Háborús zónává eszkalálódhat a Hormuzi-szoros térsége

Rejtélyes támadások, harci készültség, uszítások, csapatösszevonások kongatják a vészharangot a Hormuzi-szoros közvetlen környezetében. Az európai hatalmak egy bármikor véletlenül kirobbanó háborúról beszélnek, amely mögött az Egyesült Államok vezetőinek szándékos provokációját sejtik.

Amikor Donald Trump felkérte John Boltont, hogy legyen a nemzetbiztonsági tanácsadója, viccesen meg is jegyezte: ez a bajuszos héja „tuti belekever minket egy újabb háborúba”. Aki kicsit is jártas a közelmúlt amerikai történelmében, nem lepődik meg ezen a szarkasztikus kijelentésen.

Amikor George W. Bush mellett szolgált, Bolton rendszeresen megszépítette a kubai és szíriai történésekről beérkező hírszerzési jelentéseket, továbbá folyamatosan Irak megtámadása mellett érvelt. „Civilként” a Fehér Házat elhagyva Irán bombázásának szükségességét hirdette, mert szerinte csak így lehet megállítani az ország katonai célú atomfegyverkezését.

A Hormuzi-szoros a Perzsa-öbölt az Ománi-öböllel összekötő tengerszoros, ennek környezetében található Irán, Omán és az Egyesült Arab Emírségek. Stratégiai jelentősége hatalmas, hiszen itt halad át a világszerte tengeren szállított kőolaj több mint 1/3-a.

Washington korábbi iráni fenyegetésekre hivatkozva május elején a közel-keleti térségbe vezényelte a USS Abraham Lincoln amerikai repülőgép-hordozó vezette támadó egységét, valamint B-52-es nehézbombázókat is. Az intézkedéseket az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó jelentette be, aki így ismét fenyegető tónusban üzent Iránnak. Bolton a fegyverzetek áttelepítését homályos hírszerzési jelentésekkel „igazolta”, amelyek szerint Irán és szövetségesei támadást terveznek az Egyesült Államok régióbeli csapatai ellen.

A New York Times megbízható forrásokra hivatkozva számolt be az amerikai kabinet azon döntéséről, hogy további 120 ezer fővel növeli a katonák létszámát a Közel-Keleten, amennyiben Irán bármilyen jelét mutatja agresszivitásának (beleértve az atomfegyverkezés újraindítását).

Külpolitikai szakértők szerint Bolton szándékosan provokálja Iránt, úgy alakítva, értelmezve és kommunikálva kénye-kedve szerint az eseményeket, amely fokozatosan valódi háború felé sodorja a résztvevő feleket. Ezt bizonyítják az elmúlt napok konfliktusai is:

Május 12-én az Egyesült Arab Emírségek hatóságai jelentették, hogy szabotázsakció ért négy olajszállító hajót Fudzsejra-nál, az ország partjai közelében. Az eset azóta is homályos, a sérelmet szenvedett felek a golyók szaggatta hajók fotóival „házalnak”, egy a nevét nyilvánosan nem vállaló amerikai hivatalnok Iránt vagy annak egyik szövetségesét nevezte meg az elkövetőként – azonban ezt érdemben bizonyítani már nem tudta. Az események láncolatában nem mellékes az a tény, hogy Fudzsejra a Hormuzi-szoros közvetlen közelében található, ami puskaporos hordó, mióta Irán annak eltorlaszolásával fenyegette meg az Egyesült Államokat, ha a térségben agresszív magatartást tanúsítana.

Néhány nappal később Szaúd-Arábia két olajszivattyú-állomását érte dróntámadás – szerencsére az okozott károk enyhék voltak. Az esetet a hútik, az Irán-barát jemeni felkelők magukra vállalták, akik további hasonló akciókat helyeztek kilátásba. A síita szeparatista felkelőként elhíresült hútik az Egyesült Államok által támogatott Szaúdi koalíció és a regnáló jemeni kormány ellen harcolnak a térségben. Habár Washington vádja, miszerint a hútik Irán bábjai lennének minden valószínűség szerint túlzóak, az azonban tény, hogy a lázadók által használt fegyverek a perzsa államtól származnak. A megtámadott létesítmények több mint 700 kilométerre fekszenek a jemeni határtól északra. Feltételezések szerint a károkat hosszabb távolságokra is bevethető drónokkal követték el, amelyeket nemrég szereztek be a hútik.

