A műanyag hulladék óceánjainkban és tengereinkben egy jól ismert probléma, új adatok viszont azt mutatják, hogy az indiai városokban a levegőszennyezést is növeli.

Az ételkiszállítókat hősként ünnepelték, mivel lényegében ők táplálták a lakosságot a koronavírus-járvány következtében bevezetett lezárások idején. Ennek a kényelemnek azonban a környezet látta kárát.

2040-ig több mint 1,3 milliárd tonna műanyagszemét fog felhalmozódni a szárazföldön és az óceánokban, ha a világ nem tesz lépéseket ennek megakadályozása érdekében - derült ki egy új tanulmányból, amely a Science című tudományos folyóiratban jelent meg.

A koronavírus-járvány kitörése előtt az amerikai városok és államok tettek némi előrelépést a műanyag zacskók és az egyszer használatos műanyagok betiltása, valamint újrafelhasználható termékekre és csomagolásokra történő váltása terén, jelenleg azonban inkább késleltetik (vagy visszavonják) a műanyag zacskók tilalmát, attól tartva, hogy az újrafelhasználható termékek tovább terjesztik a fertőzést.

Kína, a világ egyik legnagyobb műanyag-felhasználója bejelentette, hogy a tervek szerint 2020 végére nagyvárosaiban, 2022-re pedig minden városában betiltja a nem lebomló műanyag zacskókat.

A lengyel piac közel egymillió tonna műanyag csomagolást használ fel évente, és szakértők szerint ez a mennyiség tovább nő a következő években - hangzott el a lengyel Nemzeti Kereskedelmi Kamara (KIG) Ki fog megfizetni a műanyaghulladékért című vitáján.

Malajzia mára a világ egyik legnagyobb műanyag importőrévé vált – a hulladék nagy része, ami a világ többi részének nem kell, itt köt ki. Azonban van egy kisváros, amely borsos árat fizetett ezért, és amely mostanra 17 000 tonnányi szemétben fuldoklik.

A kormány az első lépések között adóintézkedésekkel és egyéb ösztönzőkkel az áruházakat igyekszik rávenni az eldobható, egyszer használatos műanyagok kiiktatására termékkínálatukból és a csomagolóeszközök közül.