EU: Líbiában képezhették ki a tunéziai merénylőket

Az EU kiáll a líbiai nemzeti egységkormány létrehozását célzó ENSZ-erőfeszítések mellett, amelynek létrejöttekor kész a közös biztonsági és védelmi politikája (CSDP) keretében rendelkezésre álló eszközökkel támogatni a konszolidációs folyamatot. Ezek konkrét mibenlétéről a külügyminiszterek áprilisi ülésén várják Federica Mogherini javaslatait.

Pénteken tárgyalta az Európai Tanács (EiT) a líbiai helyzetet és az ezzel összefüggő problémakört. A napirendi pont megvitatásán jelen volt és tájékoztatást adott a közös külpolitikai főképviselő is.

A helyzet komolyságát az ülés résztvevői utóbb egyebek között azzal a megjegyzéssel jellemezték, hogy Líbia jelenleg egy olyan, EU-val szomszédos területet jelent, „amelynek 2700 kilométeres (földközi) tengeri partvonala van, állama és határellenőrzése viszont nincs” (Enda Kenny, ír kormányfő megjegyzése).

Mindehhez hozzájön az egyre súlyosabb biztonsági fenyegetés, ami a terrorista szervezetek líbiai meggyökerezéséből adódhat. Ez utóbbi kapcsán Francois Hollande francia köztársasági elnök mutatott rá sajtóértekezletén, hogy francia információk szerint a 21 halálos áldozatot és számos súlyos sebesültet eredményező szerdai tuniszi merénylet elkövetői korábban Líbiában állomásoztak, ott is képezték ki őket akciójuk végrehajtására.

„Ha a káosz állandósul Líbiában, néhány kilométerre a déli tagországok partjaitól, akkor Európa senkitől nem lesz többé biztonságban, miként állandó veszélyt fog jelenteni szomszédságának” – jegyezte meg a helyzetet jellemezve a francia államfő.

A jelenlegi EU-megközelítés első lépésben a Líbiában harcban álló felek közötti tűzszünet azonnali elérését tartja a legfontosabbnak, amit azonnal követhetne a rabati ENSZ-tárgyalások keretében célul kitűzött líbiai nemzeti egységkormány megalakítása.

A pénteki csúcstalálkozón elhangzott hozzászólásokból kitűnt, hogy az EU-tagországok többsége jelenleg nem gondolkodik katonai jellegű beavatkozásban – például valamiféle CSDP-misszió esetleges szervezésében –, hanem a politikai megoldást tekintik prioritásnak. Mogherini is úgy fogalmazott – a résztvevőknek tartott beszédében, de sajtónyilatkozatában is -, hogy az uniós külpolitika igazából akkor készül aktívan („minden rendelkezésére álló CSDP-eszközt bevetve”) hozzájárulni a líbiai rendezéshez, ha már létezik olyan egységes politikai vezetés az országban, amely operatív és politikai partner lehet ennek lebonyolításában.

A kérdéssel szorosan összefüggő migrációs probléma is élénk vita tárgya volt az ülésen, aminek kapcsán egyetértettek, hogy a már megszületett migrációs intézkedések végrehajtását kell tovább erősíteni. A résztvevők emellett jelezték, hogy várakozással tekintenek az Európai Bizottság májusban esedékes új migrációs stratégiája elé.

A további operatív lépést – Líbia és a migráció ügyében – részint az Európai Tanács elnökének, Donald Tusnak a közeljövőben a földközi tengeri térségben esedékes látogatása jelenti majd – amelyre Tusk meghívta Mogherinit is -, részint pedig a külpolitikai főképviselőnek az EU külügyminiszterek április 20-i ülésén esedékes Líbia-javaslata nyújthat majd újabb konkrét fogódzókat.