Zelenszkij számára létfontosságú a parlamenti többség megszerzése

A vasárnap esedékes ukrajnai előrehozott parlamenti választás tétje, hogy olyan többség jöjjön létre az új törvényhozásban, amellyel Volodimir Zelenszkij idén megválasztott elnök megvalósíthatja kitűzött céljait.

Ukrajnában a parlament és az elnök közti megosztott hatalom miatt az államfőnek erősen korlátozottak a lehetőségei, amit jól mutatott az elmúlt hónapok helyzete: Zelenszkij május 20-ai beiktatása után a regnáló parlament – amelyben még az előző államfő, Petro Porosenko mögött álló erők voltak szűk többségben, neki viszont egy képviselője sem volt – egyetlen előterjesztését sem tűzte napirendre. Így egyértelmű volt, hogy Zelenszkijnek mihamarabb új összetételű parlamentre van szüksége, és ki kellett írnia az előrehozott törvényhozási választást.

A felmérésekből úgy tűnik, hogy az új elnök mögött álló Nép Szolgája (Szluha Narodu) párt komoly győzelmet arat a választáson, és nagy frakciója lesz a parlamentben. Elemzők szerint ez jórészt annak köszönhető, hogy a Zelenszkij hivatalba lépése óta eltelt rövid idő alatt az ukránoknak még nem volt ideje tömegesen kiábrándulni az államfőből. Azt, hogy az elnök eddig még szinte semmi eredményt nem tett le az asztalra, az őt akadályozó parlament számlájára írják.

A szakértők két forgatókönyvet vázolnak fel: az egyik szerint Zelenszkij pártja egymaga megszerzi a parlamenti többséget és nem lesz szüksége koalíciós szövetségesre. Ez esetben néhány politológus arra a veszélyre figyelmeztet, hogy ismét „egy kézben” fog összpontosulni az elnök mögött a törvényhozói és a végrehajtó hatalom, mint legutóbb a Moszkva-barát Viktor Janukovics elnöksége idején. Ha ugyanis a Nép Szolgája egyedül alkot kormányt, az nagy felelősséget ró Zelenszkijre és csapatára, s ha nem lesznek hamar látványos eredmények, az gyorsan a bukásához vezethet.

A Nép Szolgája esetében erősen kérdéses, hogy a körzetekben induló egyéni jelöltek milyen eredményt hoznak. Ukrajnában vegyes választási rendszer van, a képviselők fele pártlistákról kerül a törvényhozásba, a másik felét a körzetekben győztes egyéni jelöltek teszik ki. Zelenszkij a kampány utolsó heteiben – hogy „megtolja” pártja vidéki kampányát – több megyeszékhelyre is ellátogatott, ahol látványosan vont kérdőre és rúgott ki helyi tisztségviselőket.

Kijev, 2019. július 8.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart a 21. EU-ukrán csúcstalálkozón Kijevben 2019. július 8-án.
MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Az elemzők többsége ugyanakkor inkább afelé hajlik, hogy a Nép Szolgájának mégiscsak szüksége lesz koalíciós partnerre. Erre esélyesnek látják Julija Timosenko volt miniszterelnök Haza (Batykivscsina) vagy Szvjatoszlav Vakarcsuk rockénekes Hang (Holosz) nevű pártját, esetleg mindkettőt.

Timosenko több ízben jelezte, hogy kész együttműködni Zelenszkijjel, ami azt jelenti, hogy nem zárkózik el a koalíciótól. Valószínűleg szívesen venné a felkérést a miniszterelnöki posztra is, ennek viszont kicsi a valószínűsége. A kulisszák mögül kiszivárgott értesülések szerint Zelenszkij inkább egy teljesen új személyt szeretne a kormány élén látni. A Haza párt a felmérések szerint tartja magát a 7 százalék körüli támogatottságon, így bizonyosan bejut a parlamentbe.

A Holosz párt támogatottsága azonban bizonytalan. Az utóbbi felmérések mértek egészen magas (csaknem 9 százalékos) támogatottságot, de azt is, hogy a párt nem lépi át az ötszázalékos bejutási küszöböt. Ennek oka, hogy Vakarcsuk a kampány alatti nyilvános szereplései során tett néhány szerencsétlen kijelentést, amit a választók nem fogadtak túl jól. Ilyen volt például az, hogy a lakossági gázár csökkentése most nem aktuális. Programját ismertetve többször saját magával is ellentmondásba keveredett, emiatt populistának és dilettánsnak titulálták. Azt sem tudta meggyőzően cáfolni, hogy oligarchák állnak mögötte, miközben ő az oligarchizmus elleni harcot tűzte ki zászlajára. Másrészről Vakarcsukot Porosenko hívei is igyekezték lejáratni, hiszen főleg a volt elnöktől vesz el szavazatokat az ország nyugati részében.

Porosenko szintén jó eséllyel beviszi a parlamentbe Európai Szolidaritás névre átkeresztelt pártját, mintegy 7-8 százalékkal. A volt elnök országjáró kampányát tarkította néhány kisebb botrány. Utcai rendezvényein rendre megjelentek a 2012 óta politikai menekültként Litvániában és Hollandiában élő Anatolij Sarij ukrán blogger hívei piros léggömbjeikkel – pártjuk jelképével -, amit Porosenko hívei sorra kipukkasztgattak, a „lufisokat” pedig a „Kreml bábjainak” titulálták. Sarij pártjának egyébként 1,5 százalék körüli támogatottságot mérnek.

Sarij számos Porosenkót bíráló, leleplező videoblogot tett közé az elmúlt években, a legnézettebb ukrán vloggerek közé tartozik. Ő maga nem indulhat a választáson, ugyanis a legfelsőbb bíróság döntése ellenére – Porosenkóék nyomására – a Központi Választási Bizottság elutasította jelöltként való regisztrálását. Porosenko egyébként nyilvános beszédeiben is nagy teret szentelt a Moszkva-barát erők revansával való ijesztgetésnek.

Ez utóbbinak annyi valóságalapja van, hogy a második legnagyobb frakció minden bizonnyal a Vlagyimir Putyin orosz elnök komájának nevezett Viktor Medvedcsuk által irányított, Moszkva-barát politikusokból álló Ellenzéki Platform – Életért párté lesz az új parlamentben. A felmérések szerint nagyjából 12 százalékot szerezhetnek, és egyéni jelöltjeik is esélyesek, főként Donyeck és Luhanszk megyékben.

Összességében a parlamenti kampány langyosabb volt az év eleji elnökválasztásénál, jórészt annak köszönhetően, hogy belecsúszott a nyárba. Emiatt az elemzők alacsonyabb részvételt jósolnak, mint amilyen az elnökválasztáson volt.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Kitekintő

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »