Ljubljana folytatná a horvát-szlovén határvita rendezését

Amíg a nemzetközi döntőbíróság nem dönt a horvát-szlovén határvita eljárásának folytatásáról, a horvát és szlovén miniszterelnöki tárgyalások terméketlenek lennének – jelentette ki Milan Brglez, a szlovén parlament elnöke.

A Jutarnji List horvát napilap hétfői beszámolója szerint a házelnök azt is hangsúlyozta a szlovén közszolgálati televízióban, hogy Zágráb egyoldalú visszalépése a horvát-szlovén határvita döntőbírósági rendezésétől „kockázattal jár az Európai Unióra és a Balkánra nézve is, amivel Szlovénia nem tud egyetérteni”.

A szlovén politikus a két ország miniszterelnökének nyilvános levelezésére reagálva nyilatkozott. Zoran Milanovic horvát kormányfő legutóbbi levelében találkozóra hívta szlovén kollégáját, Miro Cerart, aki egyebek között rossz néven vette, hogy mielőtt Horvátország meghozta volna a drasztikus döntését a kihátrálásról, hiába próbálta elérni a horvát kormányfőt.

Horvátország azt követően határozott a döntőbírósági rendezéstől való visszalépésről, hogy a múlt héten a horvát sajtóban kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a nemzetközi bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát.

Szlovénia és Horvátország között 1991-ben – a két ország Jugoszláviától való függetlenedése után – tört ki határvita, amely egyebek mellett a Pirani-öböl felügyeletét is magában foglalja. A problémát az okozza, hogy a szlovénok csak horvát területi vizeken keresztül tudnak kihajózni az öbölből, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérik. A horvát fél viszont ragaszkodik hozzá, hogy a határt az öböl felezővonalánál kell meghúzni, ez pedig lehetetlenné teszi Szlovénia önálló kijutását a tengerre. A két ország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.

A Dnevnik című ljubljanai napilap legújabb közvélemény-kutatása szerint a szlovének 91 százaléka támogatja, hogy határvitát a két ország továbbra is döntőbírósági eljárással rendezze.

A horvát kormányfő azonban a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy Horvátország nem oszlathatja fel a döntőbíróságot, csak kiléphet az eljárásból, és felfüggesztheti minden vállalt kötelezettségét. A bíróság folytathatja a munkáját, döntést is hozhat, de Horvátország azt már nem fogja elismerni – mondta.