Trump védővámjai a kínai elnök kezére játszhatnak

A merev amerikai intézkedések lehetővé teszik Hszi Csin-ping kínai kínai vezető számára, hogy az a gazdasági nacionalista legyen, aki lenni akar.

Donald Trump amerikai elnök beváltotta fenyegetéseit a Kínával folytatott kereskedelemmel kapcsolatban, és csütörtökön bejelentette, hogy az Egyesült Államok védővámokat vet ki mintegy 60 milliárd dollárnyi kínai importtermékre. Hozzátette, hogy korlátozások várhatóak az USA-ban tervezett kínai beruházásoknál is. Trump reményei szerint az intézkedések kényszerítik majd Kínát, hogy véget vessen egy sor tisztességtelen üzleti gyakorlatnak, valamint jobban megnyissa piacát az amerikai cégeknek, ezáltal csökkentve a nagy amerikai kereskedelmi hiányt.

Valójában azonban lehet, hogy Trump épp ennek az ellenkezőjét éri el, és inkább leveszi Hszi Csin-ping kínai elnök válláról a gondokat ahelyett, hogy nyomást gyakorolna rá. Bizonyos értelemben tehát Trump vámtarifái egyenesen Hszi malmára hajtják a vizet. Miért van ez így?

A magyarázat egy része a politikában keresendő. Hszi központi üzenete a kínai népnek – amelyet könyörtelen állami propagandával is támogatnak –, az, hogy ő az az ember, aki Kínát az országot megillető helyre juttatja a világ színpadán. Lévén túl sokáig volt kitéve a nyugati kizsákmányolásnak, Hszi Kínája helyrehozza a történelem hibáit, és eléri a „kínai álmot”, azaz virágzó, békés világi hatalomként támad fel újra.

Trump agresszív kereskedelmi politikája pedig segítséget nyújt a kínai vezetőnek abban, hogy a fent említett „színdarabban” bravúros alakítást nyújthasson, ugyanis az amerikai elnök nyilvános provokációja jó ürügyet teremthet arra, hogy Hszi a kínai érdekek tiszteletreméltó védelmezőjének szerepében tetszelegjen, szembemenve egy „újabb nyugati zsarnokkal”.

Ráadásul ezt megteheti úgy, hogy közben meglehetősen magabiztosan állítja: „túl fogja élni Trumpot”. Hszi, aki előtt megnyílt az út, hogy akár élete végéig államfő maradjon, nem szembesül semmi olyasvalamivel, mint Trump, aki mindössze néhány hónapra van az amerikai félidős választásoktól.

Peking, 2018. március 11. Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt fõtitkára szavaz az Országos Népi Gyûlés, azaz a kínai parlament évenkénti ülésszakának ülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2018. március 11-én. A képviselõk elfogadták az alkotmánymódosítást, amellyel eltörlik az államfõ hivatali idejére vonatkozó korlátozást. (MTI/EPA/Hou Hvi Jung)

Peking, 2018. március 11.
Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt főtitkára szavaz az Országos Népi Gyűlés, azaz a kínai parlament évenkénti ülésszakának ülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2018. március 11-én. A képviselők elfogadták az alkotmánymódosítást, amellyel eltörlik az államfő hivatali idejére vonatkozó korlátozást. (MTI/EPA/Hou Hvi Jung)

Ehhez hozzájön, hogy az export már nem játszik akkora szerepet a kínai gazdasági növekedésben, mint korábban. Tehát hacsak a vámháború nem terjed ki drasztikus mértékben, Kína nem fogja nagyon megszenvedni az amerikai intézkedéseket.

Ennél is fontosabb, hogy Trump akaratlanul is segíti Hszi hosszú távú gazdasági terveit. Bár a kínai elnök és csapata a nyilvánosság előtt a globalizáció és a szabadkereskedelem élharcosai, valójában ugyanolyan gazdasági nacionalista, mint Trump (vagy talán még nála is jobban). A kínai kormány milliárdokat fektet olyan iparágak fejlesztésébe, mint a félvezetők és a kereskedelmi repülőgépek, amelyeket ma a Nyugat ural. A „Made in China 2025” ipari program állami támogatást nyújt a fejlett iparágak – köztük az elektromos járművek és az orvostechnikai eszközök – széles körű támogatására. A program célja a külföldi vállalatok helyettesítése, nem pedig azok meghívása az országba.

A hivatalos ígéretek ellenére Hszi gazdasági tervei tehát nem tartalmaznak jelentős szabadpiaci reformokat. Kizárólag alkalmanként hajtanak végre ilyen intézkedéseket, és csak akkor, ha azok a kormány érdekeit szolgálják. Kína például arról beszél, hogy több külföldi vállalkozást hívnak be az idős-ellátás területére, viszont ez aligha meglepő, lévén a népesség rekordtempóban öregszik. A pénzügyi szektorban szintén érthetőek a nagyobb külföldi részvételre tett ígéretek, tekintettel a kínai bankokra nehezedő rossz hitelterhekre.

Az új amerikai védővámok biztosítják Hszi számára az ideális ürügyet arra, hogy mindent véghezvigyen, amit amúgy is meg akarna tenni: annyi a különbség, hogy így könnyebb dolga lesz. A kormány így könnyedén elháríthatja a piac megnyitását, továbbra is támogatva és védve a kínai ipart, miközben az ártatlan áldozat szerepében tetszeleg.

És bár a reformok megakasztásával Kína más, jelentős kereskedelmi partnerek haragját is kiválthatja – például Európában –, Hszi vállalja a kockázatot. Lévén az Egyesült Államok rengeteg szövetségesét elidegenítette az importvámok bevezetésével, valószínűtlen, hogy jelenleg sokan támogatnák Kínával szemben.

Talán egy bizonyos ponton az amerikai és a kínai tisztviselők leülhetnek, és tárgyalások útján megoldhatják a problémát. Ehhez azonban lehet, hogy meg kell várni, míg változás történik az amerikai vezetésben. Addig pedig Hszi tökéletesen boldog lehet egy kereskedelmi háborúval, ugyanis úgy tűnik, az előnyök ellensúlyozzák a költségeket.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Bloomberg / Kitekintő

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »