EU: közbeszerzés, különadók és kiigazítás a magyar ajánlásokban

Idén GDP-arányosan 0,3 százalékos, jövőre 0,6 százalékos költségvetési kiigazítást javasolt szerdán elfogadott országspecifikus ajánlásaiban az Európai Bizottság a magyar kormánynak a középtávú céloktól való jelentős eltérés fokozott kockázata miatt. Brüsszel ugyanakkor megelégszik a figyelmeztetéssel és nem tartja szükségesnek az ilyen esetekre vonatkozó eljárás elindítását.

Idén GDP-arányosan 0,3 százalékos, 2017-ben pedig 0,6 százalékos költségvetési kiigazítást tart szükségesnek az Európai Bizottság Magyarországon a konvergencia-programban rögzített középtávú költségvetési célok teljesítése érdekében. Ez az egyike azoknak az országspecifikus ajánlásoknak, amelyeket a 2016-os európai szemeszter keretében tett Brüsszel szerdán a magyar kormánynak.

A költségvetési kiigazítással összefüggő számszerű elvárások megfogalmazása nem új, tavaly is ilyen ajánlással fordult Brüsszel Budapesthez, amely azonban – érdemi szankcionálási lehetőség hiányában – figyelmen kívül hagyta ezt. Idei, 2016-os országspecifikus ajánlásaiban a Bizottság újabb kiigazítási számokkal rukkolt elő a középtávú céltól való jelentős eltérés fokozott kockázatára való tekintettel.

Az Európai Bizottság idei gazdasági előrejelzésének meglátása szerint fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország nem fog megfelelni a stabilitási és növekedési paktum rendelkezéseinek, ha csak nem fogja vissza a kiadásokat és nem javítja a strukturális egyenleget (a középtávú célban megfogalmazott két elvárás) 2016-ban és 2017-ben egyaránt.

Az Európai Bizottság mindazonáltal nem tartja szükségesnek annak az eljárásnak az elindítását hazánkkal szemben, ami a középtávú céloktól való jelentős eltérés esetén alkalmazható a paktum preventív (és korrektív) ágában lévő uniós tagállamokkal szemben. Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyi biztos szerint ugyanakkor indokolt az éber figyelem, miként az is, hogy a Bizottság konkrét és számszerű kiigazítást kérjen Magyarországtól, továbbá két mási tagállamtól, Szlovákiától és Máltától.

EU-források megjegyzik, hogy ennek az eljárásnak nincs köze a túlzott mértékű hiány miatt indított eljáráshoz, amire a GDP 3 százalékát meghaladó deficit (és az adósságkritérium megsértése) ad lehetőséget a Bizottság számára. A középtávú céltól való jelentős eltérés miatt esetlegesen induló eljárás csak az euróövezeti országok esetében vonhat maga után szankciókat, a zónán kívül – így Magyarország esetében is – legfeljebb intenzívebb nyomon követést.

Brüsszelben emlékeztetnek rá, hogy hazánk a kormány saját számításai szerint is (ez olvasható ki az április 29-én benyújtott konvergenciaprogramból) 2017 helyett csak 2019-ben fogja teljesíteni a középtávú költségvetési célt, ami elvileg jövőre -1,5 százalékos strukturális (egyszeri intézkedésektől megtisztított) hiány elérését feltételezné. Bár a költségvetés strukturális egyenlegében pici javulást következett be 2014-ről 2015-re (-2,2 százalékra), Brüsszel megítélése szerint 2016-ban (-2,9 százalékra) és 2017-ben is jelentősen romlani fog a mutató.

A romlást a Bizottság a kormány által mindkét évben tervezett költségvetési lazítás számlájára írja, arra, hogy a kabinet nem a deficit csökkentésére kívánja kihasználni a megnövekedett mozgásteret. A költségvetési kiadások alakulásánál is tilosba tévedhetett a kormány 2015-ben, ami szakértők szerint elsősorban annak tudható be, hogy majdnem 300 milliárd forinttal több önrészt fizettek ki a költségvetésből az EU által társfinanszírozott projektekre, mint 2014-ben.

A Bizottság egyébként a menekülthullámmal összefüggő kivételes kormányzati költségeket 2015-ben a GDP 0,04 százalékára becsülte és ennyivel csökkentette a 2015-ös évre vonatkozó középtávú költségvetési célt.

Ami a többi országspecifikus ajánlást illeti, az Európai Bizottság lényegében ugyanazokon a területeken vár változtatásokat a kormánytól, mint az előző években.

Az ajánlásokat idén három pontban foglalták össze. Az első pont foglalkozik a fent részletesebben is tárgyalt fiskális kérdésekkel. A második „kosárba” kerültek a szektorspecifikus reformok, míg a harmadik pont tárgyalja a foglalkoztatási és oktatási politika terén hazánkkal szemben támasztott elvárásokat.

A Bizottság ennek megfelelően idén is az ágazati különadók további csökkentésére és az alacsony keresetűekre nehezedő adóterhek mérséklésére sürgeti Budapestet. Szorgalmazza továbbá a közbeszerzés területén az átláthatóság és a verseny fokozását, részben az elektronikus közbeszerzés, a pályázatok (tenderek) sűrűbb kiírása és a korrupcióellenes keret további javítása révén. Brüsszel emellett azt szeretné, ha a korlátozó szabályozások eltörlése és a kiszámíthatóság biztosítása révén javulna a szabályozói környezet a szolgáltatási és a kiskereskedelmi szektorban.

A korábbi évekhez hasonlóan elvárásként fogalmazódik meg az átmenet biztosítása a közmunkaprogramból az elsődleges munkaerőpiacra, valamint az aktív munkaerőpiaci politikák megerősítése. Magyarországnak emellett növelnie kellene a szociális és a munkanélküli segélyre jogosultak körét és e segélyek elegendőségét. Az oktatási rendszer eredményeinek javítása és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, mindenekelőtt a romák alapoktatási rendszerben való részvételének növelése is része a 2016-os országspecifikus ajánlásoknak.

Az országspecifikus ajánlások alapja két dokumentum, amit a magyar kormány április végén az európai szemeszter (uniós költségvetés-tervezési ciklus) keretében küldött Brüsszelnek. Az egyik a frissített konvergenciaprogram, míg a másik a nemzeti reformprogram.

A bizottsági ajánlások a tagállamok (előbb a pénzügyminiszteri tanács, majd a júniusi Európai Tanács, végül pedig végleges jóváhagyásra újra a pénzügyminiszteri tanács) elé kerülnek, mielőtt hivatalossá válnak. A tagállamoknak ezt követően elvileg ezen ajánlások figyelembe vételével kell elkészíteniük 2017-es költségvetésüket, illetve meghozniuk gazdasági és pénzügyi természetű döntéseiket.