Hormuzi-szoros  (https://www.jatland.com/home/Hormuz)

A két nevezett incidens jól bizonyítja az Öböl térség gazdasági és energiaellátási sebezhetőségét. Fudzsejrat olajvezeték köti össze Abu Dzabi olajmezőivel. A Szaúd-Arábiában megrongált olajszivattyú állomások a „kelet – nyugati olajvezeték” részei. Mindkét vezeték az olaj biztonságos szállítását hivatott elősegíteni a veszélyessé vált Hormuzi-szoros megkerülésével.

Irán elsősorban a felforgató akcióiról vált nevezetessé, előszeretettel támogat szövetséges milíciákat a régióban és akadályozza az itteni hajózást. Sokan emlékeznek még az Irak és Irán között kibontakozott u.n. ’tartályhajó háború’-ra az 1980-as évekből, amely hosszú időre véget vetett a nemzetközi hajóközlekedésnek a térségben. Miután egy iráni akna katasztrofális csapást mért egy amerikai zászló alatt úton lévő hajóra, Washington korábban nem tapasztalt méretű támadást intézett a perzsa állam ellen.

A Fudzsejra-ban történtek vonatkozásában számos amerikai külügyi szakértő fejezte ki aggodalmát, főleg annak kapcsán, hogy milyen gyorsan és milyen rejtélyes körülmények között került elő a vélt tettes Irán (vagy az egyik szövetségese) személyében. Sokan vélik úgy, hogy ez egy újabb Bolton-féle provokáció, amelynek a szándéka egy Irán által kirobbantott háború elérése.

John Abizaid, az USA szaúdi nagykövete – aki korábban a Közel Keleten vezényelt egységeket – mindenre kiterjedő és alapos kivizsgálást rendelt el a fudzsejrai esettel kapcsolatban és kijelentette, hogy Washingtonnak nem érdeke háborúba sodródni. Európa vezetői azonban komolyan aggódnak, amit az amerikai külügyminiszterrel való brüsszeli megbeszélésen keresztül meg is üzentek a Trump adminisztrációnak.

Egybehangzó vélemények szerint az Egyesült Államok az olyan vezetők irányításával, mint a kiszámíthatatlan elnök, és a háborús uszítóként elhíresült nemzetbiztonsági tanácsadó folyamatosan fokozza a térségbeli zűrzavart, így a szereplők szándékaitól függetlenül, véletlenül is kirobbanhat egy valódi háború a Közel Keleten és a Hormuzi-szorosnál.

Az aggodalmakat valós és jogos okok táplálják: tavaly az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett az Iránt sújtó gazdasági szankciók enyhítéséért cserébe megköttetett többhatalmi atomalkuból. Mivel Trump meggyőződése szerint a perzsa állam továbbra is támogatja a terrorizmust, és növeli katonai kiadásait, rendeletet írt alá az ország elleni büntetőszankciók visszaállításáról. Haszan Róháni iráni elnök május elején bejelentette, hogy hivatalosan is leállította az atomalku keretében vállalt egyes kötelezettségeinek teljesítését, és erről a döntéséről értesítette a megállapodást aláíró államokat is. Teherán arra is figyelmeztetett, hogy amennyiben a dokumentumot még jegyző hatalmak 60 napon belül nem állnak elő az országát sújtó szankciók enyhítésére kézzelfogható intézkedéstervvel, akkor vissza fog térni az urán magasabb szintű dúsításához – ezáltal pedig újabb lépést tesz az atombomba előállítása felé.

A fudzsejrai incidens kapcsán felmerült több tízezres térségbeli amerikai csapatnövelés hírét Trump megcáfolta, azt hamis hírként jellemezte. Ugyanebben a nyilatkozatában azonban tovább gerjesztette a feszültséget, megfenyegetve Iránt, hogy sokkal nagyobb méretű egységet fog a régióba vezényelni, ha “ott bármi is történne” .

Forrás: The Economist ; szemlézte: Pallos Judit

  • Kapcsolódó cikkeink:

Felkapott hírek

Friss hírek

A világnak szánt üzenet lehet Kim Dzsong Un lovaglása

A KCNA állami hírügynökség által szerdán kiadott képeken Kim Dzsong Un észak-koreai vezető látható, amint egyedül, egy hatalmas fehér ló hátán ülve havas mezőkön és erdőkön halad felfelé a Pektu-hegyen, a Kim-dinasztia spirituális szülőföldjén. Elemzők szimbolikus jelentőségűnek értékelik a lépést, amely által Észak-Korea azt akarja hangsúlyozni, hogy fel kíván lépni a nemzetközi szankciók, valamint a nukleáris programját érintő nyomás ellen.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás