Az Egyesült Államok pénteken bemutatta az Északi-sarkvidékre vonatkozó új stratégiáját, amely várhatóan növekvő versenyt irányoz elő Oroszországgal és Kínával a régióban - írja a Reuters.

A JP Morgan Asset Management egyik befektetési szakértője szerint az amerikai-kínai feszültségek arra késztetik Pekinget, hogy egyre jobban önállósítsa magát, ez pedig jót jelenthet a kínai innováció számára.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy bár Európa gáztározói erre a télre majdnem megteltek, a következő tél jelentős kihívást jelenthet.

Chris Murphy amerikai szenátor szerint hiba lenne, ha az OPEC+ mai ülésén az olajtermelés csökkentésére vonatkozó javaslatot fogadna el, mert ez esetben újra kellene értékelni az olajtermelő csoport de facto vezetője és az Egyesült Államok közötti szövetséget.

Az orosz ügyvédeket az utóbbi napokban szinte elárasztják a pánikszerű megkeresések, amelyek mind csak és kizárólag egy téma körül forognak: hogyan lehet elkerülni a katonai behívót.

Elon Muskra, a Tesla alapítójára és jelenleg a világ leggazdagabb emberére eddig szinte hősként tekintettek Ukrajnában, mert a Starlink műholdas hálózat segítségével az ukrán lakosság és a hadsereg is hozzáfér az internethez akkor is, ha a hagyományos hálózatok  - például áramkimaradások vagy az orosz blokkolások miatt - nem működnek. Hétfői megnyilvánulása azonban sokaknál kiverte a biztosítékot.

A brit kormány hétfőn megalázó fordulatra kényszerült: kénytelen-kelletlen visszavonta a legmagasabb jövedelmekre megállapított 45 százalékos felső adókulcs megszüntetésének tervét.

Egyetlen termék sem játszott akkora szerepet a világgazdaság és a katonai erőviszonyok alakításában, mint a félvezetők. Ennek ellenére az 556 milliárd dolláros iparág évekig nem sok figyelmet kapott a washingtoni, tokiói és más fejlett világbeli fővárosok kormányaitól. Az utóbbi időben a chipek az Egyesült Államok és Kína közötti verseny egyik fő csataterévé váltak, a harcnak azonban számos más ország és nagyvállalat is a kárát látja.

Jair Bolsonaro brazil elnök egyszer azt mondta, hogy csak Isten távolíthatja el őt a hatalomból. Nos, a közvélemény-kutatások szerint jelenleg nagyon úgy fest a dolog, hogy a vasárnapi elnökválasztáson csodára lenne szüksége ahhoz, hogy megtartsa pozícióját.

Oroszország készen áll arra, hogy napokon belül annektálja Ukrajna egy részét, miután közzétette a szavazási eredményeket, amelyek szerint négy tartományban elsöprő többséggel támogatták a csatlakozást. Ukrajna és a nyugati országok nem ismerik el a népszavazás eredményét, ennek ellenére változás jön. 

Az olasz politika határozottan jobbra tolódott; a jobboldali koalíció magabiztosan győzött a vasárnapi választásokon. A nagy valószínűséggel Giorgia Meloni vezetésével megalakuló új kormánynak azonban nem lesz könnyű dolga: az országot régóta nem látott gazdasági válság és destabilizáció fenyegeti, amit ráadásul az is nehezít, hogy a jobboldali pártszövetség körében sem teljes az egyetértés.

Törökország monetáris döntéshozói 100 bázispontos kamatcsökkentés mellett döntöttek, ami az egyhetes kamatot 12%-ra csökkentette, annak ellenére, hogy augusztusban a török inflációs ráta 80% fölé emelkedett.

Bár az Egyesült Államok stratégiailag támogatja Ukrajnát Oroszországgal szemben, nyílt katonai konfliktust nem vállal, azaz nem küld amerikai csapatokat a háborúba. Tajvannal azonban más a helyzet: Joe Biden pár napja egyértelműen kijelentette, hogy katonákat küldene Tajvan védelmére egy kínai támadás esetén. 

A tanzániai Mtwara tavaly év végéig főként kesudióval kereskedett, most azonban kikötője szénnel megrakodott hajókkal van tele, mivel Oroszország ukrajnai inváziója miatt világszerte versenyfutás kezdődött a környezetszennyező tüzelőanyagért.