Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Azáltal, hogy a napokban tartott spanyol választásokon a radikálisan jobboldali VOX párt is bejutott a törvényhozásba – ráadásul egyből 24 mandátumot szerezve -, a 28 EU-tagországból 23-ra nőtt azok száma, ahol a jobboldali populista, illetve kemény euroszkeptikus pártok képviseltetik magukat a parlamentben.
A VOX az összes szavazat 10,3 százalékát szerezte meg az előrehozott parlamenti választásokon, amely mintegy 2,6 millió választópolgárt jelent. Bár radikális jobboldali erő ezzel 1982 óta először nyert parlamenti képviseletet Spanyolországban, a tömörülés még ennél nagyobb győzelmet remélt.
Ezáltal már csak öt olyan EU-tagország maradt, ahol még nincsenek jelen ilyen pártok a törvényhozásban: Írország, Málta, Portugália, Románia és Horvátország.
A VOX parlamentbe jutása leginkább a Néppártnak (PP) okozott kárt – a konzervatívok eddigi legrosszabb választási eredményüket könyvelhetik el a megszerzett 66 mandátummal, ami hatalmas vereség eddigi 134 mandátumukhoz képest. Bár elutasítja a szélsőjobboldali címkét, fontos megemlíteni, hogy a PP alapvetően hasonlóságokat mutat az ilyen pártokkal, beleértve a bevándorlás-ellenes hangvételt.
Madrid, 2019. április 29.
Santiago Abascal, a VOX radikális jobboldali párt elnöke támogatókhoz beszél a párt madridi székházánál tartott eredményváró rendezvényen az előrehozott parlamenti választások napján, 2019. április 28-án. A VOX most először bejutott a spanyol törvényhozásba, egyből 24 parlamenti mandátumot szerezve a 350-ből.
MTI/EPA/EFE/Juan Carlos Hidalgo
A radikális jobboldal várhatóan a jövő hónapban esedékes európai parlamenti választásokon is jól fog szerepelni – a legutóbbi hivatalos előrejelzésből az is kiderül, hogy ha egyetlen szövetségben egyesülnének, ők lennének a legnagyobb politikai csoport. Erre egyébként számos uniós politikus is figyelmeztetett: Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) csúcsjelöltje például több ízben kifejtette, hogy az idei EP-választás küzdelem a kontinens lelkéért a populista és nacionalista erők ellen, éppen ezért a mostani lesz a legfontosabb választás az Európai Parlament történetében.
A különböző felek közti megosztottság és rivalizálás azonban valószínűtlenné teszi a populista szövetséget, még ha egyes vezetők – ilyen az olasz Matteo Salvini és az amerikai Steve Bannon – arra is törekszenek, hogy összehozzák őket.
Ráadásul bár tény, hogy egyre több helyen bukkannak fel a radikális jobboldali erők, támogatottságuk általában stagnál. Jó példa erre a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt, amely a 2017 szeptemberében tartott németországi Bundestag-választáson 12,6 százalékot ért el, azonban népszerűsége az “áttörés” óta is e körül mozog.
Mindazonáltal az a tény, hogy a legtöbb uniós parlamentben képviseltetik magukat, azt sugallja, hogy a populista erők nem mennek sehova, sőt, éppen ők lehetnek azok, akik a mérleg nyelvét jelenthetik az egyre gyakrabban előforduló kormányalakítási patthelyzetek során.
Forrás: The Independent / Kitekintő
