Románia – Esélylatolgatás a kampányfinisben

Választási esélylatolgatások a kampányfinisben:Kiss Tamás szociológussal és Székely István Gergő politológussal beszélgettünk- írja a Szabadság

Sok múlik a magyar–román részvételi arány alakulásán

A december 9-i parlamenti választásokon a legnagyobb kérdés az, hogy miként alakul a magyar és a román választópolgá­rok részvételének egymáshoz viszonyított aránya; ez határozza majd meg a magyar pártok – különösen az RMDSZ – eredményét – fejtette ki lapunknak Kiss Tamás szociológus. A választásokat egyébként – amint a CURS közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése is mutatja – előreláthatóan a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) nyeri meg, ők nagy valószínűséggel megszerzik a parlamenti helyek abszolút többségét – mondta a szakember.

A felmérések arra utalnak, hogy a magyar szavazatok nagy részét az RMDSZ viszi el, főként a Székelyföldön kívüli területeken. Mindamellett, részben a magyar–román részvételi arány várható alakulása miatt nem valószínű, hogy a szövetség megismételi 2008-as eredményét (ekkor az RMDSZ a szavazatok 6,17 %-val 22 képviselőházi, a voksok 6,39%-val pedig kilenc szenátusi mandátumot szerzett – szerk. megj.) – állapította meg a szakember. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kétségtelenül szerez majd egy bizonyos szavazatszámot, de semmiképpen nem tudják teljesíteni a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt, és 6+3 választókerületben sem nyerik el a szavazatok relatív többségét – vélekedett Kiss Tamás.

Ha a tényleges (a Romániában élő 15,4 millió választópolgárral számolt) országos részvétel mintegy hatvan százalék lesz, akkor a hivatalos (a 18,3 milliós választói névjegyzék alapján számított) részvétel ötven százalék körül alakul, tehát alacsonyabb lesz, mint az önkormányzati választásokon – magyarázta Kiss Tamás. Mindemellett úgy véli: elég nagy a valószínűsége annak, hogy a hétvégi választásokon a románok részvételi aránya meghaladja majd a magyarokét. Egyéb megfontolások mellett szimbolikus szempontból is nagyon rossz üzenete, kihatása lenne annak, ha az RMDSZ nem teljesítené az öt százalékos bejutási küszöböt, hangsúlyozta a magyar választási részvétel fontosságát a szakember.

Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Párt (MPP) idén leköszönt elnökének nyilatkozata kapcsán, amelyben a politikus a parlamenti képviselet biztosítása érdekében az RMDSZ-re való szavazásra buzdította a magyar választókat, Kiss Tamás megállapította: nem tartja valószínűnek, hogy a felhívásnak különösebb hatása lenne a választókra, mivel Szász mind az RMDSZ, mind az ellenpártok szavazóközönségének körében is hitelét vesztette. Hozzátette: abban igaza van Szásznak, hogy az EMNP-nek nincs esélye bejutni a parlamentbe, de nemigen tudja értelmezni az RMDSZ ellenzéke egyik egykori vezető politikusának nyilatkozatát.

Támadhatóvá válna az RMDSZ, ha nem éri el az 5 százalékot

– Nem kerültek nyilvánosságra pontos felmérések arra vonatkozóan, hogy az egy hónapos kampány végére milyen támogatottságot tudhat maga mögött az RMDSZ, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt, véleményem szerint azonban az erőviszonyok különösebben nem változtak. Tekintettel a jelöltállítás egyenlőtlenségére – a néppárt csak a szenátus szintjén tudta lefedni Erdélyt –, a mérleg még inkább az RMDSZ számára billen – értékelte a helyzetet Székely István Gergő politológus.

Kérdésünkre, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) szövetkezése az RMDSZ-szel, Szász Jenő volt pártelnök meglepő bejelentése, amelyben a szövetség jelöltjeinek támogatására buzdít, számított-e valamit egyik vagy másik oldalon, Székely István Gergő is úgy vélte: ez az üzenet hatástalan marad az MPP-választók körében.

– Az utóbbi időben Szász Jenő úgy viselkedik, ahogy senki nem várta tőle. Pont az ellenkezőjét cselekszi, mint amire bárki is számított volna, amikor arra buzdítja híveit, hogy az RMDSZ-re szavazzanak és ne a néppártra. Ez része annak a meccsnek, amely az MPP és az EMNP között folyik „az RMDSZ ellenzékének első számú vezetője” pozícióért. Szász Jenő ott rúg a néppártba, ahol éri, úgy vélem azonban, hogy a szavazók szintjén ez az üzenet hatástalan marad, hiszen az MPP épp az RMDSZ-szel való szembefordulásról szól – magyarázta Székely.

A politológus szerint a néppártnak csekély esélye van arra, hogy elérje a 6+3-as alternatív küszöböt. Az RMDSZ teljesítményét a román felmérések alapján nem lehet megelőlegezni, de ha a szövetség nem is éri el a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékot, az alternatív küszöb segítségével biztosan bekerül a törvényhozásba. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy alulról vagy fölülről súrolja az öt százalékot.

– Ha az RMDSZ a parlamenti bejutási küszöb alatt végez, ez komoly szimbolikus veszteségnek számítana. Sokkal támadhatóbbá, zsarolhatóbbá tenné az RMDSZ-t a román pártok előtt. Az alternatív küszöb az RMDSZ-re lett szabva, ha a szövetség ezen a kiskapun kerülne be a törvényhozásba, román oldalon ez úgy csapódna le, hogy lám, az ő jóindulatukon múlott az RMDSZ parlamenti jelenléte. Ha ugyanis nem járultak volna hozzá az alternatív küszöb létrehozásához, az RMDSZ kiesett volna a törvényhozásból – vélekedett a politológus.

Székely István Gergő szerint a különböző modellezések alapján elmondható, a néppárt jelenléte különösebben nem veszélyezteti az RMDSZ parlamenti képviseletét. Egyes számítások szerint abban az esetben, ha az EMNP elviszi a szavazatok egynegyedét – ami eléggé szélsőséges szcenárió – az RMDSZ maximum 1–2 szenátort, 2–3 képviselőt veszítene, a parlamenti képviselet legtöbb 10–15 százalékkal csökkenne. A szavazatok megoszlása miatt alapvetően a szórvány megyék lehetnek bajban, de ugyanilyen kérdéses például Kolozs megye második, illetve Bihar megye harmadik képviselői mandátuma, vagy a Maros megyei második szenátori tisztség is.