Európa megfigyelése: a német hírszerzés is Washington partnere volt

Az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) a német hírszerző szolgálat (BND) közreműködésével figyelt meg német és más nyugat-európai célpontokat, ami nem fér össze a BND-re vonatkozó előírásokkal, és nem felel meg a két szervezet együttműködését szabályozó megállapodásnak sem, a BND ráadásul nem tájékoztatta minderről a szolgálatot felügyelő kancellári hivatalt, amikor kitört az NSA tömeges adatgyűjtő tevékenysége körüli botrány – írta csütörtökön a Der Spiegel című német hírmagazin a hírportálján.

A Der Spiegel szerint az NSA az úgynevezett technikai felderítési együttműködés keretében több mint tíz éven keresztül adott át adatokat – úgynevezett szelektorokat, például mobiltelefonok számát és számítógépek azonosítására szolgáló IP-címeket – a BND-nek, a német hírszerzés pedig ezeket betáplálta a különböző világrégiók megfigyelésére használt rendszereibe.

A BND-nél legkorábban 2008-ban tűnhetett fel, hogy az NSA-tól kapott adatok egy részének feldolgozása nem fér össze a szervezet tevékenységét szabályozó előírásokkal, és annak az úgynevezett egyetértési megállapodásnak sem felel meg, amelyet a globális terrorizmus elleni közös erőfeszítésekről kötöttek 2002-ben. Kiderült, hogy az NSA egyebek között az EADS európai légi- és hadiipari társaság, a francia-német Eurocopter helikoptergyártó cég és francia hatóságok tevékenységére vonatkozó információk megszerzésére törekedett a BND-vel folytatott együttműködés révén.

A német hírszerző szolgálatnál azonban ez a felismerés nem vezetett az NSA-tól származó szelektorok, keresőkifejezések listájának felülvizsgálatához. Ehhez csak 2013 nyarán, az NSA körüli botrányok kitörése után fogtak hozzá. Októberre megállapították, hogy nagyjából 2 ezer esetben sértette Németország vagy más nyugat-európai ország érdekét az adat feldolgozása – írta a Der Spiegel.

A hírmagazin szerint a BND nem tájékoztatta a vizsgálat eredményéről a tevékenységét a kormányzat részéről felügyelő kancellári hivatalt. Ehelyett csupán az történt, hogy a szolgálat egy alosztályának vezetője felkérte az NSA-t, hogy tartózkodjanak az ilyen visszaéléstől. Az ügy csak akkor derült ki, amikor a szolgálat az NSA-botrányt vizsgáló parlamenti (Bundestag-) bizottság kezdeményezésére újabb felülvizsgálatot végzett, amelynek révén megállapították, hogy akár 40 ezer adat feldolgozása sérthetett német vagy más nyugat-európai érdekeket. A Der Spiegel szerint a BND-nél úgy tudják, hogy az NSA jogsértő módon politikusok után is kémkedett.

A kancelláriát idén márciusban tájékoztatták az újabb vizsgálatról. Peter Altmaier kancelláriaminiszter szerda este tájékoztatta a nemzetbiztonsági szolgálatokat a törvényhozás részéről felügyelő parlamenti ellenőrző testületet (PKG), valamint az NSA ügyében alakult vizsgálóbizottságot – írta a hetilap.

Steffen Seibert kormányszóvivő a beszámolóra reagálva közölte, hogy a kancellária „hetek óta intenzív kapcsolatban áll” a BND-vel, és utasította a szolgálatot az ügy maradéktalan feltárására. Hozzátette, hogy azonosítottak „technikai és szervezeti hiányosságokat”, és a kancellária utasítást adott ezek azonnali orvoslására. A kormányszóvivő szerint továbbra sincsenek arra utaló adatok, hogy tömegesen megfigyeltek, kikémleltek volna német és európai állampolgárokat.

Kitekintő / MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »