Bizánci játszmák a román Szenátus elnöki széke körül

Az ellenzéktől a kormányoldalra vándorolt a romániai Szenátus elnöki széke, miután a Szociáldemokrata Párt (PSD) kizárta soraiból a hivatalt eddig betöltő Mircea Geoană-t. A kormányzó Demokrata-Liberális Pártnak (PDL) a kisujját sem kellett megmozdítania ahhoz, hogy megkaparintsa az ország legfontosabb közjogi pozícióját, az ellenzéki belharcok elvégezték helyette a piszkos munkát. A nagypolitikai csatározásokból a magyarok is jól jöttek ki hiszen RMDSZ-es hivatalnok került a kormány főtitkárságának élére.

Hétfőn délután hatvankilenc szavazattal a demokrata-liberális Vasile Blagát választották a román felsőház elnökévé, az ellenzéki jelöltnek, Titus Corlăteannak csak hatvanhárom támogatót sikerült maga mögé állítania. A közjogi méltóságok sorában közvetlenül az államfő mögött másodiknak következő hivatalt eddig a Szociáldemokrata Párt (PSD) ex-elnöke, Mircea Geoană töltötte be, aki azonban saját alakulatán belüli erőfitogtatás áldozatául esett. A formáció jelenlegi elnöke, Victor Ponta kezdeményezésére kizárták a politikust maguk közül, rá néhány napra pedig, a kormányerők hathatós támogatásával leváltották a Szenátus éléről is.

A szocdem táborban szinte senki nem akadt, aki kiállt volna Geoană mellett, aki 2005 és 2010 között vezette őket. A jelenlegi vezetőség, amelynek tagja a párt két pátriárkája, Ion Iliescu ex-államfő és Adrian Năstase ex-miniszterelnök, egyöntetűen titulálta szemtelennek és árulónak azt a politikust, akit két éve még az államfői székbe álmodtak bele. Geoană akkor alulmaradt az újraválasztott Traian Băsescuval szemben, és ezt azóta sem bocsátották meg neki párttársai. A Ion Iliescu által évekkel ezelőtt „hülyécskének” nevezett politikus (e gúnynév végérvényesen ráragadt) most végleg elveszített minden hatalmat, ám állítása szerint nem adja fel, és még visszatér.

Buldog a Szenátus élén

A Geoană helyére lépő Vasile Blaga egy nehézsúlyú közszereplő (a sajtóban használt gúnyneve a „buldog”), többszörös miniszter és szenátor. A tavaly szeptembere óta háttérbe vonulva politizált, akkor ugyanis az államfő buzdítására Emil Boc miniszterelnök megszabadult néhány korruptnak és antireformistának tartott miniszterétől, köztük Blagától is. Idén tavasszal indult a Demokrata-Liberális Párt elnöki pozíciójáért, ám nem sikerült legyőznie Boc-ot. Mostani, az ország második legfontosabb hivatalába való megválasztása többféle értelmezési lehetőséget is megnyit, ám egy biztos: a volt belügyminiszter még mindig óriási kaliberrel rendelkezik, és mindenki arra számít, hogy majd megkerülhetetlen játékos lesz a poszt-băsescui politikában.

Megválasztásához nem volt elegendő saját pártjának támogatása, de szüksége volt a kisebbik kormányalakulatok, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Nemzeti Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) szavazataira is. A magyarok azonban nem adták olcsón a bőrüket, így a hétfő délelőtt a koalíción belüli tárgyalásokkal telt. Az RMDSZ múlt héten nem zárta ki, hogy saját jelöltet indít, ám a demokrata-liberálisok több képviselője is világossá tette, csak a holttestükön keresztül lehet magyar elnöke a román felsőháznak. Kelemen Hunor, a Szövetség elnöke „erős és zsigeri” nacionalizmusnak nevezete ezen megnyilvánulásokat, ám Emil Boc megnyugtatta őt, ezek nem képviselik az egész PDL álláspontját. A megnyugtatás valószínűleg hatásos volt, mert a Szövetség beérte a kormány főtitkárságának vezető funkciójával.

Az említett intézmény főként a kormányzati tevékenység technikai, logisztikai, jogi és gazdasági működését biztosítja. A főtitkárság vezetője miniszteri rangban vigyázza felül a kormány néhány kulcsfontosságú feladatát. A kormányfőtitkárságon keresztül történik például számos hivatal, főosztály, bizottság és állami ügynökség finanszírozása. Ez a tény már önmagában mutatja, hogy mennyire jelentőségteljes és kifizetődő lehet az irányítása. Eddigi sajtóértesülések szerint az RMDSZ Dézsi Attila, Hunyad megyei prefektust jelöli a pozícióba.

