Theresa May brit miniszterelnök, aki nemrég még domináns erővel rendelkezett országa politikájában, mára jócskán veszített hatalmából és népszerűségéből, míg Emmanuel Macron francia elnök pont most tarolt országszerte a parlamenti választásokon is. Alábbi elemzésünkben a kérdés miértjét fejtegetjük.
A két vezető stílusának összehasonlításához sok mindent fel lehetne hozni, hogy megmutassuk, miért „jó” az egyik és miért „rossz” a másik. A különbség legjobban mégis abban a két drámai eseményre adott válaszban látható, amelyek politikai pályafutásukat fenyegetik. Ezek Macron esetében a Whirlpool gyár sztrájkja, May részéről pedig a Grenfell Tower tragédiája.
Gyakran előfordul, hogy egy egyszerű pillanat vagy hírciklus megerősíti a választópolgárok számára egy vezető karakterének és értékeinek hatékonyságát. Az, ahogyan az adott vezető reagál a nem tervezett, kibontakozó helyzetre, nagyon árulkodó lehet.
Habár a tűzeset, amely mondhatni felfalta a lakóházat, a brit választások után történt (tehát annak eredményére már nem volt hatással), a miniszterelnök válasza jelzésértékű volt arra vonatkozóan, hogy hogyan sikerült a brit Konzervatív Párt látszólag leküzdhetetlen előnyét alig két hónap alatt drasztikusan lefaragni az alsóházban.
A katasztrófa után Theresa May biztonsági okokra hivatkozva nem volt hajlandó ellátogatni a helyszínre. Ez elég gyatra kifogás, amely még kevésbé tűnt hitelesnek, mikor az angol királynő másnap odament. Ez csak megszilárdította azt az elképzelést, hogy a miniszterelnök könnyen megijed és „érinthetetlen”. Az a döntése, hogy végül mégiscsak ellátogatott a tragédia helyszínére, csak rosszabbá tette a helyzetet, ugyanis May ezáltal határozatlanságot sugallt.
Emmanuel Macron esetében a kritikus pont az elnökválasztási kampány szempontjából egyértelműen a Whirlpool gyár mizériája volt.
Az amerikai elektronikai cég ugyanis 2018-ban áttelepíti az egyik üzemét az észak-franciaországi Amiens-ből Lengyelországba. A bezárásra ítélt üzem mintegy háromszáz dolgozójának sorsa és a munkahelyek Franciaországban tartása az anno a második fordulóba jutott két elnökjelölt, a szuverenista Le Pen és Macron közötti párharc egyik jelképe lett.
Míg Macron a szakszervezetekkel és az üzleti képviselőkkel zárt ajtók mögött tárgyalt, addig ellenfele, Marine Le Pen, aki évek óta a kiszervezés ellen küzdött, kamerákkal jelent meg a gyárban, és bőszen selfie-zett a lelkes munkásokkal, ellopva ezzel a hírciklust. Ezzel szemben Macron félt találkozni a munkavállalókkal, akik elveszítik munkájukat.
Miközben a PR-katasztrófa kibontakozóban volt, Macron elhatározta, hogy még ugyanaznap látogatást tesz a gyárban. Az üzem előtt aztán hosszú, érzelmekkel fűtött beszélgetést folytatott a munkavállalói képviselőkkel. Kész, ezzel elhárította a veszélyt.
Theresa May óvatosan megtervezi politikai karrierjének minden lépését. Óvatos kampányt indított, mindig biztonságban volt. A Grenfell-torony katasztrófája kapcsán is bepróbálkozott a biztonsági játékkal, ami megintcsak nem jött be. Ezután igazán megfogadhatná Macron tanácsát: azok a politikusok, akik félnek belépni a harcba, végül csak rosszul járhatnak.
Kapcsolódó cikkünk: Politikai üggyé vált a londoni tűzvész
Forrás: Bloomberg / Kitekintő