Az orosz katolikusok örülnek Ferenc pápának

Az orosz katolikus hívők boldogan ünnepelték Ferenc pápát, akinek konzervatív programját is nagyon szimpatikusnak találták. Egyelőre nem tudni, hogy az új pápa megválasztásával, az ortodox egyházzal kialakított kapcsolat vajon pozitív vagy negatív irányba mozdul el. Mindenesetre a katolikusok remélik, hogy olyan döntéseket hoz majd az új pápa, aminek következtében a katolikusok helyzete Oroszországban a megkezdett jó úton halad tovább. A maga részéről Kirill pátriárka, az ortodox egyház vezetője úgy gondolja, hogy Ferenc pápával jó viszonyt tudnak majd fenntartani. A pápa által megnevezett legfontosabb problémák megoldásában – szegények és sérültek támogatása – egyetértenek az ortodox egyház képviselői.

A kis létszámú orosz katolikus közösség örül az új argentin pápa, Ferenc megválasztásának. Remélik, hogy az orosz ortodox egyházzal mélyülni fog a katolikus egyháznak a kapcsolata. Az orosz katolikus közösségek és magas rangú politikai és vallási vezetők gratuláltak az újonnan megválasztott pápának, a 76 éves argentin Jose Mario Bergoglio-nak.

Oroszországban a katolikus vallásúak becsült száma 700 000 fő, a lakosság 0,5%-a. Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke reméli, hogy a kapcsolatok a Vatikán és Oroszország között a továbbiakban is fejlődni fognak.

Most először választottak az amerikai kontinensről származó pápát, ami azt jelzi, hogy az egyház globális és mindenki számára elérhető – mondta Igor Koveleszkij atya, az Orosz Föderáció Katolikus Püspöki Konferenciájának vezetője az Interfax tudósítójának. Az orosz katolikusoknak nagyon szimpatikus az új pápa és sokan elkezdték II. János Pál pápához hasonlítgatni, akit annyira tisztelnek, hiszen az ő segítségével állították vissza a katolikus egyház jelenlétét a Szovjetunióban.

Az orosz katolikus közösség történelme egészen a 12. századra vezethető vissza. Sok mindent ki kellett állniuk orosz földön, hiszen nyugati importnak, idegen elemnek tekintették őket. Elmondható, hogy az ortodox és a katolikus egyház közötti kapcsolat sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben és az orosz katolikusok otthon érzik magukat Oroszországban.

Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője elmondta, hogy osztja Ferenc pápa aggodalmait a szegények és szenvedők kérdésében és ezen problémák megoldása érdekében a kooperáció biztosan létre fog jönni a két egyház között. Igaz, a szakértők azt mondják, hogy az ortodox egyházzal való viszony szorosabbá fűzése nem tartozik a legfontosabb a pápai teendők közé.

Az oroszok többsége úgy gondolja, hogy az elmúlt években a Vatikán sokat vesztett tekintélyéből és befolyásából is. Negatív befolyásoló tényezők voltak a pedofil és korrupciós vádak, továbbá XVI. Benedek pápa lemondása körül kialakult történetek sem vetettek jó fényt az egyházra.

A katolikus közösség múltja Oroszországban

Az orosz katolikus közösség szintén a pápa fősége alá tartozik és a Szovjetunió felbomlása óta négy püspökséggel van jelen az Orosz Föderációban. Moszkva az érseki központ és további 396 plébánia található országszerte. A másik három püspökség: Szaratov, Novoszibirszk és Irkutszk.

A katolikus missziós tevékenységnek hosszú történelme van Oroszországban, amely során próbálták vallásilag egyesíteni a kereszténység keleti ágát a nyugatival, mely 1054-es nagy egyházszakadáskor végleg szétvált. 

A Kijevi Rusz Vlagyimir idején bizánci rítusú kereszténységet vett fel 988 vagy 989 körül. Korábban I.Ottó (912-973) német-római császár kezdeményezte a hittérítő tevékenységet a Kijevi Ruszban és több alkalommal személyesen is részt vett a szlávok elleni hadjáratokban. A keleti területeken több püspökséget és kolostort is alapított, s így a római katolikus közösségek létrejötte az ő tevékenységéhez datálható. 

A latinellenességet tévesen mindenki a nagy szkizmára – egyházszakadás – 1054-re teszi. Valóban elvált 1054-ben a nyugati és keleti egyházi rítus egymástól, de a kibékíthetetlen ellentétet nem ez okozta. A IV. keresztes háború idején, 1204-ben a katolikusok elfoglalták Konstantinápolyt, a Bizánci Császárság központját és kifosztották. Ezzel az eseménnyel szilárdult meg a pápa és a pátriárka kölcsönös kiátkozása, amely 1054-től 1965-ig tartott. 

A római katolikus egyház első kápolnái a 12-15. században ókori városokban tűntek fel legelőször: Novoszibirszk, Ladoga és Szmolenszk. A 16. században erősödőtt a latinellenesség – már a Kijevi Rusz idején kezdték el a katolikusokat latinoknak nevezni – a köznép körében is. A 17. században a katolikusokat az oroszok borotvált arcú ördögnek ábrázolták lengyel ruhában. A lengyel ruha, mint szimbólum azért jelent meg, mivel a szmutának nevezett zavaros időszak alatt (1598-1613) a lengyelek a Kremlt is hatalmukban tartották, az oroszok katonai erővel szerezték vissza.

A jezsuita hittérítők 1684-ben érkeztek, akiket öt évvel később ki is utasítottak. Az orosz állam Nagy Katalin ideje alatt, a 18. században tanúsított vallási toleranciát és Szentpéterváron, a birodalmi központban engedélyezte a katolikus plébánia felállítását. A kialakult jó viszonynak a bolsevikok vetettek véget, akik 1918-ben a katolikus egyházi tulajdont szovjet államtulajdonnak nyilvánították, majd a katolikus papokat letartóztatták.  

1965-ben jött létre a katolikus-ortodox közös nyilatkozat a II. Vatikáni Zsinat idején: a két fél visszavonta a kölcsönös kiátkozást. Az egyházszakadás természetesen nem ért véget, de a felek megegyeztek abban, hogy a továbbiakban békés viszonyt folytatnak. 1990-ben sikerült a Vatikánnal helyreállítani a kapcsolatot, ezután 1992-ben megalakult a négy püspökség. Az ortodox egyház heves ellenállást fejtett ki, megvádolva a katolikus egyházat, hogy térítő vallás. A vád nem jogos, olyan szempontból sem, hogy már korábban fenn állt két püspökség Oroszországban. 

Vonzó ellenfél

Az Orosz Föderációban az ortodox hívők arányát 74%-ra becsülik a legújabb statisztikai adatok alapján. Ugyanakkor az orosz ortodox egyházról az embereknek a fényűzés jut eszükbe. Az idősödő papok luxus autókkal járnak és drága ékszereket viselnek. Ezzel szemben az új katolikus pápa tökéletes ellenpélda, aki tömegközlekedésen utazik, saját magára főz és egyszerű, szerény életet él. Két különböző stílusú vezető a két nagy egyházközösség élén.

Azt mondják, hogy Ferenc pápa jártas a keleti ortodox liturgiában és a helyi argentin ortodox papsággal is jó viszonyt ápolt. Mivel Oroszországban a katolikus közösség kis létszámú, és a moszkvai érsekséget is 2002-ben alapították így az ortodox vezetők úgy gondolják, a felmerülő problémákat nyilvánosan el lehet majd hallgatni.

Egy jogvita maradt jelenleg megoldatlanul, mely tényleg megnehezíti az ortodox és a katolikus egyház kapcsolatát. Sztálin annak idején elrendelte a katolikus tulajdon lefoglalását és az ortodox egyháznak adta át az ingatlanokat. A Szovjetunió felbomlását követően a keleti katolikusok több mint 500 területet vettek vissza többnyire Ukrajna nyugati felén. Ennek következtében növekedett a görög katolikus hittérítők jelenléte az országnak eredetileg ortodox részén – nyilatkozta Alekszej Dikarev, az Orosz Ortodox Egyház diakónusa. Az orosz ortodoxok szerint 1980 és 1990 között jogtalanul került sor a vagyon elkobzására és a katolikusok olyan egyházi tulajdont is megkaptak, amelyek jogosan nem illetik meg őket. 

Kirill pátriárka elmondása alapján, a két egyház kapcsolata a jövőben is változatosnak ígérkezik. Nyilatkozatában megerősítette, hogy a katolikus egyház Oroszországban sosem élt a térítés agresszív eszközeivel, mindig békés volt.

Az ortodox egyház képviselői a magyar bíborosban, Erdő Péterben látták azt a személyt, aki biztosan előmozdította volna a vallási kapcsolatok javítását, mivel komoly kapcsolatokat tart fenn az ortodox egyházzal. Mindenesetre az orosz katolikusok örülnek az új pápának. Pozitív a véleményük arról is, hogy Ferenc pápa konzervatív eszméket képvisel – tudósított a The Moscow News.