Bírálja az EP a baltás gyilkos szabadon engedését

Határozatban ítélte el az Európai Parlament, hogy Azerbajdzsán –állítólagos ígéretei ellenére – szabadon engedte, majd előléptette Ramil Safarov azeri katonát, akit augusztus 31-én Magyarország adott ki a kaukázusi ország hatóságainak. A képviselőtestület plenáris ülésén a szocialista és a zöld frakció a magyar kormány felelősségét is firtatta az ügyben, az ezt rögzítő módosító javaslatot viszont nem fogadta el csütörtök délután az EP.

Állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament csütörtök délután az azerbajdzsáni baltás gyilkos kiadatása ügyében. A 10 pontos határozatban a képviselők sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az azerbajdzsáni államfő kegyelemben részesítette Ramil Safarovot, és szerintük az a tény, hogy a magyar hatóságok kiadták a kaukázusi országnak az azeri katonát, megfelelt ugyan az európai személyek kiadatásáról szóló nemzetközi egyezmény betűjének, de a szellemiségének nem.

Az 58 igen, 13 nem szavazattal 3 tartózkodás mellett elfogadott határozat szerint Azerbajdzsán megsértette azokat a diplomáciai biztosítékokat is, amelyeket Baku nyújtott Magyarországnak, nevezetesen arról, hogy a Magyarországon életfogytiglanra ítélt Safarov a hazaszállítása után egy azerbajdzsáni börtönben fogja letölteni a büntetését.

Ramil Safarov 2004-ben baltával ölt meg Budapesten egy örmény katonatisztet. A magyar bíróság 2006-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte az azerbajdzsáni katonát, többszöri azeri kérésre pedig a magyar kormány 2012. augusztus 31-én kiadta Azerbajdzsánnak Safarovot. Az azeri ígéretek ellenére az államfő azonnal kegyelemben részesítette a nemzeti hősként ünnepelt baltás gyilkost, akit elő is léptettek őrnaggyá. A Hegyi-Karabach miatt Azerbajdzsánnal fagyos viszonyban lévő Örményország még aznap felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.

Ennek nyomán nemzetközi vita bontakozott ki az ügyben. Az Európai Parlament a határozatában – az azerbajdzsáni lépés bírálata mellett – a térségben súlyosbodott konfliktus békés rendezését sürgeti, ebben szerinte az Európai Uniónak is részt kell vennie.

A képviselők többsége csütörtök délután leszavazta azt a szocialista módosító indítványt, amely a magyar kormány felelősségét is rögzítette volna a határozatban. Mindennek a szavazást megelőző plenáris vitában szocialista és zöldpárti képviselők is hangot adtak. Göncz Kinga európai parlamenti képviselő szerint Azerbajdzsán Safarov 2006-os elítélése óta folyamatosan kérte a mindenkori magyar kormánytól a katona kiadatását. „Az előző kormányok évekig ellenálltak ennek a nyomásnak, mert tudtuk, hogy kényes helyzetbe avatkozunk bele” – mondta az egykori külügyminiszter.

A zöldpárti Ulrike Lunacek szerint is felvetődik “Orbán Viktor felelőssége”. A képviselő a vitában elmondta, mivel a magyar miniszterelnök „a közelmúltban Bakuban járt, úgy is értelmezhető, hogy tudatosan és szándékosan közrejátszhatott abban, hogy a gyilkost felmentsék, és gazdasági okokból feláldozta ezt az ügyet”. Az osztrák politikus nem értett egyet azzal a néppárti vélekedéssel sem, hogy Magyarország marginális szerepet töltött be a konfliktusban.

Utóbbiról a néppárti Schöpflin György beszélt, aki szerint Magyarország csak a nemzetközi normákat követte Safarov kiadatásakor. A képviselő elmondta, “az nem meglepő, hogy Örményország támadja Azerbajdzsánt, de felfokozott érzelemről tanúskodik a magyarellenes kirohanás. Schöpflin György és frakciótársa, Gál Kinga is úgy vélte, hogy Magyarország követte az európa tanácsi egyezmény betűjét és szellemét.

A szocialista Véronique De Keyser felvetette, hogy ha Magyarország valóban követte a jogszabályokat, és megfelelő biztosítékokat kapott arra, hogy a baltás gyilkos börtönben marad Azerbajdzsánban, akkor a magyar kormány most miért nem tiltakozik?

Az Európai Bizottság nevében Androulla Vassiliou elmondta, hogy Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő utasította az Európai Külügyi Szolgálat kaukázusi megbízottját, hogy utazzon Bakuba és Jerevánba, és tolmácsolja az EU üzenetét az államok vezetőinek. Eszerint az EU továbbra is elkötelezett a Hegyi-Karabachhal összefüggő konfliktus békés rendezésében, de csak az úgynevezett Minszki Csoport keretein belül. Az EU-biztos elmondta, “az ügy kezelése nehezíti a konfliktus békés megoldását, valamint a keleti partnerségi menetrend végrehajtását is”.