Botswana Kft.

A dél-afrikai országról az utóbbi években számos pozitív cikk látott napvilágot, amelyekben többek közt a jó gazdaságpolitikát és a politikai stabilitást méltatták. A sokak szemében példaértékű Botswana azonban a Mail&Guardian elemzése alapján inkább egy családi vállalkozás képét sugallja.

Nem minden arany, ami fénylik

A gyémántiparáról híres dél-afrikai ország 1966-ban nyerte el a függetlenséget Nagy-Britanniától. Az ország első választott elnöke Seretse Khama lett, aki 1980-ban bekövetkezett haláláig vezette az országot. Posztját addigi alelnöke, Quett Masire vette át, aki később választások útján 1998-ig volt Botswana elnöke. Őt Festus Mogae követte, aki újraválasztása után, 2008-ban átadta az elnöki széket Ian Khama, jelenlegi elnöknek, aki az ország első választott elnökének a fia. Az elemzésben az országot behálózó családi és baráti szálakra próbálunk fényt deríteni a Mail&Guardian cikke alapján.

Botswana történetét az elmúlt évtizedek tekintetében sokan sikersztoriként értelmezték, a Transparency International például az egyik legkevésbé korrupt afrikai országként jellemzi, amelyhez politikai stabilitás és jó gazdaságpolitika párosul. Ezeken a pozitív tulajdonságokon túlmenően azonban számos problémával szembe kell néznie az országnak. Hogy csak néhány ügyet említsünk: a kontinens átlagához képest is magas a HIV/AIDS fertőzöttség, az őslakos busmanokat a kormány a Kalahári sivatagban lévő lakóhelyükről jogtalanul telepítette ki, az országot pedig a függetlenség óta ugyanaz a párt, a Botswanai Demokrata Párt (BDP) vezeti.

A Mail & Guardian (M&G) összeszedte azokat a tényezőket, amik a botswanai „csodát” még inkább árnyaltabb megvilágításba helyezik. A nyomozás eredménye egy családi vállalkozás képét sugallja, melynek alapján joggal vádolható nepotizmussal az ország élén álló Ian Khama. Az elemzés szerint az elnök számos családtagját és ismerősét tette magas pozícióba kormányzati és állami cégeknél.

Jeff Ramsay kormányszóvivő a M&G megkeresésére Botswanát nagyon kicsi országként jellemzi, ahol „mindenki ismer mindenkit”, Khama elnök nepotizmussal való megvádolását ezért teljesen alaptalannak nevezte. Sőt hozzátette azt is, hogy a legtöbb kormány olyan hivatalnokokat alkalmaz, akik így vagy úgy kötődnek a vezetőjükhöz. Példának Nelson Mandelát hozta fel, aki korábbi feleségét, Winnie Madikizela-Mandelát művészeti miniszterhelyettessé tette.

Mint egy Móricz-regényben

Khama elnök azonban a jelek szerint a kelleténél tényleg bőkezűbben bánik családtagjaival. Legutóbb azzal korbácsolta fel a közhangulatot, amikor öccsét, Tschekedi Khamát kinevezte a vadvilágért, környezetért és turizmusért felelős miniszterének. A viszonylag tapasztalatlan férfiról nem lehet elmondani, hogy kitűnt volna képviselőtársai közül, valamint az is kérdéses, hogy milyen képesítéssel rendelkezik a munkához.

Iker öccsei (Tschekedi és Anthony Khama) idén kerültek a figyelem középpontjába, miután felmerült a gyanú, hogy cégeik hatalmas megbízásokat kaptak a védelmi erőktől annak idején, amikor az elnök még a hadsereg parancsnoka volt. A Botswanai Egyetem korábbi politológusa, Kenneth Good 2008-as könyvében azt írja, hogy a védelmi erők attól a Seleka Springs nevű cégtől vásároltak felszerelést, amelynek a Khama-ikrek voltakaz igazgatói. A volt oktatót 2005-ben deportálták az országból, miután egy tudományos magazinban kritizálta a botswanai elnökválasztás folyamatát.

A Botswana Guardian idén áprilisban közölt egy cikket, amelyben azt állítja, hogy a Seleka Springs 1998-ban saját befolyását kihasználva 45 osztrák Pandur tankot szerzett be a védelmi erőknek. Ezzel a probléma csupán az volt, hogy egy védelmi szakértőkből álló csoport javaslata ellenére esett a választás az említett típusú tankokra, szemben a minőségileg jobb, ráadásul olcsóbb svájci Piranha nevű tankokkal. Emellett az osztrák tankok állítólag nehezen tudtak csak megbirkózni a homokdűnékkel és az elvártnál sokkal gyakrabban kellett tankolni őket. A képet tovább rontották a tankokon elvégzett tesztek eredményei, amelyek szerint a motorjuk megbízhatatlan volt és a karbantartási költségük is jóval magasabb volt, mint a svájciaknak. Khama az üzlet megkötésekor a védelmi erők parancsnoka volt.

Ramadeluka Seretse az elnök unokatestvére és egyben az ország védelmi, igazságügyi és biztonsági minisztere, így e titulusában alá tartozik a rendőrség, a titkosszolgálatok, a legfőbb ügyész, valamint a Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Igazgatósága (DCEC). Seretsét korábban vádolták már meg korrupcióval egy kormányzati közbeszerzéssel kapcsolatban, aminek értelmében cége – amiben felesége társelnök, testvére pedig igazgató volt – az RFT Botswana állítólag a rendőrségnek szállított volna lőszereket, fegyvereket, felderítő eszközöket és elektronikus biztonsági felszereléseket. A DCEC-nél azonban elakadt a vizsgálat, ami nem véletlen: az elviekben független testület igazgatója ugyanis nem más, mint Rose Seretse, Ramadeluka unokatestvére.

Sheila Khama az elnök nagynénje, nevét az elnök nagybátyjától, Sekgoma Khamától való elválása után is megtartotta. Sheila a De Beers Botswana korábbi vezérigazgatója. Jelenleg a cégnek és számos más vállalatnak, mint például a kormányhoz tartozó Botswana Diamond Valuing Company-nek, a Botswana Ash-nek és a Gope Exploring Company-nek is vezetője. Jelenleg Ghánában él, ahol az African Centre for Economic Transformation nevű cég igazgatójaként is dolgozik. A cég honlapja szerint BA diplomája van a Botswanai Egyetemről és egy MBA diplomája az Edinburghi Egyetemről.

A Khama barátjaként is ismert Johan ter Haar korábban az elnök nővérének, Jacqueline-nek volt a férje. Korábban a 2005-ben alapított állami vállalatnak, a Business and Economic Advisory Council-nak volt az elnöke, ami a bányászati szektorral kapcsolatban segíti tanácsadóként a kormányt. A már nyugdíjas férfi jelenleg Belgiumban él. Fia, Dale ter Haar sem marad azonban ki a jóból: a szénybányászatban érdekelt CIC Energy igazgatója. Diplomáját a Cardiffi Egyetemen szerezte business administration szakon. A M&G megkeresésére reagálva azt mondta, hogy az elnök unokaöccseként semmilyen előnye nincs másokhoz képest, hiszen amit elért, azt a tanulmányainak és vezetői képességeinek köszönheti. A CIC Energy-hez való felvételét a következőképp magyarázat: „Megpályáztam az állást, bementem egy interjúra és megkaptam a munkát”.