Még maga Trump sem érti a saját Irán-politikáját

Az amerikai elnök egymást követő kijelentéseit olvasva lehetetlen meghatározni, hogy mi is Donald Trump Iránnal kapcsolatos állásfoglalása. A gond csak az, hogy egyértelmű: maga Trump sem tudja.

Trump múlt hét pénteken Irán elleni támadást tervezett, és azt csupán 10 perccel a csapásmérés előtt állította le. A lépést azzal magyarázta, hogy a becsült 150 áldozat “nem lett volna arányos a válasz egy névtelen drón lelövésére”.

Mindössze néhány nappal később (kedden) Trump Iránnal kapcsolatos Twitter-bejegyzései már arról szóltak, hogy az Egyesült Államok “nagy és elsöprő erőt” fog alkalmazni, ha Irán támadást intézne amerikai célpontok ellen. A “nagy és elsöprő erő” az elnök szerint azt jelentené, hogy “egyes területek teljesen elpusztulnának”.

Tehát most akkor melyik megközelítés a valódi: az arányos válasz vagy a katonai erő alkalmazása bárminemű iráni agresszióra? Nos, bármelyik módszer részletesebb vizsgálata értelmetlennek tűnik, ha egyik sem tart hosszabb ideig, mint egy Twitter-bejegyzés.

Washington, 2019. június 24.
Donald Trump amerikai elnök nyilatkozik, miután aláírta az Irán elleni újabb pénzügyi szankciókat tartalmazó rendeletét a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2019. június 24-én.
MTI/EPA/UPI pool/Kevin Dietsch

Azért úgy fair, ha megemlítjük: Irán egy külpolitikai puzzle, amely több amerikai elnököt is összezavart. Persze azért Trump sem könnyítette meg a saját helyzetét. Tanácsadói között többen forrófejűek, beleértve a védelmi minisztert. Mindemellett nem is bízik meg feltétlenül az őt körülvevő szakértőkben – John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóról például rendszeresen lenézően beszél és állítólag nem is fogadja meg javaslatait.

Nem szokatlan, hogy egy elnök felülbírálja tanácsadói véleményét. A probléma az, hogy Trump – lévén korábban sosem vette a fáradságot, hogy tanulmányozza Iránt – nem rendelkezik olyan tudással vagy ítélőképességgel, ami alapján saját, értelmes döntéseket tudna hozni az iszlám köztársasággal kapcsolatban.

Politkája – már ha lehet annak nevezni – a kezdetektől fogva annyi volt, hogy “Irán, illetve a Barack Obama korábbi elnök által tető alá hozott atomalku rossz”. Ennyi, tovább valószínűleg nem is gondolkodik az egészen. És ez nagy gond. Ugyanis bár Trump ugyanígy áll minden más témához is az egészségügytől az illegális bevándorláson át a kereskedelemig, ez a tudatlanság és határozatlanság akkor a legveszélyesebb, amikor az ország egy háború szélén áll – és lássuk be, lassan itt tart a dolog.

  • Fokozódó feszültség:
A drón lelövésére a Hormuzi-szoros felett azt követően került sor, hogy hetek óta egyre keserűbb az amerikai-iráni viszony, különösen a két héttel ezelőtti incidens óta. Akkor két tankerhajót ért támadás az Ománi-öbölben, és Washington szerint ezért Teheránt terheli a felelősség.

Az Egyesült Államok hajókat, harci repülőgépeket, katonákat, rakétaelhárítókat telepített a térségbe, miközben Iránt idegen hajók elleni támadásokkal, az Irán-barát csoportokat pedig a térségben elkövetett rakétatámadásokkal vádolta. Eközben a nyilvánosság előtt mindkét fél azt hangoztatta, hogy nem akar háborút.

Háborús zónává eszkalálódhat a Hormuzi-szoros térsége

Irán számára szintén teljes homály a Fehér Ház álláspontja, ami csak még inkább növeli egy esetleges háború kitörésének esélyeit. Mindeközben az Egyesült Államok szövetségesei sem tudják, hogy miként támogassák az amerikai álláspontot, mikor az folyton változik. Még az amerikai hadsereg sem tudja, mit akar Trump.

Megfigyelők már hónapok óta arra figyelmeztetnek, hogy ha Trump valódi nemzetközi válságba sodródik, saját hitelességének válságával is szembesül: az amerikaiak nem bíznak a szavában, a szövetségesek nem sorakoznának fel mögötte, továbbá az ellenfelek nem látnának benne valódi fenyegetést.

Az Iránnal fennálló konfrontáció lassan robbanásponton van, azonban Trump a hitelességét érintő aggodalmakat egyszerűen félresöpri azáltal, hogy folyamatosan önmagának ellentmondó kijelentéseket tesz.

Egy olyan politika nem lehet hiteltelen, amelyik nem is létezik.

  • Korábbi cikkeink a témában:

Forrás: The Atlantic / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Rendben zajlik a választás Izraelben

Az áprilisinál magasabb részvétel mellett zajlik az izraeli parlamenti választás - jelentette a helyi média kedden. Délelőtt tízig a választásra jogosultak tizenöt százaléka adta le voksát, ami 2,2 százalékkal magasabb az április 9-én tartott legutóbbi választásoknál. Jelentéktelen incidensektől eltekintve a szavazás rendben zajlik.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás