Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az Európai Parlament nemet mondott az unióban működő vállalatok szén-dioxid kvótájának csökkentésére, arra hivatkozva, hogy az érintett létesítményekre ez jelentős mértékű plusz terheket rótt volna. Az utóbbi időben az uniós környezetvédelmi politika egyre gyakrabban kerül a gazdasági válságból való kilábalás érdekében tett intézkedések árnyékába, bár eddig az EU szeretett a klímaváltozás elleni harc vezéreként tetszelegni.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése kedden elutasította a Bizottság azon előterjesztését, amelyben 900 millió tonnával felérő szén-dioxid kvóta árverezésének befagyasztását javasolta a 2013 és 2020 közötti időszakra előirányzott 8,5 milliárdos keretből. A döntés hatására a szénpiaci árak rekordmélységbe, 2,63 euróra zuhantak.
Sokan érveltek azzal, hogy az megugró költségek hatására az Unió területén működő vállalatok versenyképessége veszélybe kerülne amerikai vetélytársaikhoz képest, hiszen ők az utóbbi időben rendkívül alacsony áron juthatnak hozzá a palagázhoz- világított rá a CNN. A döntés egyértelműen a szén-dioxidot kibocsátó létesítményeknek kedvez, akik a döntés meghozatala előtt hatékony brüsszeli lobbitevékenységet fejtettek ki, attól tartván, hogy a kínálat szűkítésének hatására jelentősen megemelkednének az árak. „Nem akarunk egy újabb adót támogatni, ami az ipart terheli”- mondta Amalia Sartori, olasz néppárti képviselő, az Európai Parlament ipar, kutatás és energiaügyi bizottságának elnöke. Többen vélekedtek úgy, hogy a jelenlegi recesszióban az intézkedés csupán egy újabb akadály lenne az európai gazdaság talpraállításának.
A környezetszennyezés jogának ára van
Hat tagállami kormány (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Svédország, Dánia) a parlamenti szavazás előtt levéllel fordult a képviselőkhöz, melyben arra kérte őket, támogassák a bizottsági javaslatot, mert ha nem, „nyolc év tevékenysége a klímaváltozás ellen elveszik”. „A befagyasztás lehetővé tenné a kőszén tonnánkénti árának megduplázódását. A környezetszennyezés jogának ára kell, hogy legyen.”- indokolta a javaslat szükségességét Connie Hedegaard, éghajlatért felelős biztos.
Az ígéretek szerint néhány hónapon belül a Bizottság új jogszabály-csomaggal fog előállni, amely 2030-ig kibocsátás-csökkentési előirányzatokat fektet le.
Claude Torment, a Zöldek képviselőcsoportjának alelnöke, energia-szakértő szerint az intézkedés egyébként kevés lett volna a várt hatás -10-12 eurós szénpiaci ár- eléréséhez, hiszen két milliárdos többlet van a rendszerben. Ő minimum 1,4 milliárdos befagyasztást javasolna.!
Megdőlni látszik az EU környezetvédő imázsa?
Pascal Canfin, francia fejlesztési ügyekkel megbízott miniszter a Libération című francia lapnak tett nyilatkozatában kiemelte, hogy a döntés lerombolhatja azt a tudatosan kialakított képet, amely szerint az Európai Unió a globális felmelegedés elleni harc éllovasa. Hogyan győzze meg ezek után a fejlődő országok vezetését a környezetvédelmi intézkedések szükségességéről, ha ő maga sem képes azokat végrehajtani?
Felmerül a veszélye annak is, hogy megfelelő uniós szabályozás hiányában eltérő nemzeti politikák váltják fel az egységes közösségi szabályrendszert, amely mindig is kiemelten fontos részét képezte a szupranacionális együttműködésnek.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerdán közzétett jelentése szerint 1990 óta gyakorlatilag semmivel nem lett „tisztább” az energiatermelés az időközben 1992-ben megrendezett riói konferencia, az 1997-ben elfogadott kiotói jegyzőkönyv, illetve a megújuló energiák minél szélesebb körű és hatékonyabb felhasználását lehetővé tevő technológiai újítások ellenére sem.
Van der Hoeven, az ügynöksé elnöke így nyilatkozott: „Ha el akarjuk kerülni az esetlegesen katasztrofális következményekkel járó globális felmelegedést, az alacsony alacsony széndioxid-kibocsátású energiaelőállítási technológiák gyors elterjedésére, és ezzel együtt a fosszilis tüzelőanyagok felszámolásának gyorsítására van szükség.”
Puskás Anna
