Kijev pálfordulása után kútba eshet a vilniusi aláírás

Bár valószínűleg a nullával egyenlő az EU-ukrán társulási szerződés jövő heti aláírásának esélye, azért teljesen kizárni sem szabad, egyelőre tájékozódni kell – ez volt a litván külügyminiszter első reakciója Brüsszelben a társulási szerződés előkészítésének leállításáról érkező kijevi hírekre.

Linas Linkevicius a brüsszeli Nemzeti Sajtószövetség rendezvényén vett részt, közvetlenül azt követően, hogy az EU-val kötendő társulási megállapodás aláírásának elhalasztásáról szóló kijevi döntés megszületett, és azon melegében reagált a fejleményekre.

Az ukrán kormány csütörtök délelőtt fogadott el rendeletet arról, hogy a társulási szerződés előkészítését egyelőre leállítják, miközben ezzel párhuzamosan az ukrán parlament elvetette a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő szabadon engedését lehetővé tevő törvényjavaslatokat.

Ezzel egy időben a kijevi kormány felvetette, hogy kezdjenek háromoldalú egyeztetést egy jövőbeni gazdasági-kereskedelmi együttműködésről az EU, Ukrajna és Oroszország között.

A litván kormány a jövő pénteki vilniusi EU keleti partnerségi csúcstalálkozót tekintette kezdettől fogva a félév legfontosabb elnökségi eseményének, amelyen a fő attrakció az EU-grúz és EU-moldáv társulási szerződés parafálása, valamint a hasonló EU-ukrán szerződés aláírása lenne. Az utóbbihoz azonban az EU külügyminiszteri tanács több előfeltételt is szabott, közülük is a legproblematikusabb a hét évre elítélt Timosenko szabadon engedése, illetve ez utóbbi mikéntje.

Linas Linkevicius felemás választ adott arra is, hogy miként látja a Kijev által felvetett háromoldalú egyeztetés ötletét. Kategorikusan ennek lehetőségét sem zárta ki, de azért egy oldalvágással jelezte véleményét, amikor kifejtette: az Európai Uniónak sem áll szándékába harmadik félként bekapcsolódni bármilyen Oroszország és a partnerországai között zajló megbeszélésekbe.

Moszkvában ehhez képest sokkal pozitívabban álltak a felvetéshez: Dimitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő percekkel a kijevi bejelentés után már jelezte, hogy Moszkva kész háromoldalú tárgyalásokra Kijevvel és Brüsszellel egy kereskedelmi és gazdasági együttműködési modell kidolgozása érdekében, feltéve, hogy ez ténylegesen közös kidolgozást jelent, nem pedig már elfogadott formák orosz jóváhagyása a cél.

Mindeközben Alekszej Puskov, az orosz duma külügyi bizottságának elnöke az MTI moszkvai jelentése szerint „túlzott nyomásgyakorlás” miatt bírálta Brüsszelt, amely szavai szerit „nyilvánvalóan túl messzire ment”, amikor a megállapodást EU-oldalról politikai feltételekhez is kötötte.

A litván külügyminiszter a maga részéről szkeptikusan nyilatkozott arról, mikor nyílhat esély társulási viszonyra lépni Ukrajnával, ha a szerződés aláírása elmarad Vilniusban. Szerinte ezt követően évek telhetnek majd el, lévén jövőre az európai választás, 2015-ben pedig az ukrán elnökválasztás teremt majd alkalmatlan hátteret egy ilyen lépéshez.

A csütörtöki kijevi fejlemény egyébként más relációban is vegyes visszhangot váltott ki. Guido Westerwelle német külügyminiszter például berlini nyilatkozatában az MTI szerint arra helyezte a hangsúlyt, hogy az EU ajánlata Kijev felé változatlanul érvényes, de – tette hozzá – az a feltétele, hogy Kijev úgymond „a fejlődés európai útjára lépjen”. Nem sokkal később, csütörtök késő délután Brüsszelben viszont már azt közölték, hogy Stefan Füle EU-bővítési és partnerségi biztos mégsem utazik Kijevbe, jóllehet, az út szerdán még eldöntött és bejelentett programnak számított.

Az említett brüsszeli rendezvényen egyébként Linkevicius úgy vélte, hogy az ukrán szerződés kútba esése komoly csapás lenne az egész keleti partnerségi folyamatra. Nála is szókimondóbban fogalmazott Steven Blockmans, a brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) vezető kutatója, aki a vitában kifejtette: nézete szerint Ukrajna kiesésével a keleti partnerségi program értelmét veszítené, és az egész elképzelés „lefolyna a csatornán”.