Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Emmanuel Macron megválasztott francia köztársasági elnöknek a La République en marche (LRM – A Köztársaság lendületben) névre átkeresztelt politikai mozgalma nyilvánosságra hozta azoknak a névsorát, akik a párt színeiben indulhatnak a júniusi nemzetgyűlési választásokon. Az 577 képviselőjelölti helyre azonban olyan sok pályázat érkezett, hogy egyelőre csak 428 jelöltet, 214 nőt és ugyanennyi férfit nevezett meg az illetékes bizottság, a jelentkezések elbírálása jövő szerdáig folytatódik.
Minden idők legfiatalabb francia köztársasági elnökét vasárnap iktatják be a hivatalába, s Macron várhatóan hétfőn megnevezi a miniszterelnökét és a kormányának tagjait, akik a június 11-én és 18-án esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választásokig vezetik a kampánykormányt.
Az alig éve alakult politikai mozgalom januárban pályázatot írt ki a képviselőjelölti helyekre, amelyekre közel 19 ezren nyújtottak be pályázatot. A párt a kétharmados elnökválasztási győzelmet követően a siker áldozata lett: további 1600-an pályáztak képviselőjelöltnek, az illetékes tíz tagú bizottság három napja éjjel-nappal ülésezik, de eddig nem volt ideje minden jelentkezést elbírálnia. Egy választókörzetbe átlagosan 20-25 jelentkezés érkezett, a pályázók 71 százaléka férfi, 29 százaléka nő volt.
Richard Ferrand, az LRM főtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: a képviselőjelöltek között fele-fele arányban vannak nők és férfiak, 52 százalékuk a civil társadalomból érkezik és nem rendelkezik semmilyen politikai múlttal, a közélet erkölcsössé tétele érdekében valamennyien büntetlen előéletűek és családtagjaikat soha nem alkalmazták.
Az internetes jelentkezéseket követően, amelyekhez részletes életrajzot kellett benyújtani, a kiválasztottaknak egy munkafelvételi beszélgetéshez hasonló 3-4 órás meghallgatáson kellett bemutatniuk, hogy mennyire ismerik a körzetüket politikailag, mennyire aktívak a helyi társadalmi életben, valamint alá kellett írniuk egy szerződést, miszerint magukénak vallják Macron mozgalmának programját.
A hagyományos politikai pártberendezkedést Macron nagyarányú győzelme rakétaként robbantotta szét, s az új elnök nem titkolt célja, hogy megismételje a sikert a nemzetgyűlési választásokon, ahol a szocialisták és a jobbközép Köztársaságiak rovására kívánja megszerezni az abszolút többséget. A politikai élet új személyiségekkel történő megújítása mellett a politikai pluralizmus Macron másik célja.
Hivatalosan egyetlen párttal sem kötött az LRM választási szövetséget, leszámítva a centrista Modemet, amelynek elnöke Francois Bayrou február óta segíti Macront. A Modem mintegy hatvan választókörzetben indíthat jelöltet az államfő mozgalmának támogatásával.
Az eredeti elképzeléssel ellentétben Macron munkatársai azonban a kulisszák mögött az utolsó pillanatig győzködik a mérsékelt jobboldal politikusait, elsősorban az Alain Juppé volt miniszterelnökhöz, Bordeaux jelenlegi polgármesteréhez közel állókat, hogy csatlakozzanak az elnöki többséghez.
A jobboldali képviselők az átlepéséhez viszont előfeltételnek tartják, hogy az államfő közülük válasszon miniszterelnököt. Sajtóértesülések szerint a posztra a 46 éves Edouard Philippe, a normandiai Le Havre jobboldali polgármestere tűnik az egyik legesélyesebbnek. A fiatalon szocialista színekben politizáló városvezető Alain Juppé legbelsőbb politikai köréhez tartozik.
- Kapcsolódó cikkeink:
Az elmúlt öt év sikertelen kormányzását követően a jobboldalnál sokkal inkább összezsugorodott szocialista táborból is több képviselő szívesen csatlakozna Macron mozgalmához, köztük Manuel Valls volt kormányfő, aki újrajelölteti magát abban a Párizshoz közeli választókörzetben, ahol több mint hatvan százalékos támogatottsággal volt eddig képviselő. Az ex miniszterelnök a hét elején jelezte, hogy szívesen indulna az elnöki többség színeiben, amiért a Szocialista Párt kizárással fenyegette meg.
Az LRM először úgy reagált, hogy a volt miniszterelnök nem felel meg a kritériumoknak, miután nem tagja az elnöki mozgalomnak, a párt végül azonban úgy döntött, hogy nem indít Vallsszal szemben saját jelöltet, akinek így minden esélye meglesz arra, hogy megválasztása esetén az LRM soraiban politizáljon.
Emmanuel Macron a volt miniszterelnöknek köszönheti politikai karrierjének kezdetét: Valls győzte meg 2014-ben Francois Hollande államfőt, hogy nevezze ki Macront gazdasági miniszternek. A fiatal politikus két hónappal korábban felmondott az Elysée-palotában – ahol a hivatal helyettes vezetője volt -, mert nem volt elégedett a reformok ritmusával.
Az akkoriban a terrorizmus elleni harcban és a gazdasági kérdésekben tabudöntögetőnek számító és a jobboldalon is kifejezetten kedvelt Valls azt remélte, hogy Macron az ő szociálliberális irányvonalát erősítheti a kormányban, ők ugyanis meggyőződésük és elképzeléseik alapján politikai ikertestvéreknek tekinthetők. Valls egyébként már az elnökválasztás első fordulójában is Macront, nem pedig a szocialisták megválasztott jelöltjét, Benoit Hamont támogatta.
Forrás: MTI/Kitekintő
