Indul a lett eurócsatlakozási folyamat

Lettország jövő héten fogja kérni az Európai Bizottságtól annak megállapítását, hogy Riga teljesíti az euróövezeti tagság feltételeit – jelentette be a lett jegybank elnöke Brüsszelben. A balti ország a tervek szerint január elsejétől az eurózóna 18. tagja lesz.

Lettország jövő héten hivatalosan is kérni fogja az Európai Bizottságtól, hogy egy rendkívüli konvergenciajelentésben állapítsa meg Lettország alkalmasságát az euró átvételére. A lett jegybank elnöke az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi szakbizottságának keddi ülésén megerősítette, hogy Lettország 2014. január 1-jétől be kívánja vezetni a közös európai fizetőeszközt, és szeretné elkezdeni az ehhez szükséges hivatalos procedúrát.

Brüsszel várhatóan májusra készíti el a jelentést, amelyben részleteiben meg kell vizsgálnia, hogy Riga teljesíti-e az euró átvételéhez szükséges maastrichti kritériumokat, ezt követően a Tanácsnak kell szavaznia a jelentésről. A miniszterek várhatóan júniusban fogadhatják el a dokumentumot, egy hónappal később pedig véglegesen is rögzíthetik a lett valuta árfolyamát az euróhoz.

Ilm?rs Rimš?vičs szerint Lettország már 2012 szeptembere óta megfelel a feltételeknek. „Bebizonyosodott, hogy a feltételeket fenntarthatóan teljesítjük, az infláció, amely korábban a legnagyobb gondot okozta, mélyponton van, és úgy tűnik, hosszabb távon is fenntarthatók a pozitív folyamatok” – fogalmazott a jegybankelnök.

Mind a jegybank vezetője, mind a lett pénzügyminiszter sikertörténetnek tartja Lettország elmúlt néhány évét. Kétségtelen, hogy a 2000-es évek közepén komoly gazdasági növekedést könyvelt el az ország, majd utána súlyos és mély gazdasági válságot élt át az ország. Komoly megszorítások és jelentős bércsökkentések árán azonban relatív rövid idő alatt ismét az élbolyba került Riga.

A lett jegybankelnök

„Szomorú dolog feladni egy nemzeti valutát, de az eurózóna-tagság további stabilitást hozhat, és azt is, hogy csökken a spekulációs nyomás, ami egy kis nyitott gazdaságra mindig nehezül”.

Külön kiemelte a jegybankelnök a társadalmi szolidaritást, és azt az áldozatvállalást, amit a lakosság tett a válságkezelés alatt. „A lettek generációkon át emlékeznek majd erre, pontosan tudják, hogy milyen előnnyel jár az alacsony infláció, és tudják, hogy csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takarójuk ér” – tette hozzá Rimš?vičs.

Ezért cserébe viszont zsinórban a második esztendőben is a lett gazdaság növekedett a leggyorsabb mértékben az EU 27 országa közül, a pénzügyminiszter várakozásai szerint a lett költségvetés hamarosan egyensúlyban lesz, rekordalacsony az infláció szintje, emelkedett a minimálbér, és a gazdagokat sújtó adórendszer van érvényben.

Andris Vilks elképzelhetetlennek tartja, hogy egy következő lett kormány lelassítsa az eddigi válságkezelési és euróközpontú gazdaságpolitikát, amelynek része a szigorú fiskális fegyelem, és a költségvetési paktum alkalmazása is.

Bár a jegybankelnök szerint „szomorú dolog feladni egy nemzeti valutát, de az eurózóna-tagság további stabilitást hozhat, és azt is, hogy csökken a spekulációs nyomás, ami egy kis nyitott gazdaságra mindig nehezül”.

Francia aggályok

Noha Lettországot – a lett vezetés mellett – több tagállam is „csodagyereknek” tartja, illetve Lettországgal példázza az Európai Bizottság is, hogy a szigorú és következetes költségvetési politika idővel valóban meghozhatja a gyümölcsét, de nem mindenki lelkendezik Lettország jövő évre tervezett eurózóna-csatlakozása miatt.

A BruxInfo korábban beszámolt arról, hogy források szerint főként Franciaország ellenzi a gyors lett előrelépést, három okból is.

Az egyik, hogy túlzottan rövid idő, mindössze négy év telt el azóta, hogy a kis balti ország pénzügyi mentőövet kapott az Európai Uniótól és az IMF-től, így még bizonyítania kell, mielőtt belépőjegyet vált a klubba.

A második, nyíltan aligha felhozható ellenérv, hogy a lettek csatlakozása tovább erősítené a költségvetési konszolidációt minden más megfontolás elé helyező német politikai vonalat az eurózónán belül, aminek a baloldali francia kormány nem nagy híve. Végül pedig a lett csatlakozás ellenzői azt is felemlegetik, hogy a lett lakosság körében nincs többségi támogatottsága a csatlakozásnak.

Bár a francia aggályokat hivatalosan eddig senki, maga Franciaország sem kommentálta, a szakbizottsági ülésen is csak marginálisan vetődött fel a téma.

A lett pénzügyminiszter elismerte, hogy a lett lakosság valóban szkeptikus nemcsak az eurózónával, hanem az egész EU-val szemben. Andris Vilks szerint viszont két hónapon belül elérheti az 50 százalékot a valutaövezeti csatlakozás támogatottsága. Hozzátette, hogy Észtország és Finnország példáját szeretnék követni, „ők mindketten sikeresek voltak a közvélemény megdolgozásában” – fogalmazott a miniszter.

Lettország még nem kezdett el kampányolni az eurótagság mellett, egyelőre, mint mondta, a kérdéseket gyűjtik, és azon dolgoznak, hogy az emberek kezdjenek el egyáltalán odafigyelni a problémára.

Kérdésre válaszolva a lett pénzügyminiszter elmondta, hogy a rigai kormány támogatja az egységes bankfelügyeleti mechanizmus mielőbbi létrejöttét, és szeretne a bankunió ezen pilléréhez minél előbb, akár már az euró átvétele előtt csatlakozni.