Bajorország és Hessen nem akar többet fizetni

Alkotmánybírósághoz fordult hétfőn Bajorország és Hessen, hogy felülvizsgáltassák a tartományok közti pénzügyi szolidaritás rendszerét, mert sokallják a többi tartománynak fizetett támogatást.

Nincs semmi meglepő abban, ha egy ország régiói nem ugyanannyira fejlettek. Míg valahol nagyobb a munkanélküliség és az emberek kevesebb pénzből gazdálkodnak, ugyanazon ország más térségeiben a termékeny talajnak vagy az ipari fejlettségnek köszönhetően jobban élnek az emberek. Ez Németországban is így van, ráadásul a tartományok különböző méretűek, eltérő a népességszámuk, és más technikai fejlettségi szinten állnak. Ennek kiküszöbölésére hozták létre 1950-ben az alkotmányban is rögzített tartományok közti pénzügyi szolidaritás rendszerét: a szisztéma lényege, hogy az eltérő pénzmennyiségből gazdálkodó tartományok mind körülbelül hasonló szintet üssenek meg az életszínvonalban. Tehát: a gazdagabb tartományoknak segíteniük kell a visszamaradottabbakat.

Ezzel a rendszerrel nincs megelégedve Hessen és Bajorország. Az alkotmánybíróság bevonását február elején határozták el, miután a fogadó tartományokkal folytatott tárgyalások nem jártak sikerrel. Az ellenzék által kormányzott Baden-Württemberg nem támogatja az akciót. A bírósághoz fordulók tagállamok azt kérik a testülettől, hogy kevesebbet kelljen fizetniük a szolidaritási adóból, valamint minden tartomány járuljon hozzá a szövetségi állam kiadásaihoz, ugyanis a befizetett összeget nagy részét épp a berlini központi igazgatás fenntartására költik. Továbbá szeretnék elérni, hogy a tartományok bizonyos adók esetén saját maguk dönthessék el, mennyit szednek be – írja a Die Welt.

Horst Seehofer (CSU), Bajorország minisztere és Markus Söder, a tartomány pénzügyminisztere „politikai önvédelemnek” nevezte az alkotmánybírósági beadványt – írja a Die Zeit. Seehofer szerint képtelenség, hogy a költségvetésük tíz százalékát más tartományoknak adják, akik ebből a pénzből olyan dolgokat engednek meg maguknak, amikről a bajoroknak le kell mondania az adósságok elkerülése érdekében. Hessen kormányfőnöke, Volker Bouffier (CDU) szerint a tartományok közti pénzügyi szolidaritás (Länderfinanzausgleich) rendszerének jutalmaznia kellene az erőfeszítéseket, a semmittevést pedig büntetnie – hiszen nem lehet a rendszer célja, hogy az erőseket gyengítse – tudósít a Deutsche Welle.

2012-re mindössze három befizető tartomány maradt: Bajorország, Hessen és Baden-Württemberg (az ábrán sötétzöld). A három tartomány tavaly együtt mintegy nyolcmilliárd eurót adott a szegényebb tartományoknak (az ábrán narancssárga), amelynek felét csak Bajorország fizette. A 13 fogadó tartományból Berlin kapta a legnagyobb összeget.

Bajorország fellépése a szolidaritási adó ellen mindenesetre visszásan hat, hiszen 1993-ig ők maguk is fogadó tartományok voltak. Az 1980-as évekig a mezőgazdaság dominált a tartományban, mígnem ipari fejlesztésbe kezdtek, speciális egyetemeket alapítottak, illetve a ma már nélkülözhetetlen müncheni repteret építették. Megfelelő intézkedésekkel tehát látványos gazdasági növekedést értek el – ezt hiányolják a fogadó tartományokban a bajorok és hesseniek. Szerintük ugyanis ezek a tartományok tisztában vannak vele, hogy a tehetősebb tartományoktól úgyis elegendő pénzt kapnak, így nem motiváltak a fejlesztésben.

Az alkotmánybíróság végső döntése várhatóan nem mostanában születik meg, szakértők egy-két évvel számolnak.