„A Boko Haram a tudatlanság megnyilvánulása”

A Kitekintő ezúttal Eddy Onuohával, a Nigériai Szövetségi Köztársaság nagykövetével készített interjút. Szó esett a déli nyitásról, a magyar-nigériai kapcsolatokról valamint a Boko Haram elleni harcról.

Először is, a Magyar Külgazdasági- és Külügyminisztérium „déli nyitás” irányvonala dicséretre méltó és régóta esedékes. Ezt azért mondom, mert amikor 2012-ben ide érkeztem, az első feladatom az volt, hogy elérjem a nigériai magyar nagykövetség újranyitását. Már három éve zárva volt, amikor ide érkeztem. Az első diplomáciai küldetésem az volt, hogy újra megnyittassam a Nigériában lévő nagykövetségüket. Először Afrikában lévő képviselőkre volt szükségük, hogy megkezdjék a déli nyitást. Először kellett Önöknek egy nagykövetség. És ezt el is értük 2013 októberében, amikor újra meg tudtuk nyitni a nagykövetséget Abujában.

Mi nagyon fontos eseménynek tartottuk a nagykövetség újranyitását, ezért lehetővé tettük, hogy a megnyitóünnepség napján az önök külgazdasági- és külügyminisztere, Szijjártó Péter úr a következő tisztségviselőkkel tudjon találkozni: Nigéria alelnökével, az oktatási miniszterünkkel, az iparügyi miniszterrel és a külügyminiszterünkkel. Ezen kívül meglátogatta a Nemzeti Sport Bizottságot és a Nemzeti Stadiont. Az elnökünk sajnos nem volt otthon aznap, de ha otthon lett volna, akkor vele is találkozhatott volna. Azt hiszem, ez eléggé jól mutatja, hogy milyen fontosnak látjuk a Magyarországgal való kapcsolatunkat, és elég sokat elmond arról is, hogy mennyire jelentős eseménynek találtuk a nagykövetségük újranyitását. Ez azért volt fontos, mert jó alapul szolgálhat a déli nyitáshoz. Ezt sikerült együttesen elérnünk, és azóta elég sok minden történt.

Egy, a Budapest Timesnak adott interjújában (Budapest Times, 15. oldal, 12 June 2015 | Nr. 23 – szerk) ön a nigériai-magyar kapcsolatokat „erősnek” nyilvánította. Mely fő együttműködési területeket emelné ki, amelyek erőssé teszik a kapcsolatainkat?

A nigériai-magyar kapcsolatok egészen 1964-ig nyúlnak vissza. Mielőtt a nagykövetséget bezárták Nigériában, meglehetősen szerteágazóak voltak a kapcsolataink. Nagyon sok minden történt akkoriban Nigériában magyar részről: turisták, cégek és vállalkozók is jöttek hozzánk. Sok volt a lehetőség és nagyon aktívak voltak az üzleti, a civil diplomáciai és az emberek közötti kapcsolatok is. Most, hogy a nagykövetség újra megnyílt, szerencsére újra kezdhetjük a kapcsolataink építését. Legfőképpen azt a tényt szeretném kiemelni, hogy Kelet-Közép Európában Magyarországon van a legtöbb nigériai diák. Tehát ezt szintúgy erős kapcsolódási tényezőnek tartom. A Debreceni Egyetemen például évről évre növekedik a diákok száma, és ez egy fontos aspektusa a kétoldalú oktatási diplomáciának.

Hány nigériai diák tanul Magyarországon? 2013-ban több mint 700 diák tanult Magyarországon. Emellett a magyar kormány 50 diák számára ajánlott fel ösztöndíjakat. Azóta változott ez a szám? Mi teszi Magyarországot ennyire hívogató helyszínné az oktatás szempontjából?

Magyarországnak meglehetősen jó a híre az orvosi és mérnöki tudományágak területén. A diákjaink a magyar intézmények történelmi vonzerejének köszönhetően érkeznek ide, elsősorban a két említett tudományterületre. Jelenleg körülbelül 1500 nigériai diák tanul Magyarországon. Vannak diákjaink a Semmelweis Egyetemen, a Pécsi Egyetemen, a Gödöllői Szent István Egyetemen, valamint Miskolcon olajmérnöki szakokon. A Nemzetközi Üzleti Főiskolán (IBS – International Business School) és a Közép-Európai Egyetemen (Central European University) is vannak nigériai diákok.

Az ön által említett kétoldalú oktatási együttműködési szerződés él és virul, olyannyira, hogy épp most várjuk a legújabb 50 fős ösztöndíjas csoport érkezését. Ők különböző egyetemekre fognak beiratkozni. Habár a magyar kormány felajánlott 50 diák számára ösztöndíjat, a legtöbb nigériai diák fizet az oktatásért, ezáltal jelentős bevételhez juttatva a magyar egyetemeket. A Debreceni Egyetemen például ez a szám évről évre nő. Idén több mint száz nigériai diák iratkozott be. Ez egyébként jellemző ránk, nigériaiakra: mindig a legjobbat keressük. Ha nem lenne jó az oktatás színvonala, akkor nem jönne ide egyre több diák! De emellett is nagyon sok minden történt az utóbbi időben a kétoldalú oktatási-tudományos együttműködésünk terén. A nigériai Ahmadu Bello Egyetem például most írt alá egy együttműködési egyezményt a Semmelweis Egyetemmel. Úgy gondolom, hogy jó úton haladunk az oktatási együttműködés terén.

Ternák Gábor, Magyarország nigériai nagykövete szerint 2014-ben a kétoldalú kereskedelmi mérlegünk 150 millió USA dollár volt. Mielőtt kiutazott volna Nigériába 2014-ben, kiemelte, hogy fontos feladatának tartja a két ország közötti gazdasági kapcsolatok megerősítését. Azóta történtek jelentős előrelépések a kétoldalú kereskedelmi mérlegünk terén?

Először is, nem szabad elfelejtenünk, hogy Nigéria emellett az egész nyugat-afrikai térség számára a gazdasági tevékenység központja. Több mint 170 millió lakossal rendelkezünk, így ha az ember ennek a piacnak akár csak az 1 százalékát lefedi, akkor az már önmagában egy nagy piac. Beszéltem a magyar külgazdasági és külügyminisztérium munkatársaival erről, és felvázoltam számukra, mekkora lehetőségek rejlenek a nigériai piac agresszívebb megközelítésében. Jelentős erőfeszítések történtek az utóbbi időben annak érdekében, hogy javítsunk a kétoldalú kereskedelmi mérlegünkön. Először is szeretnénk gazdasági együttműködésünknek keretet adni azzal, hogy aláírunk egy kétoldalú, közös gazdasági együttműködési megállapodást. Ennek májusban meg kellett volna történnie. Azonban sajnos elkerülhetetlen okok miatt a nigériai külügyminiszter nem tudott Magyarországra utazni. Most, hogy az új nigériai kormány a választásokat követően megkezdte működését, várjuk, hogy az új külügyminiszter Magyarországra utazzon és aláírja az egyezményt. Akkor már elég szilárd alappal rendelkezünk majd a közös gazdasági fejlődéshez. Amint ez az egyezmény aláírásra kerül, új gazdasági területek nyílnak meg a kormányközi együttműködésünk számára. Olyan fontos gazdasági területeken várunk kormányközti együttműködést, mint a gáz- és az olajszektorban. Az olajszektor szerintem egy olyan terület, amire Önöknek nagy szüksége van.

Arról is beszélgettünk az önök tisztségviselőivel, hogy ezen a területen hogyan tudnánk együttműködni a kormányzatukkal, és meglehetősen élénk érdeklődést mutattak ezen a téren. Amint aláírtuk az egyezményt, további kormányközi együttműködési szintekről tudunk majd eszmét cserélni. Emellett arra bátorítjuk a magyarokat, hogy az energiaszektorban fektessenek be Nigériában. Rendkívül nagy az igény a megújuló energia iránt. Ezen a téren kiemelt fontossággal keresünk befektetőket a napenergia területére. Sőt, képzelje el, hogy a nigériai energiaszektorban dolgozó szakemberek közül sokan itt tanultak Önöknél, Magyarországon! Főleg a megújuló energiákkal foglalkozóknál jellemző ez. Én habozás nélkül ajánlani tudnám a magyarok számára az energiaszektort közös vállalkozásoknak. Ezen kívül most azon dolgozunk, hogy magyar-nigériai vegyesvállalatok létrejöttében segédkezzünk. Nagyon sok olyan terület van, ahol együtt tudnánk működni, s így a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat nagymértékben tovább tudnánk erősíteni.

Az új magyar külügyi irányvonalaknak az egyik meghatározó eleme a Magyar Nemzeti Kereskedőházak nyitása, amelyeknek kitűzött célja „elősegíteni a magas hozzáadott értékű, nemzetközileg is versenyképes termékeket és szolgáltatásokat előállító hazai kis- és középvállalkozások exporttevékenységének bővülését.” Egy korábbi interjúban (Budapest Times, 15. oldal, 12 June 2015 | Nr. 23 – szerk)  Ön azt mondta, hogy „hasznos lenne, hogyha minél több magyar üzletember a mostaninál vállalkozóbb szellemben közelítene  a Nigériában egyre szaporodó üzleti lehetőségekhez”. Magyarország korábbi nigériai nagykövete, Maris Zsolt egy „inkubátorház” létrehozását támogatta a magyar üzleti vállalkozások számára az önök fő gazdasági központjában, Lagos városában. Ön támogatná azt, hogyha a magyar kormányzat kereskedőházat nyitna Lagosban?

