Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A brazil őslakosok nagyon rossz helyzetben vannak: a kórházaktól távol, megfelelő infrastruktúra nélkül élnek – emiatt pedig sokkal rosszabb esélyekkel indulnak azok, akik elkapják a koronavírust.
Dupla annyi haláleset
Az Articulation of Indigenous Peoples of Brazil (APIB) érdekképviseleti csoport adatai szerint a halálozási ráta a bennszülöttek körében kétszerese a brazil lakosság többi részében mértnek. A szervezet ugyanis több mint 980 hivatalosan megerősített koronavírusos megbetegedést regisztrált, amelyből legalább 125 halálos kimenetelű volt. Ez alapján a halálozási ráta 12,7 százalék, ami csaknem duplája a nemzeti 6,4 százalékos átlagnak.
Bár az Egészségügyi Minisztérium bennszülöttek egészségügyével foglalkozó titkársága ennél kevesebb, 695 megbetegedésről és 34 halálesetről számolt be az őslakos közösségek körében, ők csak egy kisebb csoportot tartanak megfigyelés alatt – azokat, akik a hagyományos falvakban élnek, illetve a helyi egészségügyi klinikákon regisztráltakat, így a városokban élőket nem tartalmazza a statisztika.
Megfelelő ellátás és infrastruktúra nélkül
Általánosságban elmondható, hogy azok őslakosok, akik nagyobb városba vagy városi területre költöztek tanulás vagy munkakeresés céljából, bizonytalan körülmények között élnek, és csak kevés közszolgáltatást vehetnek igénybe, ezáltal pedig sebezhetőbbek például egy járvány idején. Közben a városoktól távol élők egyáltalán nem kapnak alapvető egészségügyi ellátást – így fordulhatott elő, hogy a járvány első brazil őslakos áldozata egy 15 éves, az amazóniai Yanomami törzs tagjaként élő fiú volt még április közepén.
“Az évek óta tartó, állami szintű elhanyagolás most a koronavírus malmára hajtja a vizet. Közösségeink gyakran távoli, zord környezetben élnek, ahol semmiféle infrastruktúra nincs kiépítve” – fogalmazott Dinaman Tuxa, az APIB egyik vezető koordinátora, aki egyébként a Brazília északkeleti részén élő Tuxa törzs tagja.
Elmondása szerint az 1400 fős közösségben nincs kórház, a legközelebbi intenzív osztály négy és fél órás autóútra van. Éppen ezért náluk a megelőzés fő formája a teljes elszigeteltség. “A világjárvány közepette nem sok választásunk volt. Teljesen elszeparáltuk magunkat: akadályokat állítottunk fel, senkit sem engedünk be, és megpróbáljuk megakadályozni, hogy bárki elhagyja a területet” – magyarázta.
https://www.instagram.com/p/CAdbxRYH5DM/
A Tuxa törzsben eddig nem volt megerősített eset, de nem tudni, mennyi ideig tudják megfékezni a vírust, lévén már több mint 60 bennszülött közösségben találtak fertőzötteket. Közülük sokan az Amazonas vidékén élnek, ahonnan csak hajóval vagy repülővel tudják kórházba szállítani az embereket.
Az InfoAmazonia nonprofit szervezet tanulmánya szerint Brazíliában az őslakos falvak és a legközelebbi intenzív osztály közötti távolság átlagosan 315 kilométer – a falvak 10 százalékának esetében ez a távolság 700-1079 (!) kilométer között van.
“Az őslakos közösségek – még azok is, amelyekben működnek alapellátást biztosító klinikák – egyszerűen nem készültek fel a koronavírusra, ami azt jelenti, hogy a fertőzötteket minél előbb el kell távolítani és gyakran nagy távolságra kell utaztatni. Ráadásul amikor odaérnek, versenyezniük kell az ellátásért, a kórházi ágyakért és a lélegeztetőgépekért, mert azokból sincs elegendő” – magyarázta Joênia Wapixana, az ország első őslakos ügyvédje egy interjúban.
“Az Amazonas vidékén élők szervezete emellett nem rendelkezik védettséggel az esőerdőn kívülről származó betegségekkel szemben” – mondta el a téma kapcsán Sebastiao Salgado brazil aktivista és fotós a CNN-nek. “Éppen ezért nagyon nagy a veszélye annak, hogy ha a koronavírus terjedésnek indul az őslakos területeken, nemsokára népirtásról beszélhetünk” – tette hozzá.
Az erdőirtás veszélyei
A bennszülöttek jogait képviselő aktivisták arra figyelmeztetnek, hogy az őslakos területeken folytatott illegális bányászat és fakitermelés – amely tevékenységek jelentősen megnőttek a fejlesztéseket lelkesen támogató és a környezetvédelmet ez alá rendelő elnök, Jair Bolsonaro tavalyi beiktatása óta – most még nagyobb veszélyt jelentenek a fejlett városoktól távol élő közösségekre nézve.
A brazil űrkutatási hivatal (INPE) által közzétett adatok alapján ugyanis a brazíliai esőerdőkben végzett erdőirtás csaknem 64 százalékkal nőtt idén áprilisban a tavalyi év azonos időszakához képest. Csak múlt hónapban több mint 405,6 négyzetkilométernyi esőerdőt pusztítottak el – ez a terület több mint kétszerese Washington DC-ének.
Állami segítség (?)
A brazil kongresszus a múlt héten elfogadott egy vészhelyzeti tervet a bennszülöttek védelme érdekében, amely orvosi felszerelést és mobilkórházakban történő ellátást, valamint ivóvíz- és élelmiszer-készleteket biztosítana számukra – ezek az intézkedések lehetővé teszik a törzsek elszigeteltségét.
A tervet mindazonáltal még a szenátusnak is el kell fogadnia, valamint Bolsonarónak is jóvá kell hagynia, egy olyan elnöknek, aki mind a mai napig nem hajlandó tudomást venni a járvány súlyosságáról, továbbá köztudottan rossz kapcsolatot ápol az ország őslakos közösségeivel.
Forrás: CNN / Kitekintő
