Magyarország is elérte a fordulópontot az elektromos autók terjedésében

Eleinte nehéz lehet mindenkit meggyőzni egy új technológia bevezetéséről. A mikrohullámú sütőnek például két évtizedig tartott a visszafogott értékesítés korszaka – ekkor az amerikai háztartások mindössze tizedében volt ilyen készülék. Aztán jöttek az 1980-as évek, és a mikrohullámú sütők szinte minden konyhában elterjedtek.

A technológia átvételi görbéjének ez a gyorsuló része most az elektromos járműveknél tapasztalható a Bloomberg Green elemzése szerint, amely az átvételi arányokat vizsgálja világszerte. Amikor a Bloomberg elemzése egy évvel ezelőtt elkészült, 19 ország lépte át a kritikusnak számító EV fordulópontot, ami azt jelenti, hogy a kizárólag elektromos meghajtású új autók eladása elérte a teljes piac 5 százalékát.

Ez a küszöbérték jelzi a tömeges átvétel kezdetét, amikor a technológiai preferenciák gyorsan átfordulnak. Azóta öt további ország is megtette az ugrást. Az újonnan érkezők – Kanada, Ausztrália, Spanyolország, Thaiföld és Magyarország – idén csatlakoztak ahhoz a csoporthoz, amelybe az Egyesült Államok, Kína és Nyugat-Európa nagy része is beletartozik.

A korai alkalmazók által kijelölt pálya mutatja, hogy az EV-k eladásai hogyan emelkedhetnek az új autók 5 százalékáról 25 százalékra mindössze négy év alatt.

Tisztán elektromos autók aránya az összes új autó értékesítésből. Forrás: Bloomberg

Miért olyan fontos az 5%

A legtöbb sikeres új technológia – televíziók, mobiltelefonok, LED-izzók – elterjedése S alakú elfogadási görbét követ. Az eladások a korai alkalmazói fázisban lassan épülnek fel, majd ahogy a dolgok általánossá válnak, begyorsulnak. A teljesen elektromos meghajtású járművek esetében az 5 százalék tűnik a fordulópontnak.

Országonként nagyon eltérő, hogy mennyi idő alatt érik el ezt a szintet, de amint az autók költségei, a töltőhálózat rendelkezésre állása és a vezetők szkepticizmusa általánosan megoldódik, a tömegek hamarosan követik az új technológiát.

Az Egyesült Államokban az EV fordulópont csak 2021 végén érkezett el – viszonylag későn ahhoz képest, hogy az ország mekkora vásárlóerővel rendelkezik. Ennek a késésnek azonban megvoltak az okai.

Az amerikaiak több időt töltenek autójukban, mint bármely más nép, és a vezetők nagyobb hatótávolságot igényeltek, mint amit a korai modellek kínálni tudtak. Az amerikai piac több mint felét kitevő pickupok és nagy SUV-k szintén lassan haladtak a villamosítási folyamatban, mivel hatalmas akkumulátorigényük van.

Ma az amerikai EV-eladások már gyorsan emelkednek – a második negyedévben 42 százalékkal nőttek az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz képest -, de még nem érték el az átállt országok robbanásszerű fejlődési pályáját. Ez azonban megváltozhat, mivel a Tesla, a világ legnagyobb EV-gyártója, készül a Cybertruck pickup piacra dobására, és mivel a versenytársak ikonikus amerikai típusok neveivel dobnak piacra elektromos modelleket: Chevy Blazer és Silverado, Ford Explorer és F-150, Jeep Wrangler és Ram 1500, hogy csak néhányat említsünk.

Kína után India

Lehet, hogy a fordulópont a láthatáron van India számára is, amely Kína és az USA után a harmadik legnagyobb autópiac a világon. Az elmúlt negyedévben az országban az új autók eladásának 3 százalékát tették ki az elektromos meghajtású járművek, miután hat hónap alatt megduplázódtak.

India hazai autógyártói nagymértékben fektetnek be az elektromosításba, és a Tesla vezérigazgatója, Elon Musk júniusban találkozott Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, akinek elmondta, hogy tervezi a piacra lépést, „amilyen hamar csak emberileg lehetséges”.

A fordulópontot átlépő országokban gyors ütemű az átállás, az elmúlt negyedévben az eladások átlagosan 55 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.

Mint minden új technológia esetében, a növekedési ütem végül lelassul, ahogy a piac közeledik a telítettséghez – az S-görbe csúcsához. Érdekes módon erre is van már példa: Norvégia az elektromos autózás úttörője, ahol az új EV járművek aránya immár elérte a 80 százalékot és a növekedés elkezdett lassulni.

Forrás: ANE / Bloomberg

Hozzászólások ()

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »