Patthelyzet a német-brit tárgyaláson

Október 7-én Angela Merkel német kormányfő Londonban találkozott brit kollégájával. A tárgyalás oka az októberi plenáris ülés után kialakult nézeteltérés volt, miszerint a britek nem kívánnak hozzájárulni az EU költségvetésének emeléséhez, Németország azonban szükségesnek tartja azt. Merkel szerdai látogatásán erről igyekezett meggyőzni David Cameront, a jelek szerint azonban sikertelenül.

A kialakult vita oka

Az euroválság következményeiről mindennap hallani a sajtóban: tüntetnek a görögök és a spanyolok, elégedetlenek az olaszok, Szlovénia pénzügyi segítséget kért. A „tüneteknek” se vége, se hossza. A megoldásnak egyelőre semmi jele, a csodát viszont mindenki Németországtól várja. Berlin azonban nem akar vezető lenni, sőt az is kérdés, hogy a most betöltött szerepét meddig hajlandó folytatni. Ahhoz kétség sem fér, hogy a németek nélkül a válságkezelési projekt halálra van ítélve, érthető azonban az ő álláspontjuk is, miszerint nem kívánnak az EU „fejőstehenei” lenni. Ami az ESM működését illeti, a német vezetés keze meg van kötve. A karlsruhei alkotmánybíróság szeptemberben egyértelműen kimondta, hogy a német állam maximum 190 milliárd euróval járulhat hozzá a válságkezelési alaphoz, minden további pénzösszeget a Bundestagnak is jóvá kell hagynia, illetve a kormány köteles tájékoztatni a Bundestagot és a Bundesratot a fejleményekről.

Ilyen körülmények között talán nem meglepő, hogy az Unió vezetése egy B-tervvel állt elő az októberi plenáris ülésen. Mivel a németek nem terhelhetőek a végletekig, minden országnak ki kell vennie a részét a megoldásban: meg kell növelni az EU költségvetését. A Bizottság szerint 9 milliárd euróra lenne szükség pluszban, ez a keret 6,8 százalékos emelését jelentené. Az ötletet az Európai Parlament is támogatta. A nettó befizető országok azonban sokallják az összeget, maximum 2,8 százalékkal hajlandóak megemelni a közös büdzsét. Az ülést követően a Bizottság már úgy nyilatkozott, hogy egy öt százalékos emelés is jó lenne, igaz, így is pénzt kellene elvonni uniós területekről, mint például az Erasmus-programtól. 

Bár novembert tűzték ki a költségvetési keret megállapításának időpontjául, a britek miatt úgy tűnik, a döntésre várni kell. David Cameron azt mondta, hogy ha kell, megvétózza a növelés ötletét, mire Angela Merkel kijelentette, hogy akkor a szavazás elhalasztását kéri.

Hogyan gondolkodik Berlin és London az ügyben?

A szerdai út előtt arról lehetett olvasni a külföldi sajtóban, hogy Merkel mindent be fog vetni Cameron meggyőzése érdekében. A németek maguk is nettó befizetők, ezért egy kompromisszumos javaslattal fognak fordulni a britekhez: az uniós GDP egy százalékában határoznák meg a közösségi kiadások felső limitjét, amely közel áll az Európai Bizottság 1,1 százalékos tervéhez. A kecske is jóllakik, de a káposzta is megmarad.

Merkel egyértelműen a megállapodásra törekszik, mivel szerinte a költségvetés körül kialakult felhajtás rossz hatással van az EU-t érintő sokkal égetőbb ügyekre. Mint mondta: „December az euroövezet helyzetéről kell, hogy szóljon. Nem kívánok a költségvetéssel tovább foglalkozni”. Azt a kijelentését, hogy a döntés elhalasztását fogja kérni a londoni út sikertelensége esetén, továbbra is fenntartotta.

A németek nincsenek egyedül azzal a gondolattal, hogy a büdzsé emelése szükségszerű, igaz, a megnevezett hat ország inkább a Bizottság tervét pártfogolja. 

Cameron a vétóra utaló kijelentésével nem azt kívánta mindenki tudomására hozni, hogy teljesen elzárkózik az ügytől, a kompromisszum megtalálására ugyanis nyitottságot mutat. Nagy-Britannia azonban nem járul hozzá ahhoz, hogy nettó befizető létére további kiadásokkal terheljék.

Mit hozott a megbeszélés?

Merkel bizakodva indult a brit fővárosba: a tárgyalás előtti utolsó nyilatkozataiban annak adott hangot, hogy London és Berlin egyaránt nettó befizetők, így könnyű lesz a közös hang megtalálása. „A véleménykülönbségek ellenére nagyon fontos számomra, hogy Nagy-Britannia és Németország együttműködjön” – mondta a kancellár. 

A baráti hangulatú munkavacsorán több téma is előkerült, mint például az iráni atomprogram, a szíriai helyzet vagy az EU-t sújtó gazdasági válság. Ahogyan azonban azt sejteni lehetett, a britek nem hajlottak a német költségvetési javaslat elfogadására. A toryk kitartanak álláspontjuk mellett, megvétózzák a büdzsé növelését. Még a találkozót megelőzően Cameron úgy nyilatkozott, hogy az EU terve egyszerűen „esztelen”, nem fogja áldását adni rá. Szerda esti találkozójukon kifejtette Merkelnek, hogy semmi esélyt nem lát a november 22-23-i megállapodásra, a 2014-2020-as költségvetés tervezetét újra kell tárgyalni. Cameron nem engedett abból a véleményéből, miszerint egy olyan időszakban, amikor a tagállamok maguk is kiadáscsökkentésre kényszerülnek, nem látja reálisnak a közös büdzsé emelését. A brit kormányfő két megoldást tart elfogadhatónak országa számára: a kiadásokat reálértéken kell csökkenteni vagy ha minden kötél szakad, be kell fagyasztani a kiadásokat.