Kína: Csökkenő ingatlanárak – csökkenő gazdasági növekedés?

A legnagyobb kínai metropoliszokban éves bázison (Y2Y) áprilisban tovább csökkentek az ingatlanárak.  Ez az ingatlanpiaci buborék miatt aggódóknak pozitív hír, ám az áresés igen súlyos problémához is vezethet, mégpedig a növekedés további lefékeződéséhez. Míg márciusban 38, addig áprilisban 46 nagyvárosban volt kimutatható az előző év azonos időszakához képest az ingatlanok értékcsökkenése.

Mivel a válság hatására az Egyesült Államok, de főként Európa fogyasztása jelentősen csökkent, Kína a belső keresletélénkítés felé indult el. Egy kormányzati agytröszt a közelmúltban 7,5%-ra csökkentette a világ második legnagyobb gazdaságának 2012-es növekedési kilátásait. Ugyanakkor egyes vélemények szerint a belső kereslet fenntartásához, új munkahelyek létrehozásához legalább 8%-os növekedésre lenne szükség. Erre szolgáltak eszközként a nagy tőkeigényű befektetések, köztük az ingatlanépítés és más infrastrukturális beruházások felpörgetése.

Kína esetén az utóbbi időben aggodalomra adott okot az állam túlzott építkezési éhsége, miután sorra nőnek ki a földből az úgynevezett szellemvárosok, amelyek a gazdasági növekedést ugyan ösztönzik, de üresen állnak. Másfelől több millióra tehető azoknak a száma, akik rendelkeznek megfelelő munkahellyel, ám mégsem képesek elköltözni a nyomornegyedekből a túlzott ingatlanárak miatt. A spekulánsok által magasan tartott ingatlanárak tehát növelték a társadalmi polarizáció erősödésének veszélyét. Egyes források szerint ezeknek a lakásoknak nincsen tulajdonosuk, mások tudni vélik, hogy magánbefektetők spekulációja van a háttérben – akik az ingatlanárak további növekedésére számítanak.

Becslések szerint évente tíz új szellemváros jön létre, az üresen álló lakások száma megközelíti a 64 milliót. Ezen a városok megépítése nem egyszeri költség, mivel állagmegóvásuk további terhet ró az államra.

Változás viszont, hogy a kormányzat az ingatlanspekulációs nyomás csökkentésének érdekében már nem publikál országos éves jelentést az ingatlanpiaci ingadozásokról.

Tamás Ágoston

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »