Az osztrákokat hidegen hagyja a politika

BÉCS – Meglepő tanulmány látott napvilágot nyugati szomszédunknál. Egy hétfőn közzétett reprezentatív felmérés szerint az osztrákok igen elégedetlenek a parlament munkájával, ezen kívül a megkérdezettek túlnyomó részét egyáltalán nem érdekli a politika. Ugyanakkor a svájci közvetlen demokratikus rendszernek sok támogatója akadna, állítja a tanulmány.

Az osztrákokat nem érdekli a politika- állítja egy nemrégen közzétett tanulmány, amely az osztrákok politikai érdeklődését, valamint a politikához való hozzáállásukat volt hivatott felmérni. A megkérdezettek érdeklődése a politika iránt „drámaian csekély”, csak egyharmad részük van megelégedve a Nationalrat (alsóház) munkájával és 80 százalékuk szeretné, ha Ausztria a svájci „direkt demokrácia” rendszerét importálná. Ezt állapította meg a Grazi Egyetem nemzetközi társadalomtudományi kutatócsoportja, valamint az IFES (Institut für empirische Sozialforschung). Az augusztustól szeptemberig tartó felmérésben 2000 ember vett részt. Az utolsó hasonló jellegű kutatást 2004-ben végezték, a nyolc év alatt bekövetkezett változás pedig érdekes konspirációkra ad(hat) okot.

Az októberi adatok szerint a lakosság mindössze 19 százaléka érdeklődik a politika iránt, a nagy többség (48 százalék) csak éppen futólag figyeli az aktuális eseményeket, egyharmad részüket pedig egyáltalán nem érdekli a politika. Még ijesztőbb a helyzet, ha csak a 30 éven aluliakat vesszük figyelembe: a fiatalok fele teljesen érdektelen a politika iránt. Összehasonlításképp, a 2004-es számok szerint a polgárok mindössze 19 százalékát nem foglalkoztatta a politika, az érdeklődők tábora pedig sokkal nagyobb volt: 26 százalékuk ténylegesen érdeklődött, 55 százalékuk pedig legalább a híradót megnézte.

Szintén romlott az osztrákok véleménye a parlament munkájáról. Míg 2004-ben a megkérdezettek 45 százaléka (többségében) jónak tartotta a parlament munkáját, addig a mostani felmérés szerint a támogatók aránya alig több a lakosság harmadánál (35 százalék). A parlament munkájának eredményességét kifogásolók aránya pedig tovább nőtt, 50-ről 53 százalékra.

Hogy ez a kedvezőtlen folyamat megváltozzon, változtatni kellene a demokratikus berendezkedésen, vélik a tanulmány szerzői, akiket a közvélemény-kutatási adatok igazolnak. A legfrissebbek szerint ugyanis a megkérdezettek közel 80 százaléka (31 százalék „nagyon támogatná”, 48 százalék „inkább támogatná”) szeretné, ha Ausztriában is közvetlen demokrácia lenne, hasonlóképp Svájchoz. Egy közvetlen demokráciában a polgárok által kezdeményezett  népszavazás  ugyanis automatikusan törvénnyé válhat, amennyiben megfelelő mennyiségű támogató szavazat gyűlik össze. A jelenlegi rendszerrel leginkább a 30 és 44 év közti korosztály elégedetlen. A felmérésben részt vettek közel háromnegyede véli úgy, hogy relevánsan nőne a politika iránti érdeklődése, ha személyesen vehetne részt a törvényhozási folyamatban.

A tanulmány a fentieken túl további, sokat vitatott kérdésekkel is foglalkozik. Így például kiderült, hogy a megkérdezettek többsége elutasítaná a halálbüntetés bevezetéséről szóló esetleges népszavazást. Az EU-ból való kilépésről az osztrákok 57 százaléka tartana népszavazást, ám a válaszadók 62 százaléka a kilépés ellen szavazna. A külföldi bűnelkövetőket pedig a megkérdezettek 73 százaléka utasítaná ki Ausztriából azonnali hatállyal.

Az, hogy a nagykoalíció (SPÖ és ÖVP) munkáját a Nationalratban, valamint a jelenlegi demokratikus berendezkedést ilyen sokan elutasítják, sok elemző véleménye szerint az FPÖ erősödésével lehet összefüggésben. A Heinz-Christian Strache által vezetett nemzeti radikálisok a Gallup felmérése szerint egy most vasárnap tartandó parlamenti választáson a szavazatok 22 százalékát szereznék meg. Bécset politikai témakörben jelenleg egy plakát határozza meg, az FPÖ-é. A plakáton a párt elnöke, valamint a jelenlegi kancellár, Weiner Faymann (SPÖ), valamint a két párt főbb célkitűzése (FPÖ-s értelmezésben) látható. Az FPÖ programpontjai között szerepel többek között a direkt demokrácia bevezetése svájci mintára, az EU-ból való kilépésről való népszavazás kezdeményezése, valamint az ESM elutasítása is.

A Der Standard baloldali, liberális napilap szerint kétségkívül megfigyelhető egy „keleti-nyugati ellentét”, ami a jelenlegi demokratikus rendszer támogatásában, ill. elutasításában manifesztálódik. A lap keddi számában megjelent elemzés szerint míg Vorarlberg, Tirol és Salzburg tartományban javarészt támogatják a jelenlegi rendszert, addig Karintiában, Alsó-Ausztriában és Bécsben már nagyobb az ellenzők tábora. Az elemzés szerint ez a tendencia összefüggésben lehet a politikai botrányok sűrűségével, ami igen eltérő az egyes tartományokban. ’Deine Sorge möcht’ ich haben’– mondhatná a magyar ember, „elszörnyülködvén” a legújabb osztrák felmérési adatokat látván.