Csúszhat a görög „állammentés”

Nem valószínű, hogy az eurózóna tagállamok pénzügyminiszterei hétfőn jóváhagyják a Görögországnak járó 31,5 milliárd eurós újabb nemzetközi hitelrészlet lehívását, ami az athéni kabinet szerint Görögország teljes fizetésképtelenségét eredményezné a jövő hét végére. Németország kizárta a hétfői megállapodás lehetőségét, magasrangú uniós illetékesek pedig a nemzetközi trojka értékelő jelentésének elkészültétől tették ezt függővé, lényegében lebegtetve ezzel a megoldás lehetséges időpontját. Egyelőre nem körvonalazódik a megoldás az IMF és az EU között a további görög könnyítések módjáról sem.

Névvel és név nélkül nyilatkozó magasrangú politikusok és tisztviselők szerint egyre kisebb az esélye annak, hogy az eurózóna tagországok pénzügyminiszterei hétfő este zöld jelzést adhatnak a következő, 31,5 milliárd eurós hitelrészlet felszabadításának Görögország számára. Mindennek tétje Görögország talponmaradása lehet, legalábbis az athéni kormány szerint. A görög kabinet jelezte, ha nem kap pénzt, nem fogja tudni visszafizetni az államadósságának pénteken lejáró ötmilliárd eurós részletét, ezáltal fizetésképtelenné válhat, másszóval csődbe mehet Görögország.

Egy magasrangú eurózóna-illetékes pénteken azt mondta, Görögország nem fog csődbemenni a lejáró hitelrészlet törlesztésének elmulasztása esetén sem, ráadásul „biztos vagyok abban, hogy a miniszterek a hétfő esti találkozójuk kezdetén tökéletesen tisztában lesznek a görög fizetési igényekkel” – mondta a tisztviselő.

Mindezzel együtt ő maga is utalt arra, hogy egyelőre nem egyértelmű a hétfő esti megállapodás. Az illetékes azonban sokkal inkább annak a nemzetközi trojka-jelentésnek az elkészültétől tette függővé a görög könnyítéseket jóváhagyó hétfő esti zöld jelzést, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap szakértőiből álló trojkának kellene letennie a pénzügyminiszterek asztalára. Ez az a dokumentumcsomag, amely számot vetne az elmúlt hónapok görög erőfeszítéseivel, és része lenne ennek a fenntartható adósság megteremtéséről szóló értékelés is.

Mint mondta, a trojka keményen dolgozik a terjedelmes dokumentumok elkészítésén, amiket, „ha vasárnapra elkészülnek, akkor el tudunk küldeni a tagországoknak, amelyek pénzügyminiszterei hétfő estére megkaphatják a felhatalmazást a görög könnyítésekről szóló döntések meghozatalára”. Emlékeztetett arra, hogy több eurózóna-tagállamban parlamenti döntés szükségeltetik a miniszteri jóváhagyás előtt, de szerinte ez sem lehetetlen feladat.

Kérdésre válaszolva leszögezte ugyanakkor, hogy Görögország teljesítette azokat a feltételeket, amelyek szükségesek voltak a hitelrészlet lehívásához, innentől kezdve az EU-n, a tagállamokon, és a Nemzetközi Valutaalapon múlik a „hogyantovább”. A nyilatkozatokból kiderült, valóban miattuk, főként az EU és az IMF közötti felfogásbeli különbség miatt csúszhat a görög megállapodás.

Az alapvető problémát maguk a görögök okozták, emlékeztetett a forrás: év közben a sokadszorra kitárgyalt intézkedéseket nem hajtották végre megfelelő módon, újabb lyuk nőtt a költségvetésben, és a gazdasági várakozások is alulmaradtak az eredetileg tervezetthez képest. Ettől függetlenül viszont a fő vita most lényegében arról szól, hogy ki, hogyan finanszírozza a további görög könnyítéseket.

Mint arról a BruxInfo október végén beszámolt, a nemzetközi hitelezők informálisan megállapodtak abban, hogy Görögországnak – az év közbeni késlekedés, és az ebből fakadó bevételkiesés miatt – további 30,5 milliárd eurós megtakarítást kell elérnie 2013-ban és 2014-ben. Ezért cserébe 15-20 milliárd eurós pótlólagos forrást nyújtanak Athénnak az eurózóna tagországok az Európai Stabilizációs Mechanizmuson keresztül, megfejelve ezzel az első 101, és a második 130 milliárd eurós korábbi hitelcsomagot.

Ezzel tehát átmenetileg biztosítani lehetne az állam finanszírozását, az adósság fenntarthatóságának megteremtésére pedig, amely továbbra is a görög mentőcsomag központi eleme lesz, Görögország több időt kap. A javaslat szerint, amelyről az eurózóna pénzügyminisztereinek hétfőn kellene megállapodniuk, 2020 helyett 2022-re kellene Athénnak elérnie a GDP 120 százalékának megfelelő adósságszintet, és azt, hogy már szufficites legyen a görög költségvetés elsődleges egyenlege. Görögország emellett jelentős kamatcsökkentést és futamidő-hosszabbítást is kapna az intézményi hiteleire.

Az EU és az IMF közötti vita főként az adósság fenntartásában van. Kérdés ugyanis, hogy a fenntarthatóság elérésére adandó plusz két évet, valamint a kamatcsökkentés és a futamidő-hosszabbítás miatti profitkiesést kinek kell majd finanszíroznia. A Nemzetközi Valutaalap elképzelései szerint mind az uniós tagállamoknak, mind az Európai Központi Banknak számolnia kell valamekkora adósság-leírással, azaz valamennyi tiszta veszteséggel. Mario Draghi, az EKB elnöke viszont a csütörtöki sajtótájékoztatóján jelezte, a pénzintézet részéről erről szó sem lehet.

Ugyancsak a merev elutasító álláspont olvasható ki a német pénzügyminiszter nyilatkozatából is, aki egy csütörtöki hamburgi konferencián arról beszélt, hogy a miniszterek valószínűleg nem fognak tudni megállapodni jövő héten a csomagról. Wolfgang Schäuble az EUObserver tudósítása szerint azt mondta, „a legrosszabb még csak most következik majd Görögország számára”. Bár azt nem fejtette ki, hogy mire is gondolt pontosan, azt azonban illetékesek jelezték: Németországban alkotmányellenesnek lenne az adósságleírás.

A gazdasági és pénzügyi EU-biztos szóvivője még csütörtökön ugyancsak lehetségesnek látta a hétfő esti megállapodást, jóllehet, azt jelezte, hogy mindennek nemcsak a trojka értékelése lesz a feltétele, hanem az is, hogy a görög parlament vasárnap elfogadja a módosított jövő évi költségvetést, csak ezt követően lehetne átutalni Athénnak az „állammentő” 31,5 milliárd eurót.