Ha nem változtatunk, 1,3 milliárd tonna műanyagszemetet halmozhatunk fel 2040-ig

2040-ig több mint 1,3 milliárd tonna műanyagszemét fog felhalmozódni a szárazföldön és az óceánokban, ha a világ nem tesz lépéseket ennek megakadályozása érdekében – derült ki egy új tanulmányból, amely a Science című tudományos folyóiratban jelent meg.

A világban lévő műanyagszemét mennyiségének és mozgásának nyomon követésére kidolgozott számítógépes modell szerint még azonnali és koncentrált intézkedések ellenére is 710 millió tonna műanyag fog felhalmozódni a természetben – 460 millió tonna a szárazföldön és 250 millió tonna a vizekben – a következő két évtizedben – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A Leeds-i Egyetem, az Oxfordi Egyetem, a The Pew Charitable Trusts nevű amerikai jótékonysági szervezet és a SYSTEMIQ cég közös tanulmánya szerint évente csaknem 30 millió tonna műanyagszemét gyűlik fel a szárazföldön, mintegy 50 millió tonnát égetnek el a szabad ég alatt és további 11 millió tonna végzi a tengerekben. A szennyezés mértéke várhatóan évről évre emelkedni fog. 2040-ben 133 millió tonna műanyagszemetet fognak elégetni, 77 millió tonna halmozódik fel a szárazföldön és 29 millió tonna az óceánokba kerül.

„Hacsak a világ nem cselekszik, akkor a becsléseink szerint több mint 1,3 milliárd tonna műanyaghulladék fog felhalmozódni a szárazföldön és a vizekben 2040-ig” – mondta Costas Velis, a Leeds-i Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy az egyébként súlyos környezeti károkat okozó szabad ég alatti szemétégetés nélkül ez a szám még nagyobb lenne.

Az elemzés szerint a műanyagszennyezés legfőbb forrása a begyűjtetlen szilárd városi szemét, amelynek nagy része a háztartásokból származik. Jelenleg a műanyagszemét nagyjából egynegyede begyűjtetlen marad, ami azt jelenti, hogy az embereknek maguknak kell megoldást találniuk a felgyülemlő szemétre. Húsz év múlva ez az arány már egyharmadra nő, ami éves szinten 143 millió tonna begyűjtetlen műanyagszemetet fog jelenteni.

A kutatók a probléma egy rejtett aspektusaként azonosították a szabad ég alatti szemétégetés gyakorlatát, amely – bár csökkenteni lehet vele a szárazföldön és az óceánokban felgyülemlő hulladék mennyiségét – az egészségre ártalmas anyagok és a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok felszabadulásával jár együtt. A számítógépes szimuláció szerint megfelelő intézkedések hiányában több mint kétmilliárd tonnára fog rúgni a szabad ég alatt elégetett műanyagszemét mennyisége a 2016-2040 közötti időszakban.

A kutatók megállapították, hogy nem lehet csupán egyetlen módszerrel csökkenteni az óceánokba kerülő műanyaghulladék mennyiségét, ám a különböző intézkedések együttes alkalmazása révén 80 százalékkal csökkenteni lehetne a 2040-re előrejelzett mutatókat.

A szakemberek által szorgalmazott intézkedések között szerepel:

  • a műanyaggyártás és -használat növekedésének visszaszorítása,
  • a papír és komposztálható anyagok előtérbe helyezése,
  • az újrahasznosíthatóság szem előtt tartása a termékek és csomagolások tervezésekor,
  • a hulladékbegyűjtési arányok javítása az alacsony és közepes jövedelmű országokban,
  • valamint a nem hivatalos szemétgyűjtési gyakorlatok támogatása.
  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »