Vita Romániában a titkosszolgálatok hatásköréről

Romániában folytatódott a vita arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nem rendelkezik-e túl nagy befolyással, és milyen mértékben biztosított a magánélethez való jog, miután a román kormány felhatalmazta a SRI-t, hogy súlyos bűncselekmények esetén részt vegyen a nyomozásban.

A román kormány pénteken fogadott el egy sürgősségi kormányrendeletet, amellyel úgy módosította a büntetőeljárást, hogy szétválasztotta a rendőrségi és titkosszolgálati lehallgatásokat. A szétválasztás azt jelenti, hogy a rendőrök és az ügyészek használhatják a titkosszolgálat felszerelését, a SRI dolgozói azonban már nem végezhetnek lehallgatásokat büntetőjogi eljárásokban. A módosítás azért vált szükségessé, mert a hírszerzés eddig végezhetett lehallgatásokat az ügyészek által indított büntetőeljárásokban is, aminek jogalapját hatálytalanította február közepén egy alkotmánybírósági döntés.

A Gandul.info román liberális hírportál hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányrendelet az elfogadás előtti változatához képest tartalmaz egy kiegészítést, amely lehetővé teszi a titkosszolgálatnak, hogy terrorista és nemzetbiztonsági bűncselekmények esetén részt vegyenek a büntetőeljárásban, lehallgatásokat és megfigyeléseket végezzenek.

A Hotnews.ro hírportál úgy értelmezte a rendeletet, hogy a kormány szélesebb hatáskört biztosított a belföldi hírszerzésnek, mint amekkorával rendelkezett az alkotmánybírósági döntés előtt. A portál felsorolja, hogy a nemzetbiztonsági kockázatok közé tartoznak egyebek mellett az alkotmányos rend elleni cselekedetek, a kémkedés, az árulás, az állammal szembeni ellenséges cselekedetek.

Mircea Marian ismert román jobbközép újságíró közösségi oldalán egy bejegyzésben a jogállamiság elleni példátlan támadásnak nevezte, hogy a SRI nemzetbiztonsági és terrorista bűncselekmények esetén is nyomozást végezhet. Az újságíró szerint ez az egykori hírhedt Securitate kommunista titkosszolgálat „feltámasztását” jelenti. Az újságíró szerint nem az alkotmánybíróság döntését kell bírálni, hanem a SRI-nek azt a vágyát, hogy minél nagyobb befolyásra tegyen szert.

Ion Cristoiu neves román újságíró az Evenimentul Zilei című újságban bírálta a kormány rendeletét. Úgy vélte, ez a megoldás nem oszlatja el a kételyeket, hogy a titkosszolgálat nem fér hozzá a továbbiakban is a rendőrök és az ügyészek által végzett lehallgatások tartalmához. Szerinte az alkotmánybíróság döntését akkor tartották volna tiszteletben, ha az ügyészség a saját felszerelését használná a gyanúsítottak megfigyelésére.

Dacian Ciolos román miniszterelnök és Raluca Pruna igazságügyi miniszter is állást foglalt a vitában. Úgy vélik, hogy a SRI-nek eddig is joga volt részt venni a súlyos bűncselekmények felderítésében, és hangsúlyozták, hogy a SRI a lehallgatásokat csakis bírói felügyelet alatt végezheti. Ciolos szerint alaptalan a sajtó azon értelmezése, amely szerint a rendelet feltámasztja az egykori Securitatét.