Felemás a szomszédok teljesítménye

Mindent összevetve javult tavaly az Európai Unió és a keleti, valamint déli szomszédai közötti viszony, az Európai Bizottság szerint viszont egyenként vizsgálva a szomszédságpolitikában részt vevő országok teljesítménye és elkötelezettsége már felemás képet mutat. Az EU a jövőben is a „többet többért” elv alapján folytatja az uniós szomszédságpolitikát.

Ukrán választások, szíriai polgárháború és fehérorosz ellenzéki elnyomás az egyik oldalon, grúz és moldovai vízum-erőfeszítések, valamint tunéziai és marokkói reformok a másikon – vegyes képet mutat az Európai Unió szomszédainak az elmúlt egy éve, ennek megfelelően az uniós szomszédságpolitika keretében meghatározott szakpolitikai intézkedéseket sem tudták a felek 2012-ben olyan ütemben végrehajtani, ahogyan az különböző szándéknyilatkozatokban és akciótervekben szerepel.

Ettől függetlenül mindent összevetve úgy látja az Európai Bizottság, hogy az uniós szomszédságpolitika halad előre, az abban részt vevő tagországok többsége elkötelezett a további reformok mellett, ezt pedig az EU igyekszik pénzzel, befektetésekkel, enyhébb vízumpolitikával és mobilitást ösztönző programokkal honorálni.

Jóllehet, az Európai Unió keleti és déli szomszédságpolitikája komplex partnerségi programok kialakítását, stratégiai együttműködés megteremtését, vízumkönnyítést, majd vízumliberalizációt is magában foglal, de a 2012-es eseményeket nézve az EU leginkább a demokráciát féltette a szomszédos országokban, így figyelmeztetéseit és további ígéreteit is döntően a jogállamiságot erősítő további reformokhoz kötötte a legtöbb országban.

Ezt az Európai Bizottság szakértői sem rejtették véka alá, a minap Brüsszelben arról beszéltek, hogy leginkább az „arab tavasz” forradalmi hulláma miatt az uniós figyelem is elsősorban arra vetült, hogy a diktatúrák megdöntése után valódi demokráciák alakuljanak ki Észak-Afrikában.

Déli szomszédság

Ez volt tehát a déli szomszédságpolitika központjában 2012-ben. Stefan Füle uniós biztos emlékeztetett arra, hogy Egyiptomban, Líbiában, Algériában és Jordániában is választásokat rendeztek tavaly, az Európai Unió pedig külön megfigyelői missziót küldött ezek közül több államba is. „Néhány országban viszont továbbra is aggályokat vet fel a szólásszabadság, a gyülekezés és az egyesülés szabadságának, valamint a nők jogainak a korlátozása. Az alkotmányos reformok lassúak, és az általános emberi jogok védelme terén sem biztosítottak a garanciák” – fogalmazott a szomszédságpolitikáért felelős EU-biztos.

A déli szomszédságban részt vevő 10 ország közül Marokkó és Tunézia érte el a legnagyobb előrehaladást 2012-ben. Ennek eredményeképpen néhány héttel ezelőtt az EU megindította az egyeztetéseket a szabadkereskedelmet is megteremtő társulási megállapodás megkötéséről, és Stefan Füle reményei szerint Tunéziával is hamarosan elindulhatnak a tárgyalások. Ezt követően Jordánia lehet a következő a sorban.

Keleti partnerség

A keleti partnerségi szomszédságpolitika a délinél némiképp strukturáltabban halad, az ebben részt vevő hat ország többsége ugyanis előre lefektetett menetrenddel rendelkezik a további reformokra. Lezárultak a tárgyalások a szabadkereskedelmi és társulási megállapodásról az Európai Unió és Ukrajna között, az uniós fél azonban nem hajlandó aláírni azt addig, amíg Kijev biztosítékokat nem ad az igazságszolgáltatás független működésére, a tavalyi parlamenti választások tisztaságára és a korábban megígért reformok végrehajtására.

A novemberre tervezett vilniusi Keleti Partnerség csúcstalálkozón viszont a tervek szerint Moldovával, Grúziával és Örményországgal is le lehetne zárni a társulási megállapodási tárgyalásokat. Örményországgal szemben novemberben életbe léphet a vízumkönnyítési megállapodás, Azerbajdzsánnal pedig a vilniusi csúcson aláírhatja az EU a hasonló tartalmú egyezményt. Ukrajnával és Moldovával szintén folynak egyeztetések a vízumkönnyítésről, ezek „hamarosan befejeződhetnek”.

A bővítési biztos Örményország, Grúzia és Moldova teljesítményét méltatta, szerinte Azerbajdzsánnak „további jelentős erőfeszítéseket kell tennie, hogy megfeleljen a demokratikus választásokkal kapcsolatos elkötelezettségének”.

Fehéroroszországgal kapcsolatban 2012-ben sem volt semmilyen előrelépés – jegyezte meg Stefan Füle.

Az Európai Unió 2011-ben alakította ki azt az új szomszédságpolitikai megközelítést, amellyel szerinte jobban lehet ösztönözni az európai partnerségre vágyó országokat. A „többet többért” elv szerint az Európai Unió nem egységes sablon alapján szeretne partnerségeket az országokkal, hanem folyamatosan monitorozza, hogy mely országok mekkora erőfeszítéseket tettek az elmúlt évben, és ez alapján fogja a Bizottság javasolni további könnyítések, esetleg támogatások megítélését az adott országnak.