Népirtásnak bélyegezte Németország parlamentje pénteken azt, hogy az Oszmán Birodalom területén száz éve megöltek másfél millió örményt.
Németország korábban mindig kerülte, hogy genocídiumnak minősítse a történteket. Megváltozott állásfoglalásával Berlin azt kockáztatja, hogy igencsak megromolhat a viszonya Törökországgal, akár diplomáciai kapcsolatai is megszakadhatnak vele, holott nagyszámú török él Németországban: 3,5 millió török állampolgárságú vagy legalábbis etnikai gyökerű ember.
A genocídium szó különösen rossz emlékű Németországban, mivel a II. világháború alatt a nácik 6 millió embert irtottak ki, zömmel zsidókat. Berlin sokáig elzárkózott attól, hogy ezzel illesse az örmények tömeges kivégzését.
„Népirtás az, ami az első világháború derekán történt az ottomán birodalomban a világ szeme láttára” – hangoztatta Norbert Lammert, a Bundestag elnöke az ezzel kapcsolatos parlamenti vita kezdetén. A parlament túlnyomó többséggel fogadta el azt a javaslatot, hogy a történteket népirtásnak nyilvánítsák.
Joachim Gauck német államfő szintén használta a genocídium szót egy csütörtöki beszédében, megjegyezve ugyanakkor, hogy Németország is hibáztatható valamelyest a történtekért, hiszen az ottomán birodalom szövetségese volt az első világháborúban.
A szinte teljes egészében muszlim vallású Törökország tagadja, hogy népirtást követett volna el. Állítása szerint nem folyt szervezett hadjárat az örmények kiirtására, akik a keresztény hitet vallják. Ankara szerint nincs bizonyíték arra, hogy létezett az örmények kiirtását elrendelő parancs az ottomán birodalom vezetésétől.
Kitekintő / MTI