Brüsszel nem módosítana a migrációs stratégián

Az Európai Bizottság egyelőre nem lát okot a menekültválság kezelését célzó uniós stratégia megváltoztatására, annál inkább a tagállamok által az elmúlt hónapokban elfogadott intézkedéseknek a terepen történő végrehajtására. Tömören így foglalható össze az az átfogó helyzetjelentés, amiben Brüsszel számba vette a prioritást élvező intézkedések végrehajtásának eddigi mérlegét.

Dmitrisz Avramopulosz, menekültügyi biztos és nevük mellőzését kérő források szavaiból nyilvánvalóvá vált, hogy legalábbis a Bizottság nem tartja indokoltnak egy új mesterterv kidolgozását, tartva magát a jelenlegi stratégiához. Ezért, ha a következő hetekben egyáltalán lesznek új kezdeményezések, azoknak a holland soros elnökségtől, vagy a tagállamoktól kell majd jönniük. Emlékezetes, hogy 3-4 héttel ezelőtt mind Mark Rutte, holland miniszterelnök, mind Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arra figyelmeztetett, hogy maximum két hónapja van (tavasz előtt) az EU-nak a menekültáradat megfékezésére, ellenkező esetben súlyos következményekre lehet számítani. Ezek közé tartozik a schengeni rendszer felfüggesztése vagy esetleges megszűnése is.

Fokozatosan visszahoznák a görögöket a dublini rendszerbe

A Bizottság azonban úgy gondolja, hogy a schengeni határkódex jelenlegi szabályainak alkalmazása a legjobb módszer a schengeni vívmányok megőrzésére. A Bizottság ennek jegyében szerdán a schengeni határkódex releváns (19a) cikkével összhangban ajánlásokkal fordult Görögországhoz a külső határellenőrzésben megállapított súlyos hiányosságok kijavítására, amire Athén három hónap határidőt kap. A Tanácsnak nagyköveti szinten pénteken kellene elfogadnia az ajánlásokat, és ettől kezdve ketyegni fog az óra. Amennyiben Görögország nem lesz képes határidőre eleget tenni az elvárásoknak, a Bizottság most már a határkódex 26-ik cikkével összhangban az ideiglenes belső határellenőrzések maximum 2 évig történő meghosszabbítását javasolhatja a Tanácsnak, amiről az minősített többséggel lenne hivatott dönteni.

A Bizottság egy másik ajánlást is elfogadott szerdán Görögország számára, olyan sürgős intézkedések meghozatalára felszólítva Athént, amelyek lehetővé tennék az úgynevezett dublini transzferek fokozatos újrakezdését. A javaslat előzményeként 2011-ben felfüggesztették a dublini rendelet alkalmazását Görögországban, miután az Európai Bíróság ítéletében megállapította, hogy a görög menekültügyi rendszer nem felel meg a nemzetközi szabályoknak. Ez egyúttal azzal a következménnyel is járt, hogy a tagállamok nem küldhették vissza többé görög földre azokat a menedékkérőket, akik elsőként Görögországban léptek az EU és Schengen területére.

A Bizottság megítélése szerint Athénnak a menekültügyi eljárások még számos kulcsterületén javítania kell a helyzetet, mielőtt a dublini rendelet rendelkezéseit újra maradéktalanul alkalmazni lehet az országban. A szükséges pótlások közé tartozik a menedékkérők befogadására alkalmas helyek növelése, és a feltételek javítása, továbbá a fellebbezés és a jogsegély lehetőségének biztosítását is beleértve a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés szavatolása. A szerdai ajánlások konkrét intézkedéseket javasolnak annak biztosítására, hogy Görögország visszatérhessen a dublini rendszerbe. Az athéni kormánynak márciusban kell jelentenie az ajánlások teljesítéséről. Addig is, és azután is a tagállamok bírói ellenőrzés alatt dönthetnek arról, hogy teljesülnek-e a korlátozott menekülttranszferek folytatásának minimális feltételei.

Avramopulosz biztos ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ajánlás semmiképpen sem próbál pótlólagos terheket helyezni a migrációs válsággal küszködő görög hatóságok vállára. Felvetődik a kérdés, hogy mi értelme van a dublini szabályok görög alkalmazásának akkor, ha a Bizottság egy hónap múlva (márciusban) úgyis javasolni fogja a dublini rendelet módosítását. Bizottsági források szerint, ha a javaslat ki is jön egy hónap múlva, annak elfogadása várhatóan még hónapokat vesz majd igénybe. Másfelől a görög dublini „tagság” reaktiválása azért is fontos, mert ez világos üzenetet küld a migránsoknak és a menedékkérőknek, hogy nem bújhatnak ki a szabályok alól, és nem ők határozzák meg, hogy melyik országba mehetnek. A görög biztos arra is emlékeztetett, hogy Dublint egészen addig alkalmazni kell, amíg nem váltják fel új szabályok.

Felpörgött az ujjlenyomatvétel a görög és az olasz határon

A Bizottság szerdán helyzetjelentéseket is közzétett a Görögországra, Olaszországra, illetve a nyugat-balkáni menekültútvonal mentén fekvő országokra vonatkozó korábbi döntések végrehajtásáról.

A görög jelentés megállapítja, hogy az öt tervezett befogadó állomásból (hot spot) jelenleg mindössze egy teljesen működőképes, Leszbosz szigetén. A görög kormány a hadsereg segítségét kérte annak érdekében, hogy az Athén által vállalt február 15-i határidőig mind az öt regisztrációs állomás teljesen üzemképessé váljon, szavatolva a beérkező összes menedékkérő és migráns regisztrálását és ujjlenyomatuk vételét.

A jó hír, hogy a jelentés szerint azoknak a migránsoknak az aránya, akiktől a görögök ujjlenyomatot vettek a szeptemberi 8 százalékról 2016 januárjára 78 százalékra emelkedett. Teljes kapacitáson üzemelve az öt görög regisztrációs állomásnak naponta 11 ezer személytől kell képesnek lennie ujjlenyomatvételre, ami jóval meghaladja az átlagos januári érkezési számokat.

Még mindig a görögöknél maradva, az ország az általa vállalt 30 ezer plusz férőhelyből eddig 17 628 férőhelyet tudott biztosítani a menekülteknek. Azaz 12 342 férőhellyel még mindig adós. (20 ezer további férőhelyet az UNHCR támogatásával már korábban létrehoztak).

A Bizottság adatai szerint a 66 400 fős görög menekültáthelyezési kvótából eddig mindössze 218-at hajtottak végre. Vagyis mindössze ennyi menekültet osztottak szét eddig nyolc tagállam között (15 tagállam tett felajánlást).

Olaszországban – ahol jóval kisebb a menekülthullám és a terhelés – hat hot spotot kellene felállítani – mostanáig azonban csak kettő üzemel (Lampeduza és Pozzallo), míg egy harmadik Trapaniban rövidesen üzemképes lesz. Az olaszoknak a tavaly szeptemberi 36 százalékos szintről idén januárra 87 százalékos szintre sikerült felvinni az ujjlenyomatvételi rátát. Teljes kapacitás mellett a rendszer napi 2160 menedékkérő regisztrálására, ujjlenyomatvételére lesz alkalmas, ami meghaladja az érkezők számát.

A 39 600 fős olasz áthelyezési kvótából eddig mindössze 279-et hívtak le, 8 tagországból. További 200 menekült befogadására vállaltak előjegyzést a tagállamok.

Mindösszesen tehát eddig csak 497 menekültet osztottak szét a tagállamok között a 160 ezres kvótából, amiről még tavaly szeptemberben állapodtak meg a tagállamok úgy, hogy négy ország (Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia) a döntés ellen szavazott.

Avramopulosz levele a tagállamoknak: sürgetik az áthelyezést

Dmitrisz Avramopulosz biztos ezért szerdán levelet írt az összes tagállam miniszterének, a menekültek áthelyezéséről szóló megállapodás végrehajtására, illetve a végrehajtás felgyorsítására sürgetve őket. Bár a biztos sajtótájékoztatóján kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy kész-e kötelezettségszegési eljárásokat indítani, egy BruxInfónak nevének mellőzésével nyilatkozó EU-forrás szerint a levél (amit tehát minden érdekelt tagállam megkapott) tulajdonképpen a pilot (előzetes) eljárás elindításaként is felfogható.

„Azt szeretném, hogy mindenki nézzen szembe a felelősségével. Itt az ideje, hogy a tagállamok végrehajtsák vállalásaikat” – fogalmazott a menekültpolitikáért felelős biztos.

A Bizottság arra is javaslatot tett szerdán, hogy áthelyezési keretének 30 százalékáig ideiglenesen mentesítsék a menekültek túlzott mértékű beáramlására való tekintettel Ausztriát a kötelező menekültkvótája alól.

Jelentés a nyugat-balkáni útvonalról

Külön jelentés készült a nyugat-balkáni menekültútvonal mentén fekvő országok által tett vállalások teljesítéséről. Az intézkedésekről azon a speciális csúcstalálkozón született megállapodás (összesen 17 pontról van szó), amit tavaly október 25-én hívott össze Brüsszelbe az Európai Bizottság elnöke. A helyzetjelentés pozitívnak nevezi az információáramlás beindulását és a fokozott együttműködést az útvonal mentén fekvő országok között. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a térség országai még számos intézkedés végrehajtásával adósak. Az 50 ezer új menekültférőhelynek például eddig csak a felére érkezett felajánlás.

A Bizottság azt is el szeretné érni, hogy az útvonal mentén fekvő országok hagyjanak fel azzal a gyakorlattal, hogy közvetlen szomszédukra tolják át azokat a személyeket, akik egy másik országban kívánnak benyújtani menedékkérelmet. „Rendszeresen előfordultak egyoldalú döntések egy országban, amelyek dominóhatást váltottak ki az útvonal felsőbb részén elhelyezkedő országokban” – húzza alá a jelentés.

A dokumentum azt is kiemeli, hogy bármilyen Macedóniának nyújtott pótlólagos segítségnyújtásra kizárólag az EU-keretek között van lehetőség.