Obama még utoljára odaszúrt az oroszoknak

Barack Obama, a januárban leköszönő amerikai elnök decemberben hozott egy utolsó döntést és feloldotta a szíriai lázadóknak szánt fegyverszállításokra vonatkozó egyes korlátozásokat.

Az orosz külügyminisztérium „ellenséges cselekedetnek” tekinti, hogy az Egyesült Államok könnyíti a szíriai lázadóknak való fegyverszállításra vonatkozó korlátozásokat, ez utóbbi intézkedés ugyanis veszélyezteti az orosz harci repülőgépeket és a katonai személyzetet – jelentette a RIA orosz hírügynökség.

A minisztérium szerint Barack Obama amerikai elnök kormányzata Donald Trump megválasztott elnök januári hivatalba lépése előtt meg akarja nehezíteni a helyzetet a világpolitikában – írta a RIA.

A Kreml, amelynek a légiereje Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogatja, közölte, hogy ezt kockázatos lépésnek tartja, és a fegyverek „terroristák” kezére kerülhetnek.

Szíriában a lázadók pozíciói az erőteljes orosz támogatás miatt veszni látszanak, ugyanakkor az országban továbbra sem egyértelmű, hogy ki kinek az oldalán áll. Bár Aleppó most már egyértelműen a kormány kezén van a szír-orosz szövetségnek köszönhetően, az ország északi részén még mindig főként Törökország harcol az Iszlám Állam és a kurd fegyveresek ellen, elviekben amerikai támogatással.

Vlagyimir Putyin ugyanakkor pénteken kijelentette, hogy Aleppó felszabadítása után a következő lépés az egész Szíriára kiterjedő tűzszünet elérése és a béketárgyalások elindítása lesz. A legfontosabb kérdés tehát, hogy Törökország melyik oldalra áll végül, a török elnök ugyanis november végén még úgy nyilatkozott, hogy Törökország azért kezdett hadműveletet Szíriában, hogy véget vessen Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányzásának.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Ez láthatóan nem fog menni és az elmúlt hetek reakciói is inkább abba az irányba mutatnak, hogy Törökország megelégszik azzal, hogy meggyengíti a szír-török határ közelében aktív kurd ellenállókat és nem szól bele abba, hogy Szíriát ki irányítja.

Vlagyimir Putyin is úgy nyilatkozott, hogy az ankarai orosz nagykövet meggyilkolása nem vezet az orosz-török kapcsolatok megromlásához, sőt a terrorcselekmény rávilágított arra, milyen mélyen beszivárogtak a szélsőségesek a török biztonsági erőkbe.

Forrás: MTI / Kitekintő

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »