelentést, és köztük ajánlásokat állít össze.

Ezt a folyamatot a bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökség fogja végezni – tette hozzá a Bizottság munkatársa.

A konferenciát szervező Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke szerint az euróválság kihat a romákkal kapcsolatos attitűdökre és a xenofóbiára is. Soros György azt mondta, a romákról Európa-szerte negatív sztereotípiák élnek az emberek fejében, „a nemzeti hatóságok pedig gyakran populista módon reagálnak, ez pedig nem segít a probléma kezelésében.

Soros György brüsszeli újságírók egy szűk csoportjának, köztük a BruxInfo tudósítójának adott interjúban elmondta, néhány uniós tagállamra komoly nyomást kell gyakorolni, hogy komolyan vegye a problémát, a legtöbben viszont rájöttek arra, hogy a romákat vissza kell vezetni a munkaerőpiacra, és a társadalomba.

Az egyik leginkább kézzelfogható megoldás Soros György, és a többi felszólaló szerint is a romák társadalmi beillesztésére fordítható uniós források hatékonyabb lehívása lehetne. Romániában, amely egyébként is sereghajtó az EU-pénzek felhasználása terén, a 2007-2013 között elérhető integrációs források mindössze 3 százalékát fizették ki eddig.

Az Európai Bizottság egyébként egyebek mellett erre akarta kihegyezni a júniusban a tagállamok által elfogadott keretstratégiát: az uniós alapok átjárhatóságának a megteremtésével, és az Európai Szociális Alap 2014-2020 közötti 7 százalékpontos emelésével több pénzt kíván juttatni a tagországoknak, amelyhez hatékonyabb lehívási mechanizmus társulhat.