Az ukrán hadseregben szolgáló katonák és a védelmi minisztérium alkalmazottai szerint az országban kialakult szembenállás veszélyezteti Ukrajna területi egységét, ezért felszólították Viktor Janukovics elnököt, hogy tegyen sürgős lépéseket a helyzet stabilizálására. Közben pénteken Viktor Janukovics elnök aláírta a kormánypárti amnesztiatörvényt, amelyet az ellenzék elutasít – foglalta össze a helyzetet az MTI tudósítója. Eközben Putyin tanácsadója is beszólt Janukovicsnak.
„Saját állampolgári álláspontjukat kifejezve”, a katonák és a fegyveres erők egyéb alkalmazottai, megengedhetetlennek nevezték az állami hivatali épületek erőszakos elfoglalását, az államapparátus és a helyi önkormányzatok munkájának akadályozását. Hozzáfűzték, hogy a szembenállás további éleződése veszélyezteti az állam területi egységét. Ebben az összefüggésben fordultak felhívással Viktor Janukovics elnökhöz, mint az ukrán fegyveres erők legfőbb parancsnokához.
Az ukrán alkotmány előírja, hogy a hadsereg feladata az ország szuverenitásának és területi egységének szavatolása. Aláhúzza az alaptörvény ugyanakkor azt, hogy a fegyveres erők semmilyen módon nem használhatók az állampolgárok jogainak és szabadságának korlátozására.
Janukovics aláírta a kormánypárti képviselők által megszavazott amnesztiatörvényt, amelyet azonban ellenzéki oldalon elutasítanak. A jogszabály elfogadott változata a békés tiltakozók büntetőjogi felelősségre vonás alóli mentességének előfeltételéül szabja, hogy a tüntetők tegyék szabaddá az általuk elfoglalt hivatali épületeket. Ukrán ellenzéki vezetők ezt még a törvény megszavazásának napján, szerdán elfogadhatatlannak nevezték, és a tüntetések folytatására szólították fel híveiket.
Az amnesztiatörvény előírja minden olyan közterület szabaddá tételét a közlekedés számára, amelyen nem folynak békés tömegmegmozdulások. Külön kiemeli a közlekedés helyreállítását, azaz a barikádok elbontását az utóbbi idők összecsapásainak helyszínévé vált kijevi Hrusevszkij utcán. A Majdan (Függetlenség tere) tüntetőinek „ellenállási” parancsokságán csütörtökön leszögezték, hogy ezt nem fogják teljesíteni.
A jogszabály a kihirdetést követő napon lép hatályba. Az amnesztia viszont csak azután, ha a főügyészség a honlapján közzétette, hogy a tüntetők teljesítették a szabott feltételeket. Ha ez nem történik meg a kihirdetést követő 15 napon belül, nem lesz amnesztia.
Az elnöki hivatal honlapján megjelent közlemény szerint az államfő azt a parlamenti határozatot is aláírta, amely a január 16-án elfogadott, a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot jelentősen korlátozó törvények többségét megsemmisítette.
Előkerült közben az ukrán ellenzék egy hete nyomtalanul eltűnt egyik vezetője, Dmitrij Bulatov, akit elmondása szerint elrablói súlyosan bántalmazták, megkínozták, egyik fülét pedig levágták. A tévék és hírportálok fényképeket és videofelvételt is közzétettek a fiatal férfiről, akinek arca csupa vér, mély vágások vannak a fején és a kezén, hiányzik az egyik füle, testén súlyos bántalmazás nyomai láthatók.
Bulatov elmondta, hogy mindvégig egy vaksötét helyiségben tartották fogva, napfényt nem látott, az első napokban enni sem kapott, kínozták, megpróbálták megvakítani. Egy hét múlva kivitték egy erdőbe, és kidobták egy gépkocsiból.
Csütörtök este a férfi elbotorkált a legközelebbi faluhoz. Egy helybéli beengedte házába, ahonnan Bulatov telefonon értesítette társait.
