Brexit: már hatodik éve húzódik a határkérdés megoldása

A brit kormány újabb határidő bejelentése nélkül ismét elhalasztotta azoknak a belső áruforgalmi ellenőrzéseknek a bevezetését, amelyeket a brit EU-tagság megszűnésének  feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll tenne kötelezővé.

David Frost Brexit-ügyi államtitkár a brit parlament felső kamarájának, a Lordok Házának hétfőn késő este megküldött átiratában úgy fogalmazott, hogy a brit kormány „a jelenlegi alapokon” alkalmazza ezután is a protokollt. Ez azt jelenti, hogy továbbra is – immár határidő nélkül – érvényben maradnak az észak-írországi protokoll egyes vámellenőrzési rendelkezéseinek érvényesítésére London által bejelentett halasztások és könnyítések.

A Downing Street szóvivője ugyancsak hétfő éjjel ismertetett nyilatkozatában ehhez hozzáfűzte: a brit kormány a következő hetekben tovább tárgyal az Európai Unióval, kiderítendő, hogy van-e lehetőség a valós és tartalmi előrelépésre az észak-írországi protokoll működtetésére júliusban tett brit javaslatok ügyében.

A londoni miniszterelnöki hivatal illetékese közölte: annak érdekében, hogy legyen megfelelő idő és politikai tér e megbeszélésekhez, a brit kormány hétfőn úgy döntött, hogy fenntartja a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalomban jelenleg alkalmazott gyakorlatot, beleértve a London által érvényesített halasztásokat és könnyítéseket.

London és az EU egyre élesebb vitája abból ered, hogy a Brexit-megállapodáshoz fűzött 64 oldalas észak-írországi protokoll alapján Észak-Írország a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával.

Így viszont a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az unió egységes piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be. Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni.

A brit kormány és az észak-írországi britpárti protestáns mozgalmak szerint azonban ez a rendszer az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását veszélyezteti. Boris Johnson brit miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével nemrégiben tartott megbeszélésén fenntarthatatlannak nevezte a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelem szabályozására kidolgozott protokoll jelenlegi formáját, és közölte, hogy London szerint a szabályozáson belüli mechanizmusokkal nem lehet megoldást lelni a problémákra. A brit kormány ezért terjesztette elő július végén az észak-írországi protokoll jelentős módosításaira összeállított javaslatait.

Az Európai Bizottság azonban hétfő éjjel, a brit kormány újabb halasztási bejelentésére reagálva közölte: a Brexit-megállapodás nemzetközi egyezmény, amelynek szerves része az észak-írországi protokoll, és mindkét fél számára jogilag kötelező az előírások betartása.

London március végén jelentette be, hogy egyoldalúan elhalasztja a protokoll egyes áruellenőrzési előírásainak alkalmazását. Az EU válaszul jogi eljárást indított a brit kormány ellen, de később megállapodás született arról, hogy a London által bejelentett egyoldalú halasztások szeptember végéig tarthatnak. Hétfő esti nyilatkozatában ezt a határidőt tolta ki immár meghatározatlan időre a brit kormány.

Az észak-írországi megbékélésről 1998-ban kötött nagypénteki rendezési megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként és a megbékélési folyamat egyik legfőbb szimbólumaként az Ír Köztársaság és Észak-Írország egykor katonai szigorral őrzött 499 kilométeres határán – amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára – hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs.

A Brexit-tárgyalások során is az egyik elsődleges szempont volt egy olyan megoldás elérése, amely kizárja a fizikai ellenőrzés visszaállítását az ír-északír határon, de az EU álláspontja szerint ennek egyetlen lehetséges módja az észak-írországi protokoll maradéktalan betartása, ezért a protokollt nem lehet újratárgyalni.

Forrás: MTI

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »