Egyelőre nem javasolja a Bizottság a szerb tárgyaláskezdést

A jogállamiság középpontba állítása, a nyugat-balkáni országok együttműködése és az egyre változó európai gazdasági megközelítés állna a jövőben az uniós bővítési politika középpontjában – derül ki a BruxInfo birtokába került stratégiai jelentésből, amelyet jövő szerdán fogad el az Európai Bizottság. A dokumentumok szerint Brüsszel egyelőre nem fogja közvetlenül javasolni a szerb csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Nagyjából a tavaly kijelölt prioritások mentén folytatná az Európai Bizottság jövőre és a következő években is az EU bővítési politikáját. A testület jövő szerdán fogadja el és mutatja be a bővítés jövőjével kapcsolatos elképzeléseit, és a tényleges, valamint a potenciális tagjelöltek felkészültségét elemző országjelentéseket, ezek alapján döntenek majd az uniós tagországok decemberben, hogy hogyan tovább a bővítéssel.

A BruxInfo birtokába került stratégiai jelentéstervezetben a Bizottság három prioritást jelöl ki az Európai Uniónak a következő egy évre a bővítési politika tekintetében:

Egyrészről a bővítések középpontjában a jogállamiság biztosításának kell állnia – olvasható a dokumentumban. Az Európai Tanács tavaly decemberben fogadta el az új megközelítést, amely szerint először a 23-as (igazságszolgáltatás és alapvető jogok) és a 24-es (igazságügy, szabadság és biztonság) fejezetet kell megnyitni, és praktikusan először az ezek megnyitásához szükséges előírásokat kell teljesíteniük a tagjelölteknek, és ezen fejezeteket csak a teljes csatlakozási tárgyalási folyamat legvégén szabad lezárni, biztosítva ezzel a több párbeszédet, és a stabilabb megfelelést.

A jelentés szerint a Bizottság nagyobb hangsúlyt fok fektetni a korrupcióellenes harcra, a szervezett bűnözés megfékezésére, a közigazgatási reformok végrehajtására, és néhány országban a szólásszabadság megteremtésére.

Második prioritás a Nyugat-Balkán országai közötti regionális együttműködés javítása. Ennek számos szegmense van, de leginkább Szerbia és Koszovó kapcsolatának javítását határozta meg a Bizottság, vélhetőleg részben egyes tagállamok, például Németország nyomására. A Bizottság régóta hangoztatja, hogy Szerbia európai uniós tagsága előtti egyik legnagyobb akadály a 2008-ban függetlenedett egykori albán tartománnyal lévő kapcsolata, ennek visszafordíthatatlan javítása szükséges lesz ahhoz, hogy Belgrád egy lépéssel közelebb kerüljön az EU-hoz (erről lásd később!).

A Bizottság a jelentésben kifejti, hogy a helyzet fokozatosan javul, így volt ez 2012-ben is, főként a menekültek visszafogadása, a határvédelem, és a háborús bűnösök kézrekerítése terén. Az olyan etnikai jellegű összetűzések viszont, mint az tapasztalható volt Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban, nehezítik a párbeszédet. Brüsszel méltatja a Szerbia-Koszovó közötti párbeszédet, jelentős további erőfeszítéseket sürget viszont a jövőben.

A harmadik prioritás a gazdasági konszolidáció kikényszerítése a bővítésre váró országokban. Mindezt az Európai Unióban, különösképpen az eurózónában zajló eseményekkel példázza a Bizottság. A folyamatosan változó uniós helyzet már jogszabályilag is kihívásokat okoz a tagjelöltek és a potenciális tagjelöltek körében, de amire a bővítés során különösképpen ügyelni kell, hogy az Európai Unióba érkező, és a csatlakozási tárgyalásokat megkezdő országok a gazdaságpolitikai megközelítésükben is fel legyenek készülve a minél szigorúbb költségvetési fegyelemre.

Az Európai Bizottság ilyenkor általában a politikai realitásokat is mérlegeli. Ennek megfelelően a BruxInfo birtokába került jelentésből kiderül, a testület egyelőre nem javasolja Szerbia csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Brüsszel ugyan közvetve jelzi, hogy ez lesz a következő lépés, de ehhez szerinte tovább kell javítani a kapcsolatát Koszovóval. Ezzel összefüggésben a Bizottság „jelentést készít, amint Szerbia eléri a regionális együttműködés megfelelő fokát”, ebben javasolhatja majd Brüsszel a tárgyalások megkezdését.

Részletek a hírlevélben!