Rányomultak az olasz sajtosok az orosz embargós keretre

Az Európai Bizottság szerdán leállította a sajttermékek magánraktározás céljából történő támogatását, miután a lehetőséggel visszaélve főleg olasz termelők aránytalanul nagy mennyiségű készletet ajánlottak fel az intervenciós felvásárlásra. Napokon belül megszülethet a döntés az orosz embargó által sújtott zöldség- és gyümölcstermelők újabb kártalanításáról, azután, hogy az első intézkedésről a másoknál lassabban reagáló magyar szektor lemaradt.

Mostantól nem fogad be több sajtterméket magánraktározás céljából az Európai Unió – jelentette be szerdán az Európai Bizottság. A testületnél azzal magyarázták az intézkedést, hogy a lehetőséggel élve, vagy inkább visszaélve egyes országokból, de legfőképpen Olaszországból aránytalanul nagy mennyiségű sajtot kínáltak fel intervenciós felvásárlásra.

A nem gyorsan romló sajttermékek, a tejpor és a vaj piacról való kivonását és magánraktározását az uniós agrárexportot sújtó orosz embargó tette szükségessé. Az intézkedéssel az EU egy előre megadott volumenig (ez a sajttermékek esetében 155 ezer tonna) felvásárolta a termelőktől az orosz embargó miatt eladhatatlanná vált tejtermékeket, hogy azokat átlagosan fél éves időtartamra raktárakban helyezze el, mielőtt újra a piacra kerülnének.

A Bizottság ugyanakkor a szeptember elején kezdődött akció leállítására kényszerült, miután egyes, jellemzően nem jelentős orosz exporttal rendelkező európai régiókból aránytalanul nagy mennyiséget ajánlottak fel sajtból magánraktározás céljából. Nevük mellőzését kérő források szerint különösen egyes olasz régiók termelői vetették el a sulykot, amikor már az első alkalommal a szokásos orosz kivitelük 10-36-szorosát ajánlották fel intervencióra. A szeptember 8. és 14. között magánraktározásra benyújtott 85 ezer tonna sajtból Olaszország egymaga több mint 74 ezer tonnát jegyzett, amit a második, szeptember 21-i záráskor még további közel 10 ezer tonnával megfejelt.

Uniós források élnek a gyanúperrel, hogy a szóban forgó olasz termelők az orosz embargó nyomán keletkezett lehetőséget kihasználva megpróbálják az EU-ra sózni eladhatatlan termékeiket, és nem csak azt a volument, amit az orosz piac bezáródásán buktak. Az uniós szabályok nem adnak lehetőséget a szelektálásra, magánraktározás esetén „amíg a készlet tart” alapon válogatás nélkül fel lehet ajánlani az árut, nincs országlimit.

Az EU teljes sajtexportjának a harmada Oroszországba irányul, éves szinten körülbelül 250 ezer tonnáról van szó. A finnek és a baltiak ugyanakkor sajtexportjuk 90 százalékát orosz piacra szállítják. Becslések szerint a magánraktározásra felajánlott sajttermékek értéke 10-15 millió euró között mozog.

Az Európai Bizottság közben továbbra is lebegteti a döntést az orosz embargó miatt veszteséget elkönyvelő zöldség- és gyümölcstermesztők megsegítésének sorrendben második köréről. Emlékezetes, hogy első körben 125 millió euró erejéig vásárolt fel az EU a pórul járt európai termelőktől eredetileg orosz exportra szánt zöldségeket és gyümölcsöket. A szabály ebben az esetben is az „aki kapja, marja” elv volt. Azok a termelők tehát, amelyek a leghamarabb ébredtek, elsüthették a feleslegeiket. Közéjük tartoztak minden kétséget kizáróan a lengyelek, akik az átlagosnál sokkal nagyobb arányban mozdultak rá a lehetőségre.

A magyar agrártárcánál a napokban közölték, hogy a magyar zöldség- és gyümölcsszektor végül kimaradt a szórásból. Arra a kérdésre, hogy miért, a Bizottságnál a BruxInfónak azt felelték, hogy mások láthatóan gyorsabbak voltak.

Közben már a közeli napokban kijöhet az újabb, várakozások szerint 125 millió eurós csomag. Ennek elfogadását ugyanakkor késlelteti a Bizottság főigazgatóságai között folyó vita arról, hogy milyen büdzséből fizessék a pénzt. Az agrárpolitikai biztos a „normális szabályok” alapján folyósítaná a pénzt az intervencióhoz a büdzséből, miközben Jacek Dominik, az EU költségvetési biztosa szerdán egy interjúban megerősítette a BruxInfónak, hogy ő és főigazgatósága a 2015-ös büdzséből rendelkezésre álló válságtartalék terhére kompenzálná a termelőket.

Ezt a tartalékot a közvetlen jövedelemtámogatásokra elkülönített keret 1,3 százalékából finanszíroznák, vagyis a 2 ezer euró alatti éves kifizetésben részesülő gazdák kivételével minden termelő vagy üzem direkt támogatása ennyivel csökkenne.