Mit tegyen most Európa Nagy-Britanniával?

Az Európai Unió vezetői egy pillanatnyi kárörvendést engedélyezhetnek maguknak a brit választási eredmények nyomán, az ország szavazói ugyanis tálcán nyújtották nekik a brit kilépésért felelős Konzervatív Párt fejét. Az EU-nak azonban nem szabad engednie, hogy ez a „kozmikus igazságszolgáltatás” elhomályosítsa az ítélőképességét a Brexit kapcsán.

A döntés a britek EU-kilépéséről nem valószínű, hogy megfordul, és ezen a ponton az uniós vezetők is eljutottak oda, hogy tényként kezeljék a dolgot. Számukra a legjobb eredmény egy rendezett válás lenne, amely a gazdasági kapcsolatokat a lehető legérintetlenebbül hagyja: ezt pedig leginkább úgy érhetik el, ha nagylelkűnek bizonyulnak – hiába arattak győzelmet a brit konzervatívok felett.

Biztosak lehetünk abban, hogy az EU meg akarja akadályozni a többi nyugtalan országot, hogy akár csak elképzeljenek egy EU-n kívüli életet. Ebben a tekintetben az uniós vezetők most lazíthatnak: a Brexit ugyanis összetört már egy brit miniszterelnököt, most tönkretett egy másikat, továbbá megbénította a kormányt, megdöbbentette a befektetőket, valamint politikai háborús zónává változtatta az Egyesült Királyságot.

Ha az EU most még rátenne egy lapáttal, és nem segítőkészen fordulna Nagy-Britannia felé, az könnyen visszaüthetne. A közös ellenszenv ugyanis könnyen egyesítheti az országot ahelyett, hogy elgondolkozna és megbánná az Unióból történő kilépést. Továbbá ezzel ugyan az EU megfélemlíthetne egy-két euroszkeptikus csoportot a blokkon belül, azonban nem csillapítaná le őket. A legnagyobb cél pedig éppen Európa polgárainak szívének és elméinek megnyerése kellene hogy legyen.

A nagylelkűség a győzelemben két dolgot jelent:

Először is az EU engedjen meg bizonyos fokú rugalmasságot a Brexit-tárgyalások időzítésével és sorrendjével kapcsolatban. Európa türelmetlen az indulással kapcsolatban, és fix elképzelései vannak arról, hogy hogyan kell eljárni. A westminsteri káosz azonban valószínűleg lassítja majd a dolgokat. Amennyire lehetséges, Európa vezetőinek késznek kell lenniük erre.

Másodszor pedig az EU a Brexit-feltételeken túlra tekintsen, és terjesszen elő javaslatot egy produktív kapcsolatra Nagy-Britanniával a jövőre nézve. Az EU eddig azt mondta: „Ez a te bajod, és neked kell megoldanod.” Érthető ez a hozzáállás, de Nagy-Britannia most szó szerint képtelen lehet erre. Ha az EU úgy dönt, hogy ott áll és csak nézi, várhatóan nem születik semmiféle megállapodás: a vége pedig egy rendezetlen kilépés, maximális gazdasági zűrzavar és évekig tartó, keserű egymásra mutogatás lenne. Ez persze borzalmas lenne az Egyesült Királyság számára, azonban az Unió szempontjából sem lenne sétagalopp.

Nincs szükség tehát további erőfeszítésre Európa részéről, hogy megmutassa Nagy-Britanniának, miben hibázott. Saját érdekében figyelmét a büntetésről a károkozás irányítására kell fordítania.

Forrás: Bloomberg