Hatalmi játszmák bizánci módra

A szenátusi elnöki szék körüli hercehurca úgy tűnik, hogy kedvező eredményekkel járt a kormányzó demokrata-liberálisoknak és RMDSZ-eseknek. Az ellenzéki szociáldemokraták nem büszkélkedhetnek ilyen egyértelmű nyereséggel. Sokak szerint a párt vezetősége merő önérdekből és gőgből eljátszotta az egyetlen olyan fontos közhivatalt, amelyet ők kontrolláltak. E vélemények szerint a pártelnök Victor Ponta csak saját hatalmát és tekintélyét akarta erősíteni Geoană politikai kivégzésével, és nem tartotta szem előtt a hosszabb távú stratégiai célokat. Ez még inkább valósnak tűnik annak fényében, hogy a szocdemeket is magába foglaló Szociálliberális Unió (USL) bejelentette, újra kezdeményezik az államfő felfüggesztését. Ennek azonban csak akkor lenne értelme, ha a Szenátus elnöki székét saját emberük birtokolná, hiszen ez az ember kerülne ideiglenesen a köztársasági elnöki hivatalba. Így azonban Băsescu sikeres felfüggesztése esetén egy másik PDL-es politikust hoznak helyzetbe.

Ez az érvelés azonban nem föltétlenül helyes. Egyrészt azért nem, mert Mircea Geoană meglehetősen önjáró politikus volt, akinek hűségében nem bízhatott a PSD elnöksége. Eszerint az érv szerint nem a leváltáskor veszítették el felsőházi elnöki pozíciót, hanem már korábban, amikor a formáció legfelsőbb körei és Geoană erősen elhidegültek egymástól. Másrészt pedig Vasile Blaga sem egyértelműen Băsescu embere. A bukaresti sajtóban olyan forgatókönyvek is napvilágot láttak, amely szerint az ellenzéki tömb megegyezett a jobboldali politikussal: az USL helyzetbe hozza őt ahhoz, hogy a Szenátus elnöke legyen, cserében Blaga Băsescu-ellenes disszidenseket toboroz a PDL-en belül, akik támogatnák a köztársasági elnök menesztését.

A demokrata-liberálisok tagadják, hogy konfliktus létezne az államfő és az újonnan megválasztott felsőházi vezető között. A sajtó azonban egyhangúan állítja, hogy a két politikus között végérvényes kenyértörés történt, ezért Blaga hűsége nem megkérdőjelezhetetlen.

Blagáé a jövő

Függetlenül attól, hogy mekkora e forgatókönyv valóságalapja, kétségtelen, hogy Vasile Blagának nagy esélye van arra, hogy fényes karriert fusson be a jövőben. A mostani kinevezése csak erősíti ezt a feltételezést. Egy olyan politikusról van szó, aki tökéletesen kiérti magát a román politika bizánci szokásvilágában, jó kapcsolatokat ápol az ellenzékkel, és erős bázisa van saját pártján belül is. Sokak szerint a PDL őt készíti, hogy 2014-ben ringbe szálljon a Băsescu által üresen hagyott államfői székért.

Szerepe azonban még 2014 előtt felértékelődhet, ha hihetünk egy jóslatnak, amely a héten látott napvilágot. Sebastian Lăzăroiu szociológus, politikai elemző, és tiszavirág életű munkaügyi miniszter az Eventimentul Zilei központi napilapban azt írta, a jövő évi parlamenti választások után újra PDL-PSD nagykoalíció alakulhat. A 2008-ban már rövid időre kipróbált, ám akkor csúfos kudarcba fulladt projekt mellett rengeteg érv szól az elemző szerint, ezek között szerepel az alkotmánymódosítás és a közigazgatási átszervezés szükségessége is. Ha a két párt jelenlegi megnyilvánulásai alapján ítélünk, akkor ennek a forgatókönyvnek semmi esélye. Mindazonáltal, a román politikusok mindig sokkal harciasabbnak tűnnek a médiában, mint ahogy az a valóságban van, a folytonos sárdobálások ellenére elvtelen kompromisszumokra nap mint nap sor kerül a kulisszák mögött. Amennyiben mégis létrejönne egy ilyen jobb-bal nagykoalíció annak vezetésére legnagyobb eséllyel, sőt talán egyedül csak Vasile Blaga pályázhat.

A szenátusi elnöki szék körül kialakult bonyodalmak tehát túlmutatnak a hétköznapi politikai csatározások tétjein, csak sajnos külső szemlélőnek még nem igazán világos, hogy merre is mutatnak valójában.