Diplomaták áprilisi exodusa

Az elmúlt hetekben tele volt a sajtó kiutasított diplomaták történeteivel. Megpróbáltuk összeszedni időrendi sorrendben, hogy kinek, honnan, miért kellett távoznia.

Részben ott van az amerikai-orosz konfliktus, amelyet legutóbb Joe Biden kormányának újabb szankciós csomagja idézett elő, válaszul Oroszország ellenséges tevékenységére. A szankciók a már sokat emlegetett amerikai választásokba történő orosz beavatkozási kísérletek mellett a SolarWinds néven elhíresült hackertámadás és az Afganisztánban állomásozó amerikai katonákra fizetett feltételezett vérdíjak miatt kerültek bevezetésre.

Másfelől ott van a cseh-orosz diplomáciai konfliktus, amelynek egy dél-morvaországi lőszerraktárban, Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanások adják a hátterét. A kérdés itt az, hogy az orosz titkossszolgálatok képviselőinek szerepük volt-e vagy sem a robbanásokban.

A harmadik legnagyobb konfliktus pedig a Donyec-medencében kialakult feszültség fokozódása. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter elértnek nyilvánította a hadgyakorlat céljait, és elrendelte az orosz déli és nyugati katonai körzetben zajló harckészültség-ellenőrzés leállítását. A román diplomácia vezetőjének ugyanakkor az a meglátása, hogy az orosz csapatvisszavonásról szóló bejelentés egyben azt is jelenti, hogy az ukrán határ közelébe hozott nehézfegyverzet helyben marad, nyilván nem őrizetlenül, és bármikor felhasználható arra, hogy Oroszország újabb aggasztó helyzetet alakítson ki a Fekete-tenger térségében.

Egy dolog viszont fontos: mindegyik konfliktus egyik főszereplője Oroszország. Lássuk a tényeket:

• Április 7

Valószínűleg nem tér vissza a közeljövőben washingtoni állomáshelyére Anatolij Antonov orosz nagykövet – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva. „Ez nem a közeli napok kérdése” – nyilatkozott Antonov visszatérésének perspektívájáról a helyettes tárcavezető. Mint mondta, az orosz fél annak függvényében fog dönteni az időpontról, hogy milyen amerikai lépések történnek a kétoldalú viszonyban.

Az orosz diplomácia washingtoni misszióvezetője március 21-én tért vissza Moszkvába konzultációra, miután Joe Biden amerikai elnök egy televíziós interjúban igenlően válaszolt arra a kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint, és azt mondta, hogy „megfizet” az amerikai elnökválasztásba való beavatkozásért, amivel Washington korábban az orosz elnököt vádolta.

• Április 16

Oroszország – titkos információk gyűjtésével meggyanúsítva – őrizetbe vette, majd kiutasította Olekszandr Szoszonyuk szentpétervári ukrán konzult.

• Április 17

Tizennyolc orosz diplomatát utasítottak ki Csehországból, akik a cseh hatóságok szerint az orosz titkoszolgálatoknak dolgoztak – közölte Andrej Babis cseh miniszterelnök. Babis szerint a kiutasítás konkrét oka: erősen megalapozott a gyanú, hogy az orosz titkossszolgálatok képviselőinek szerepük volt egy dél-morvaországi lőszerraktárban, Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. Babis a diplomaták kiutasításáról tájékoztatta Milos Zeman cseh államfőt, aki további vizsgálatokat sürgetett az ügyben. A kiutasított orosz diplomatáknak 48 órájuk van Csehország elhagyására.

• Április 18

Moszkva 16 cseh diplomata és 4 követségi alkalmazott kiutasításával válaszolt a cseheknek.

• Április 19

Bejelentette az ukrán külügyminisztérium, hogy nemkívánatos személynek minősítette és kiutasította az országból a kijevi orosz nagykövetség egyik tanácsadóját.

• Április 20

Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai bolgár nagykövetség két munkatársát: a bolgár konzulátus első titkárát, N. Panajtonovot és a kereskedelmi-gazdasági ügyekért felelős első titkárt, Cs. Hrisztozovot. A két diplomatának 72 órán belül kell elhagynia az országot.

A bolgár külügyminisztérium március 22-én adott három napot két, kémkedéssel meggyanúsított orosz diplomatának, hogy elhagyja az országot, miután az ügyészség vádat emelt hat ember, köztük jelenlegi és korábbi katonai hírszerző tisztek ellen Oroszország részére folytatott kémkedés címén.

• Április 21

Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánított tíz amerikai diplomatát. Az érintetteknek május 21. éjfélig kell el elhagyniuk az országot. Az indoklás szerint a döntés tükörválasz „az amerikai félnek a washingtoni orosz nagykövetség és a New York-i orosz főkonzulátus egy sor munkatársa elleni ellenséges fellépésére”. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, hogy John Sullivan nagykövetnek pénteken Jurij Usakov elnöki tanácsadó tett javaslatot arra, hogy kövesse orosz kollégája példáját, és térjen vissza konzultációra Washingtonba.