Igen, mindenképpen igen. Nagyon is támogatnám. Már most a helyszínen van egy kereskedelmi kapcsolattartó diplomata, akit a magyar kormány küldött Lagosba. Szerintem ez egy csodálatos ötlet, és támogatom. Én úgy gondolom, hogy ez a gazdasági kapcsolatainkat minden területen tovább fogja erősíteni. Nagyon sok olyan terület van, ahol nigériaiak és magyarok együtt tudnának működni, ilyen például az infrastruktúrafejlesztés. Az olaj- és gázszektor ugyancsak egy eddig ki nem aknázott terület. Mi nagyon sok lehetőséget tudunk Önöknek ajánlani, a gáz- és olajszektorunk csak arra vár, hogy jöjjenek. Magyarország nemzetgazdasági érdekét szolgálná, ha a lehető legnagyobb, pénzügyileg támogatható kereskedelmi irodát nyitnák meg. Olyan nagyot nyissanak, ami tükrözi az elképzeléseiket a gazdasági szerepvállalásuk nagyságáról.

Csak hogy mondjak egy példát: egy dél-afrikai telekommunikációs cég, az MTN bejött az országunkba, és rövid idő alatt a piacunk több mint 30 százalékát megszerezték. Mostanra már több mint 120 millió előfizetőjük van. Becslések szerint percenként több mint 2 millió USA dollárt keresnek Nigériában, annyira sokan használják a hálózatukat. A magyar cégeknek persze szerényebb célokat kell kitűzniük, de ha csak 0,5 százalékos piaci részesedést szereznének valamelyik szektorunkban, már az is hatalmas nyereséggel kecsegtetne.

2013-ban a magyar kormány megszervezte az első Afrikai Fórumot Budapesten. A rendezvénysorozat részeként egy nigériai szakértő, Dr. Freedom Onouha, az Abujai Nemzetvédelmi Kollégium tudományos munkatársa kiemelte, hogy számos gazdasági lehetőség vár ránk Nigériában, azonban ezek kiaknázásához fontos lenne, hogy a magyar üzletemberek „eljöjjenek Nigériába és lássák a lehetőségeket”. Ő a telekommunikációs szektort, a hulladékkezelési technológiákat és a húsfeldolgozást emelte ki együttműködési lehetőségekként. Még mindig ez a helyzet és/vagy pontosan milyen lehetőségeket emelne Ön ki?

Nos, az én tapasztalatom az, hogy a magyarok túlságosan kényelmesek, és nem nagyon mozdulnak ki, hogy szétnézzenek. Nagyon szeretik ezt az országot, ezért kényelmesen be vannak itt rendezkedve. Pedig olyan sok terület van, ahol a magyar technológiát és szakértelmet használni lehetne. Olyan sok gazdasági lehetőség van, amit fel kellene fedezniük: főleg a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás terén. A gazdaságunk jelenleg még fejlődő állapotban van, még nem tekinthető egészen fejlettnek. Ezért aki Nigériába jön, az rengeteg tennivalót találhat magának. A vasútvonalainkra például ráférne a jelentős javítás és fejlesztés. Én tudom, hogy Magyarország nagyon jó a mezőgazdaság és az élelmiszeripar terén. Nos, minden készen áll arra, hogy ezt a szakértelmüket kamatoztassák Nigériában. Kiváló gazdasági környezetet teremtettünk Nigériában ahhoz, hogy a külföldi befektetőket elégedetté tegyük.

Számos gazdasági ösztönzőt biztosítunk annak érdekében, hogy a befektetők számára vonzóvá tegyük Nigériát. A piac már ott van. Lagos az egész térség üzleti központjaként működik, Nigéria pedig a lehetőségek kapuja, amelyen keresztül egész Nyugat-Afrika elérhető. Tehát már csak önökön múlik, hogy meghozzák a döntést és befektessenek Nigériában, ha megvan hozzá a bátorságuk. Nagyon sok olyan nigériai van, akik készen állnak arra, hogy külföldi befektetőkkel együtt dolgozzanak. Ne felejtsék el, hogy önök nagyon sok nigériai orvost és mérnököt képeztek ki itt, Magyarországon. Fontos lenne, hogy oda menjenek és megnézzék, hogyan dolgoznak. Csatlakozzanak hozzájuk és hozzanak létre közös vállalkozásokat! Egyetértek Doktor Onouhával, vannak nemzeti sajátosságok, amelyek kivetülnek az üzleti életre. Ez az oka annak, hogy a magyarok túlságosan kényelmesek és nem szeretnének kimozdulni. De én úgy gondolom, hogy Nigéria az a hely, ahova el kell menni. Olyan sok üzleti lehetőség van a nigériai gazdaságban; ez egy szűz terep az üzlet számára. Olyan sokat adhat Nigéria, olyan sok dolgot lehet ott csinálni.

Lehetséges, hogy a 2009 óta folyamatban lévő Boko Haramhoz köthető lázadás az oka annak, hogy a magyarok ennyire elővigyázatosak? Ön nemrég úgy fogalmazott egy interjúban (Budapest Times, 16. oldal, 12 June 2015 | Nr. 23 – szerk) , hogy „ sikeresen feltartóztattuk, és a nigériai kormányzat olyan intézkedéseket helyezett kilátásba, melyeknek révén katonailag gyökerestől felszámoljuk, valamint szociális programokat terjesztünk ki azokra a térségekre, amelyek toborzási területként szolgálnak vagy szolgálhatnak”. Beszélne nekünk egy kicsit bővebben ezekről a szociális programokról, és arról, hogy pontosan milyen intézkedéseket vezetnek be annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy az ott lakó emberek szélsőségessé váljanak?

Szeretném ismét hangsúlyozni, hogy Nigéria biztonságos célállomás az oda utazni kívánó magyarok számára. Vannak magyarok Nigériában, akik turistáskodnak, családtagokat látogatnak, ott dolgoznak vagy vallási misszió keretében vannak nálunk. Ami a Boko Haramot illeti, a kormányzat fő célja az, hogy újraépítsük azokat a térségeket, amelyeket a Boko Haram a megszállása alatt tartott, és hogy rehabilitáljuk, reorientáljuk a közösségünknek azokat a tagjait, akiket megtévesztettek.

Tudja,Nigériában két fő vallási csoport van: a keresztények és a muszlimok. Sajnálatos módon néhány szélsőséges csoport, a muszlim közösségünk egy nagyon elenyésző számú szélsőséges része provokál. Az igaz muszlim emberek számára ez nyilvánvalóan nem elfogadható viselkedés. A Boko Haramot úgy hozták létre, hogy tanulatlan, tájékozatlan embereket tettek szélsőségessé. Mi azzal is igyekszünk jobbá tenni a helyzetet, hogy újraépítjük azokat az iskolákat, amelyeket a Boko Haram elpusztított. A kormány azon dolgozik, hogy az iskolák újra megnyíljanak, hogy a gyermekek visszamehessenek tanulni. Ez magában foglalja a minőségi vallási oktatást is, ami a szélsőségességtől a valódi vallás felé vezetné őket. Ezenkívül újjáépítjük az infrastruktúrát és vonzóvá tesszük a megszállt területek piacait: kormányzati, gazdasági ösztönzőket léptettünk életbe, hogy a rehabilitációs erőfeszítéseinket fontossá tegyük a helyi lakosság számára. Szociális juttatásokat biztosítunk számukra annak érdekében, hogy kényelmesebbé tegyük az életüket. Mi úgy gondoljuk, hogy ezeknek a problémáknak a megoldásával lehet letörni ezt a lázadást. A kormányzat tehát igen aktív e téren.

2012-ben az Önök nagykövetsége megszervezte a budapesti nigériai közösség első találkozóját. Milyen nagyságú az itteni nigériai közösség, és mit gondolnak Magyarországról?

A Magyarországon lévő nigériaiak többsége diák: több ezer diákunk van itt Önöknél, mint azt már említettem. Magyarországon kétezer főnél kevesebb nigériai van. Vannak orvosok, kémikusok és néhány kézművességgel foglalkozó nigériai. Arról, hogy mit gondolnak a nigériaiak Magyarországról: nos, én úgy gondolom, hogy mindenki első pillantásra szerelembe esik ezzel az országgal. Ez egy rendkívül bájos ország. Csodálatosan derűs az itteni élet. Én úgy gondolom, hogy a magyar emberek is kifejezetten barátságosak. A biztonsági helyzet és az ország építészete nagyon-nagyon hívogató. Az itteni lakhatási költségek nem olyan nagyon magasak. Én személy szerint úgy gondolom, hogy ezen a helyen jó élni. Ha befejezem nagyköveti kiküldetésemet, azt hiszem, akkor is vissza fogok ide járni pihenni. Ez egy olyan ország, amelyet nagyon nagy szeretettel fogok bármikor úti célként ajánlani bárkinek.

Az interjút készítette: Nagy Dénes András a Nemzetközi Körtől.

Közreműködött: Judy Zhang.