Koszovó: román szemléletváltás

Romániának együtt kell haladnia az európai családdal – így reagált Victor Ponta román miniszterelnök az Európai Parlament (EP) csütörtöki határozatára, amelyben felszólítja azon tagállamokat, amelyek még nem ismerték el Koszovót, hogy minél hamarabb tegyék meg ezt a lépést.

Hasonló értelmű nyilatkozatot tett pénteken Titus Corlăţean külügyminiszter is, aki szerint előfordulhat, hogy Románia felülvizsgálja eddigi elutasító álláspontját, de ehhez előbb egyeztetés szükséges az összes párt, a kormány és az államfői hivatal között, Koszovó elismerésének elutasításáról ugyanis eddig konszenzus uralkodott. „Vannak olyan politikai realitások, amelyeket meg kell vizsgálnunk” – mondta Corlăţean. Leszögezte: a kormány nyitott a kérdés átgondolására és a párbeszédre – idézi a politikust a Krónika.

Hozzátette: az EP által elfogadott határozat fontos dokumentum, a Balkán térségében bekövetkezett eseményeket pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni. „Ha Belgrád és Pristina párbeszédet folytat, és a megegyezés felé haladnak, akkor egyértelmű, hogy nekünk oda kell figyelnünk ezekre a fejleményekre” – mondta. Arról, hogy mikor ismerheti el Románia Koszovót, nem beszélt, de elmondta: fontos az egyeztetés azon külföldi partnerekkel, akik még szintén nem ismerték el az országot. Az EP határozata többek között a Koszovó által az európai integráció útján megtett lépésekre hivatkozik, kidolgozója Ulrike Lunacek, az ügyben kijelölt jelentéstevő. A képviselők nagy többségének voksával elfogadott határozat az uniós csatlakozás egyértelmű perspektíváját veti föl Koszovó számára, ennek nyomán szólítja fel a kisebbik albán állam elismerésétől ódzkodó tagállamokat Koszovó elismerésére. Szintén csütörtökön egyébként az EP egy Szerbiával kapcsolatos dokumentumot is elfogadott. Ebben arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy tűzzön ki konkrét időpontot az európai uniós csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére. Szerbia és a függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovó egy nappal a határozatok elfogadását követően, pénteken megállapodásra jutott a két ország viszonyának rendezéséről az Európai Unió közvetítésével.

„A tárgyalások lezárultak. A megállapodást mindkét ország kormányfője ellátta kézjegyével” – közölte Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben újságírókkal. A megállapodás minden részlete egyelőre nem ismeretes. Ivica Dacsics szerb és Hashim Thaci koszovói miniszterelnök hosszú hónapokon át folytatott, öszszesen tíz tárgyalási forduló után tudott megegyezni a kapcsolatok rendezéséről. Az EU a szerb–koszovói viszony normalizálását jelölte meg annak előfeltételeként, hogy Belgrád, illetve Pristina előre léphessen az európai integrációs folyamatban. A Belgrád–Pristina-viszony normalizálásának legsúlyosabb akadálya az észak-koszovói szerbek helyzetének rendezetlensége volt. Belgrád – amely nem hajlandó elismerni Koszovó állami függetlenségét – széles körű autonómiát akart kialkudni az észak-koszovói szerbek számára, beleértve a rendfenntartás és az igazságszolgáltatás területét is. A koszovóiak ugyanakkor – mondták diplomaták – nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy országuk nemzetközi elismertsége terén előre léphessenek. A szerb kormányfő azt mondta: a megállapodás kiterjed az észak-koszovói települések saját rendőrségére, ugyanakkor nem azt írja elő, hogy Szerbia nem akadályozhatja Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben, hanem pusztán azt, hogy Belgrád nem állhat Koszovó európai integrációjának útjába. Koszovót egyébként csupán öt EU-tag nem ismeri el: Románia mellett Szlovákia, Spanyolország, Görögország és Ciprus – mind olyan ország, ahol jelentős létszámú nemzeti kisebbség él.