John Kerry amerikai külügyminiszter pénteken Berlinben kijelentette, hogy az ukrán vezetés kezdeményezései nem elégségesek a belpolitikai válság megoldásához, hanem a helyzet rendezéséhez „egységkormány” szükséges.
Kerry szerint további engedményeket kell tennie Janukovics elnöknek az ellenzék számára. Amennyiben a kijevi vezetés felkínálja a „valódi részvétel” lehetőségét az ország sorsának alakításában, az ellenzéknek meg kell ragadnia ezt a lehetőséget – mondta John Kerry.
Az erőszak megállítására és politikai párbeszédre szólította fel a feleket Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is. Hozzátette, úgy érzi, Viktor Janukovics még mindig nem ismerte fel, hogy mennyire súlyos helyzetbe került a hazája.
Dmitrij Rogozin orosz első miniszterelnök-helyettes cirkusznak nevezte az amerikai külügyminiszter és az ukrán ellenzék több képviselője, valamint az ellenzékkel szimpatizáló Ruszlana ukrán popsztár tervezett müncheni találkozóját. „Kerry külügyminiszter Klicsko bokszolóval és Ruszlana énekesnővel fog tárgyalni az ukrajnai helyzetről. Ez kész cirkusz” – írta a Twitter portálon az orosz politikus.
John Kerry szombaton, a müncheni biztonsági értekezlet szünetében találkozik Vitalij Klicsko volt profi ökölvívó világbajnokkal, Arszenyij Jacenyukkal, Julija Timosenko bebörtönzött ellenzéki politikus pártjának frakcióvezetőjével és Ruszlanával, a 2004-es eurovíziós dalfesztivál győztesével.
Újabb összecsapásokkal fenyegetnek a radikális tüntetők
Újabb összecsapásokat helyezett kilátásba pénteken az ukrán ellenzéki tüntetők radikális szárnya, a Jobboldali Szektor arra az esetre, ha a hatalom nem teljesíti követelésüket a bebörtönzött tüntetők szabadon bocsátására vonatkozóan.
Dmitro Jaros, az ukrán fővárosban január 19-én kezdődött zavargások kirobbantását magára vállaló csoportosulás vezetője kijevi sajtótájékoztatóján értésre adta, hogy készek kiszabadítani a fogva tartott tüntetőket, és „nem csak alkotmányos eszközökkel”.
Putyin tanácsadója is beszólt Janukovicsnak
Ha Viktor Janukovics ukrán elnök nem „fojtja el” az ellene irányuló, külföldi erők által szított lázadást, el fogja veszíteni a hatalmat, s az ország még mélyebb káoszba süllyed – vélekedett az orosz államfő gazdasági tanácsadója egy pénteken megjelent interjúban.
Szergej Glazjev az orosz gázipari állami óriáscég Gazprom című, komoly elemzéseket közlő havi folyóiratának a múlt héten értékelte az Ukrajnában zajló fejleményeket.
„Vagy megvédi az ukrán államiságot (Janukovics) és lesújt a pénzügyi világ és a külföldi erők által provokált felkelésre, vagy elveszíti a hatalmat, aminek nyomán növekvő káosz és egy olyan belső konfliktus vár Ukrajnára, amelyből nem látni a kiutat” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin bizalmasa. A keményvonalasnak tartott Glazjev szerint az ukrán elnök jelenleg egy alattomos puccsal néz szembe, és mivel ő Ukrajna „alkotmányának, biztonságának és területi egységének a biztosítéka”, nincsen választása.
Az orosz elnöki tanácsadó szerint az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei állnak az események mögött, azáltal, hogy az ukrán társadalomban „oroszellenes érzelmeket szító” szervezeteket pénzelnek. Hozzátette: az ukrán vezetés egy olyan külföldi „propagandagépezettel” áll szemben, amely a világon már nem egy államot győzött le.
Kovács Andrea