Mozgósításba kezdett a dél-szudáni kormány

Több ezer, a volt szudáni hadseregben szolgált katonát mozgósít a napokban Dél-Szudán kormánya, hogy döntő csapást mérjen az ország északi részét uralmuk alatt tartó lázadókra. A politikai ellentétek mellett azonban súlyos törzsi konfliktusok is megosztják az országot, így a térségben a Közép-Afrikai Köztársaság után egy újabb országban húzódhatnak el a véres összecsapások. Napi hírösszefoglalónkban ellátogatunk még Horvátországba, ahol a volt kémfőnök sorsa a tét, megnézzük, hogyan lenne 12 000 tagja egy törvényhozásnak, és írunk Koszovó egyre növekvő önállóságáról is.

Bekeményít a dél-szudáni kormány

Folytatódnak a harcok Dél-Szudánban, ahol a kormányerők már ostrom alá vették az északi felkelők két legfontosabb városát, Bort és Bentiut. Miközben a kormány több ezer katonát szerel fel és indít harcba, a nemzetközi közösség még mindig bizakodó abban,hogy lehetséges a konfliktus tárgyalásos megoldása. A kormányerők mindenesetre addig sem vesztegetik az idejüket: az AFP és a BBC értesülései szerint Bor városában már legalább háromszor cserélt gazdát a városközpont és a piac.

A legsúlyosabb helyzet az északabbra fekvő Bentiuban alakult ki: ezt a várost, ami békeidőben az ország gazdaságát életben tartó olajexport egyik központja már romba döntötték a harcok, és lakosai is elmenekültek. A mostani összecsapások azután törtek ki, hogy az elnök, Salva Kiir puccsista összeesküvéssel vádolta meg alelnökét, Riek Machart. A két politikus közötti ellentétet tovább bonyolítja, hogy míg Kiir a déli dinka törzs tagja, addig Machar az északi nuerek egyik vezetője, így nem csak politikai, hanem törzsi konfliktusról is beszélhetünk.

A katonák a törzsi viszály miatt meglehetősen kevés figyelmet fordítanak a civil lakosság védelmére, a harcok kitörése óta a legóvatosabb becslések is legalább ezer polgári személy vesztette életét, miközben legalább kétszázezren menekültek el otthonukból. A menekülési lehetőségek azonban korlátozottak: a szomszédos Közép-Afrikai Köztársaságban például éppen szintén véres összecsapások dúlnak (itt éppen ma mondott le az elnök), míg Szudán valószínűleg nem szívesen fogadná be az alig két éve elszakadt tartományokból érkezett embereket.

View Larger Map

Kiadhatják a volt jugoszláv kémfőnököt

Hosszas, nemzetközi botrányokkal is tűzdelt politikai csatározásokat követően első fokon úgy döntött a Zágráb Megyei Bíróság, hogy az európai elfogatóparancs érvényesíthető, s így kiadható Németországnak az a Josip Perković, akit azzal vádolnak a nyugati hatóságok, hogy az egykori Jugoszlávia egyik állambiztonsági vezetőjeként komoly szerepet játszott egy München közelében elkövetett politikai gyilkosság megszervezésében. A vezető horvát pártok nem kívánták kommentálni a hírt, s hivatalosan a kormány sem, bár holdudvarukban botrányként kezelik a történteket.

A Zágráb Megyei Bíróság első fokon hozott döntése értelmében a délszláv állam kiadhatja Németországnak Josip Perkovićot, aki visszavonulását megelőzően egy személyben volt az egykori Jugoszlávia, majd később a függetlenné váló Horvátország titkosszolgálatának egyik kiemelkedő vezetője. Az egykori titokszolga mindmáig tagadja a szerinte egy hamis tanúvallomáson alapuló németországi vádakat, amelyek alapján tevékenyen részt vett volna 1983-ban egy horvát emigráns, Stjepan Ðureković brutális meggyilkolásában.

Hatalmas parlamentje lehet Kaliforniának

A jelenlegi 120 fő helyett, 12 ezer főt választhatnának meg kalifornia lakosai a tagállami törvényhozásba, ha sikerrel jár egy állampolgári kezdeményezés.

Kalifornia államnak van a legrosszabb képviseleti aránya az egész Egyesült Államokban. A törvényhozók létszáma 1865 óta nem változott, így a ma már körülbelül 38 millió lakosra 40 szenátor és 80 képviselő jut, illetve a kaliforniai szenátorok választókerülete nagyobbá vált, mint a szövetségi kongresszusi képviselőké. Ezt elégelte meg John Cox republikánus kaliforniai ingatlan mogul, a Rescue California Educational Foundation elnöke, aki gyökeresen megreformálná a sacramento-i törvényhozást.

Egyre önállóbb lesz Koszovó

Koszovónak az elmúlt években Európai Unió segítsége nélkül gondot okozott volna a rendőri, az ügyészi és a bírói, valamint vámfeladatok ellátása, de úgy tűnik ez most megváltozott a Belgrád-Pristina tárgyalások eredményeinek is köszönhetően. Az EULEX mandátuma június 15-én jár le a balkáni országban.

AZ Európai Unió hat éven át segítette Koszovót az Európai Unió jogi és igazságügyi missziójának keretében azért, hogy a jogállamiság biztosítva legyen a térségben.  A pristinai Tribuna napilap arról számolt be, hogy az EU  már tervezi a következő küldetését a balkáni országban. Ám ennek pontos részletei, mint például a küldetés neve, még nem ismertek. Vélhető, hogy Brüsszel az új misszió kezdetével nem venné vissza azonnal az országtól az összes feladatot.