Eltérően viszonyulnak a hidrogénhez az autóipar nagyágyúi

Míg az elektromos autózás mára általánosan elfogadottá vált, lassan kiépülnek a töltőhálózatok és Európában az új autó eladások mintegy harmadát EV vagy hibrid modellek adják, arról tovább folyik a vita, hogy az akkumulátoros vagy a hidrogénalapú, üzemanyagcellás megoldás a jövő.

Az autóipar szereplői abban egyetértenek, hogy a hagyományos meghajtású, benzin- vagy dízelmotoros autókat hosszabb távon ki kell vezetni a piacról – ez Európában belátható időn belül megtörténhet, Nagy-Britanniában például a jelenlegi állás szerint 2030-tól betiltanák a belső égésű motorokkal szerelt autók forgalmazását, és az EU-ban is hasonló tervekről hallani, míg a világ más részein hosszabb átállási időszakkal számolnak az elemzők.

Arról viszont heves viták zajlanak, hogy az autók által felhasznált elektromos áramot tölthető akkumulátorcellákkal vagy hidrogénalapú üzemanyagcellákkal biztosítsák. Az akkumulátorcellák mai legnagyobb előnye, hogy már elterjedtek, van töltőhálózat és a köztudatban is elfogadottá váltak az ilyen meghajtású autók és a gyártók fentiek miatt nyereséggel tudják értékesíteni ezeket a modelleket. Hátrányuk, hogy a töltés lassú, időigénye egyelőre sokszorosa egy hagyományos tankolásnak.

A hidrogén / üzemanyagcella esetében éppen fordított a helyzet, maga a “tankolás” gyors, de a megoldás még nem terjedt el, nincs kiépített töltőhálózat, és hidrogénnel hajtott járművek is csak nagyon korlátozottan érhetőek el a piacon. A hidrogénmeghajtás tehát továbbra is inkább fejlesztés alatt álló technológiának tekinthető, de míg a Toyota, a Hyundai, a Daimler és a BMW továbbra is hisz benne és zajlanak a fejlesztések, addig például a Volkswagen-csoport vezérigazgatója, Herbert Diess nem ért egyet azzal, hogy a hidrogének helye van az autókban.

“A zöld hidrogénra szükség van az acéliparban és a vegyiparban, de nincs helye az autókban. Ahhoz túl drága, nem hatékony, valamint lassú és nehéz terjeszteni és szállítani.” – mondta Herbert Diess.

Szokásához híven ennél még sarkosabban fogalmazott Elon Musk, a Tesla alapítója, aki egy angol szójátékkal élve fejezte ki véleményét Twitteren, még 2020 nyarán: fuel cells = fool sells, ami talán úgy fordítható leginkább, hogy az “üzemanyagcella bolondoknak való”.

Musk korábban egy autóipari konferencián részletesebben is beszélt a hidrogénről:

“Nagyon nehéz hidrogént készíteni, tárolni és felhasználni egy autóban. A legjobb hidrogéncellás forgatókönyv sem tud nyerni a jelenlegi akkumulátoros megoldás ellen, így nyilvánvalóan … nincs értelme.”

  • Kapcsolódó cikkeink:

Musk és Diess véleményével azonban nem minden autóipari szereplő ért egyet. A Toyota és a Hyundai már ma is kínálnak üzemanyagcellás autót, a BMW pedig idén júniusban jelentette be, hogy megkezdte a BMW i Hydrogen NEXT nevű, hidrogéncellás modelljének közúti tesztelését, aminek az a célja, hogy megvizsgálják, hogyan teljesít ez a típusú meghajtás Európa útjain, valós körülmények között.

BMW i Hydrogen NEXT közúti teszten. Forrás: BMW

A Toyota szóvivője a CNBC-nek azt nyilatkozta, hogy az üzemanyagcellás járművek mindenképpen szerepet játszanak majd a közlekedési szektor karbonmentesítésében. A Toyota a hidrogént nem kizárólag az autók meghajtásának egyik alternatívájának tekinti, jóval szélesebb körben gondolkodik.

“A hidrogén a fosszilis üzemanyagok alternatívájaként szolgál majd számos területen, ideértve a fűtést, világítást, tömegközlekedést vagy a nehézipart.” – mondta a szóvivó.

“A hidrogén felhasználása nőni fog, olcsóbb energiaellátást tesz lehetővé és egyre több hidrogénmeghajtású autót, buszt, teherautót és vonatot látunk majd” – tette hozzá.

Hasonlóan gondolkodik a Daimler Truck vezérigazgatója, Martin Daum is. Szerinte különbséget kell tenni a felhasználási módok között, egyes esetekben az üzemanyagcella, máskor pedig az akkumulátor a megfelelő megoldás, így a Daimler mindkét területen fejleszt.

“Ha például egy városi kiszállításról van szó, ahol kisebb mennyiségű energiára van szükség egyszerre és éjszaka töltődhet a jármű a depóban, akkor természetesen az akkumulátor a jobb megoldás. Ha viszont már egy Stockholm – Barcelona távolságról van szó, akkor véleményem szerint olyan megoldásra van szükség, ahol jobban megoldható a szállítás és a tankolás, ez pedig végső soron a hidrogén.” – mondta Daum.

Daum megjegyzései abba az irányba mutatnak, hogy a hidrogénnek a jövőben leginkább a teher- és személyszállításban és ezen belül is a nagyobb távolságok leküzdésében lehet szerepe, például kompok esetében és ebben az irányban gondolkodik az európai közlekedési óriásvállalat, az Alstom is, amely például Coradia iLint néven kifejlesztette a világ első hidrogén üzemanyagcellás személyszállító vonatát.

Forrás: CNBC

Hozzászólások ()

Friss hírek

Piaci körkép: éves mélypontján a DAX

Jelentős eladási hullám bontakozott ki a hét utolsó kereskedési napján az európai részvénypiacokon, a DE30 több mint 2%-kal került lejjebb és közel kétéves mélypontra jutott. Az eleve borús hangulatot a német BMI adatok rontották tovább.

Read More »