Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Elképzelhető, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországon kívül keres megoldást annak érdekében, hogy jelenlegi ciklusának befejeztével 2024 után is megtarthassa befolyását – ezen törekvései azonban komoly aggodalommal töltik el Moszkva legközelebbi szövetségesét, Fehéroroszországot.
Miután éveken át több millió dollár pénzügyi támogatást nyújtott a Fehérorosz államnak, Moszkva most úgy látná helyesnek, ha a fehérorosz elnök mindezért cserébe megerősítené lojalitását, elfogadva ezáltal a két ország közötti integráció elmélyítését. Ez azonban komoly félelmeket kelt Fehéroroszországban, ők ugyanis úgy gondolják, Oroszország ezzel a lépésével arra törekszik, hogy az egykori szovjet csatlósát bekebelezze.
Három, a Kreml-höz közel álló informátor szerint ez a feltevés nem is teljesen alaptalan, ugyanis szerintük Putyin céljai között szerepelhet, hogy egy Fehéroroszországgal közös unió élén maradva kívánja megvalósítani, hogy 2024 után is elnök maradjon.
- Az orosz-fehérorosz egyezmény
A dokumentum megújított, 1999-es változata lényegében a két állam föderációját írja le, közös valutával, zászlóval és jelképpel, közös piaccal és egységes igazságszolgáltatással.
Ezt az úgynevezett Legfelsőbb Államtanácsnak kellene vezetnie, amelynek élén a két ország elnöke rotációs alapon váltaná egymást, „kivéve, ha másképp állapodnak meg”. Lukasenka 2000 óta vezeti a testületet, azonban nincs igazi hatalma, mert az unióról szóló szerződés valójában soha nem lépett életbe. A társulás egyetlen működő, a hétköznapi emberek számára is érzékelhető eleme a zökkenőmentes, közös munkaerőpiac.
Bár még nem történtek konkrét lépések az ügy előremozdítására, amely egyébként Oroszországban és Fehéroroszországban is egyaránt számos ellenzőre találna, Putyin egyre türelmetlenebb Lukasenkával szemben, attól tartva, hogy az esetleg megpróbál kikerülni Moszkva hatásköréből.
A 66 éves Putyin jelenleg a leghosszabb ideje hatalmon lévő orosz vezető Sztálin óta, aki már többször érte el alkotmánymódosítások segítségével, hogy megtartsa hatalmát. Bár ő maga nem nyilatkozik hivatalosan a 2024 utáni terveiről, a Kreml szakértői már aktívan tanulmányozzák a lehetséges forgatókönyveket.
Az új adózási rendszer bevezetése Oroszországban, melynek célja, hogy hosszú távon fokozatosan megszüntesse az olajexportot érintő adókat, még nehezebb és kiszolgáltatottabb helyzetbe taszítja Fehéroroszországot. Az 1999-es egyezmény alapján Fehéroroszország jelenleg mintegy évi 6 milliárd dolláros „pénzügyi segítséget” kap Moszkvától, melynek része az is, hogy vámmentesen kapnak orosz olajat, aminek nagy részét haszonnal exportálják.
Fehéroroszország ezt a 6 milliárd dolláros tételt a gazdasági együttműködés hasznának tekinti, nem pedig pénzügyi jótékonykodásnak, vagy segélynek. Oroszország azonban az új adótörvényekkel csavart egyet a helyzeten.
Az ötlet az, hogy a hazai piacon ténylegesen csökkentsék az üzemanyag-támogatásokat és végül mindenfajta olajra – akár exportált, akár belföldön értékesített – ugyanaz az adó fog vonatkozni. Ez azt jelenti, hogy Fehéroroszországnak, amely ma vámmentesen vásárolja az orosz olajat, lényegesen többet kell majd fizetnie.
Lukasenka bár mindig hangoztatta, hogy baráti viszony fűzi Moszkvához, igyekezett egyfajta egyensúlyt fenntartani, és kapcsolatokat ápolni az Európai Unióval, Kínával és Ukrajnával is. Egy tavaly Minszkben tartott biztonsági konferencián – amelyen többek között a lengyel külügyminiszter és más vezető tisztviselők is részt vettek – Lukasenka figyelmeztetett, hogy a nyugati katonai jelenlét keleti kiterjesztése egyre inkább a Kreml karjaiba taszítja Fehéroroszországot.
- Kapcsolódó cikkeink:
A fehéroroszországi orosz nagykövet tovább fokozta a helyzetet kijelentéseivel, mely szerint továbbra is a kapcsolatok szorosra fűzését tartja megfelelőnek a pénzügyi támogatásokért cserébe. Erre reagálva a fehérorosz külügyi szóvivő márciusban kijelentette, hogy a nagykövet „egyszerűen nem értette meg a különbséget az orosz szövetségi terület és a független állam fogalma között”.
Egy április 19-én tartott beszédében Lukasenka erőteljesen és határozottan felszólalt az arra irányuló külső nyomások ellen, amelyek a függetlenségének feladására kényszerítenék Fehéroroszországot. Márciusban kijelentette, hogy jelenleg a népesség 98%-a az Oroszországhoz való csatlakozás ellen szavazna, amennyiben a kérdésről népszavazást tartanának.
A fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka és fia, Nikolai távoznak a kínai elnökkel, Hszi Csin Pinggel tartott találkozóról a második „Egy öv, egy út” fórumon, a Nagy Népi Csarnokban 2019. április 25-én Pekingben, Kínában. EPA/ANDREA VERDELLI
Andrei Yeliseyeu, az EAST Center kutatási igazgatója a témához kapcsolódóan megjegyezte, hogy bár kevés az esélye annak, hogy egy ilyen fordulat valóban bekövetkezzen – Oroszország és Fehéroroszország egyesülése Putyin vezetése alatt – mindenképpen számolni kell ezzel az eshetőséggel is.
Oroszország a múlt héten tovább növelte a két ország közötti feszültséget, ugyanis betiltották az alma és körte importálását Fehéroroszországból, arra hivatkozva, hogy a szóban forgó gyümölcsök olyan európai országokból származnak, amelyek orosz embargó alatt állnak.
Lukasenka a fenti lépést a szankciók kivetéséhez hasonlította, és válaszul azzal fenyegette meg Oroszországot, hogy karbantartásra hivatkozva elzárja a Fehéroroszországban futó orosz olajvezetékeket…
- Véletlen egybeesés?
Forrás: Bloomberg / Kitekintő / MTI