Orosz kommentárok szerint ez de facto egy újfajta kiutasítás, a nemkívánatos személlyé nyilvánítással szemben (ez George Kennan amerikai nagykövettel 1952-ben történt meg a Szovjetunióban) egy enyhébb lépés, amellyel a fogadó fél azt jelzi, hogy a misszióvezető később visszatérhet állomáshelyére. A diplomáciai kapcsolatokról kötött 1961-es bécsi egyezmény nem ismeri „a nagykövet diplomáciai konzultációra való elküldésének” fogalmát.

A Kreml kedden kifejezett álláspontja szerint az amerikai nagykövet akkor térhet vissza Moszkvába, amikor ez „célszerű” lesz, a Fehér Ház szerint pedig Sullivan már a közeljövőben visszarepül az orosz fővárosba.

• Április 22

Csehország további orosz diplomatákat utasít ki, miután Oroszország nem teljesítette Prága azon követelését, hogy csütörtök délig engedélyezze a Moszkvából kiutasított cseh diplomaták visszatérését munkahelyükre. Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter újságíróknak elmondta: ha Oroszország nem teljesíti ezt a feltételt, a cseh külügyminisztérium olyan szintre csökkenti az orosz diplomaták számát Prágában, hogy az megfeleljen a moszkvai cseh nagykövetség mai állapotának.

• Április 22

Hét napon belül be kell fejeznie tevékenységét három, Szlovákiában szolgálatot teljesítő orosz diplomatának, és el kell hagyniuk az országot – jelentette be Eduard Heger szlovák miniszterelnök Pozsonyban tartott sajtótájékoztatóján. A kormányfő a lépést a „geopolitikai helyzettel” és a „csehországi történésekkel” indokolta. A miniszterelnök egyúttal ismételten szolidaritását fejezte ki Csehországgal, melyet teljes támogatásáról biztosított.

A három orosz diplomata kényszerű távozásával kapcsolatos döntésre, a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint az orosz külügyminisztérium „mélységes csalódásának” hangot adva reagált, ugyanakkor jelezte: a válaszlépés nem várat sokáig magára.

• Április 23

Oroszország diplomáciai jegyzékben hivatalosan is megerősítette öt lengyel diplomata kiutasítását.

Varsó április elején minősítette nemkívánatos személynek a varsói orosz nagykövetség három munkatársát. A lépést azzal indokolta, hogy az érintettek megsértették a diplomáciai státusz feltételeit, és Lengyelországnak ártó tevékenységet folytattak. Moszkva ezt követően válaszlépésként kilátásba helyezte öt lengyel diplomata kiutasítását. A jegyzék átadása ezt a döntést tette hivatalossá.

• Április 26

Románia is kiutasított egy orosz diplomatát. A román külügyminisztérium (MAE) közleménye szerint a bukaresti orosz nagykövetség katonai attaséjának helyettese azért vált nemkívánatos személlyé Romániában, mert tevékenysége sérti a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezményt. Bár a kommüniké nem részletezi a kiutasítás okait, a román média szerint az egyrészt a Prága iránti szolidaritás kifejezése.

• Április 26

Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánította az ukrán nagykövetség egyik alkalmazottját. Az ukrán diplomáciai képviselet szóbeli jegyzéket kapott, amelynek értelmében a kiutasított diplomatának péntek éjfélig kell elhagynia Oroszországot. A moszkvai külügyminisztérium emellett figyelmeztette Kijevet, hogy további intézkedéseket is meg fog hozni, ha folytatódnak az orosz diplomaták elleni ellenséges fellépések. A kiutasítás ügyében kiadott orosz közlemény szerint válaszlépés történt egy múlt hétfői hasonló ukrán bejelentésre.

• Április 26

Nemkívánatos személynek nyilvánította az orosz külügyminisztérium az olasz katonai attasé helyettesét, a haditengerészeti attasét. Curzio Panifici attasé kiutasítását hétfőn közölte a tárca. A lépést Moszkva ellenintézkedésnek minősítette az olasz hatóságoknak a római orosz katonai attaséval szemben meghozott „barátságtalan” és „indokolatlan” intézkedéseire. Az olasz haditengerészeti attasénak egy napon belül el kell hagynia Oroszországot.

Március végén kémkedés gyanújával őrizetbe vettek egy orosz katonatisztet és egy olasz fregattkapitányt Olaszországban, mégpedig egy éjjeli találkozón, amikor a kapitány megpróbált bizalmas iratokat eladni orosz vevőjének.

• Április 28

Kölcsönösségi alapon három szlovák, két litván és egy-egy lett és észt diplomatát utasított ki szerdán az orosz külügyminisztérium. Az érintett országok  nagyköveteit bekérették a moszkvai diplomáciai tárcához, ahol közölték velük a döntést, egyúttal az ő kormányukra hárítva a felelősséget a történtek miatt.

A három baltikumi ország pénteken jelentette be, hogy kiutasít négy orosz diplomatát, akinek tevékenységét a státusával összeegyeztethetetlennek ítélte.

Forrás: MTI/Kitekintő