Phenjan felszólította szombaton Szöult, hogy a nemzetközi és belföldi körülményektől függetlenül hajtsa végre a panmindzsoni nyilatkozatban foglaltakat, Trump pedig bejelentette: az eredeti tervek szerint megtartják a csúcstalálkozót.
„A panmindzsoni nyilatkozatot Északnak és Délnek következetesen végre kell hajtania, a helyzet és a körülmények változásától függetlenül. Együtt kell működniük, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a nyilatkozatban foglaltak végrehajtásához” – írta jelentésében a phenjani politikai vezetés szócsövének tekintett a KCNA észak-koreai hírügynökség.
A jelentés a legfontosabb feladatnak nevezi a két ország közötti kapcsolat gyökeres javítását, a Koreai-félsziget békéjének megteremtését és felvirágoztatását a panmindzsoni nyilatkozat végrehajtásával.

Cso Mjung Gjon dél-koreai országegyesítési miniszter (j2) és Ri Szon Gvon, a Korea-közi ügyekért felelős észak-koreai hivatal vezetője (b2) kezet fog a tárgyalóasztalnál a két Koreát elválasztó demarkációs vonalon fekvő Panmindzsonban 2018. június 1-jén. A felek az Észak- és Dél-Korea közötti április végi csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatban foglaltak megvalósításáról tárgyalnak. (MTI/EPA/Pool)
Szon Jong Mu dél-koreai védelmi miniszter szombaton Szingapúrban a Shangri-la Dialogue nevű, évente megrendezett biztonságpolitikai konferencián felszólalva kijelentette, hogy Szöul nem érdekelt Észak-Korea szétesésében, és nem törekszik a két ország egyesítésére oly módon, hogy „felfalja” Észak-Koreát. Mint fogalmazott, Szöul a „három nem” elvhez tartja magát:
- nemet mond Észak-Korea szétesésére
- nem falja fel,
- és nem törekszik az újraegyesítésre mesterséges intézkedésekkel.
Leszögezte, hogy a Koreai-félszigetnek mentesnek kell lennie a katonai szembenállástól, és a helyzetnek a félsziget atommentesítése felé kell haladnia.
Nem vonják ki az amerikai katonákat
Ugyanezen a biztonsági konferencián James Mattis amerikai védelmi miniszter azt mondta, hogy az Egyesült Államok célja Észak-Korea teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelése.
Kínának a Dél-kínai-tengeren a Fülöp-szigetekkel és Vietnammal is területi vitája van, és több vitatott hovatartozású szigeten jelentős építkezésekbe kezdett, s némelyikre katonai létesítményeket és fegyvereket is telepített.
Kína rakéták telepítésével válaszolt a hágai bíróság döntésére
Kína szerint nem léteznek mesterségesen létrehozott szigetek
Kérdésre válaszolva azt is világossá tette, hogy Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un közelgő, június 12-én tartandó szingapúri csúcstalálkozóján nem lesz szó arról, hogy kivonják-e az amerikai katonákat Dél-Koreából, vagy akárcsak csökkentsék a létszámukat. Az Egyesült Államok 28 500 katonát állomásoztat Dél-Koreában.
Megtartják a csúcstalálkozót
Donald Trump amerikai elnök pénteken a Fehér Ház Rózsakertjében bejelentette, hogy a tervezett amerikai-észak-koreai csúcstalálkozót június 12-én Szingapúrban – a korábbi halasztásra vonatkozó bejelentéssel ellentétben – mégis megtartják.
A júniusi csúcstalálkozó valószínűleg csak az első lesz az atomfegyverek leszereléséről szóló találkozók sorában. Trump fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Kínának nagyon jelentős szerepe volt a csúcstalálkozó létrehozásában.
„Megállapodást fogunk kötni és most megindítjuk az ehhez vezető folyamatot” – fogalmazott Trump, és hitet tett amellett, hogy ezt a tárgyalássorozatot siker koronázza majd.
Forrás: MTI/Yohnap/Hszinhua/Reuters/TASZSZ